-
Nemzeti összetartozás napja
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.
2026.06.04. -
Újabb forgalomkorlátozás M7-esen
A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.
2026.05.15. -
Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter
Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.
2026.05.09. -
Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat
Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.
2026.05.08.
Népszavazás lesz az egészségbiztosításról
Az Országgyűlés hétfőn elrendelte az egészségbiztosítás privatizációját megakadályozó népszavazási kezdeményezést. Az Albert házaspár többféle szöveggel is benyújtott kérdéseket ugyanebben a témában, azt a kérdést, amelyről hétfőn szavazott a Ház, 2007. március 27-én juttatták el az Országos Választási Bizottsághoz.
2008.06.10. 11:21 |
Az Országgyűlés hétfőn elrendelte az egészségbiztosítás privatizációját megakadályozó népszavazási kezdeményezést. Az Albert házaspár többféle szöveggel is benyújtott kérdéseket ugyanebben a témában, azt a kérdést, amelyről hétfőn szavazott a Ház, 2007. március 27-én juttatták el az Országos Választási Bizottsághoz.
A kérdés - amely mögé felsorakozott többek között a Liga Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Magyar Orvosi Kamara, valamint a Fidesz is támogatta - úgy szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó, üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítást?".
A népszavazást elrendelő döntés ellen még az Alkotmánybírósághoz (Ab) lehet fordulni, amely soron kívül dönt a beadványról, ám ennek nincs határideje. Ha az Ab elutasítja a népszavazás elleni beadványokat, akkor Sólyom László köztársasági elnök feladata, hogy 43 napon túl, de 90 napon belüli időpontra kitűzze a választást. (A 43. napot az államfői döntéstől, míg a 90 napot az Ab. döntésétől kell számolni.)
Ez valószínűleg szeptember elejére esik, eddig ugyanis a köztársasági elnök mindig a lehető legkorábbi időpontra tűzte ki a népszavazásokat
Gaskó István, az aláírásgyűjtésben oroszlánrészt vállaló Liga Szakszervezetek elnöke azt mondta, úgy vélte: nem vált okafogyottá az egészségbiztosítási rendszerről tartandó népszavazás azzal, hogy az Országgyűlés hatályon kívül helyezte az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt. A szakszervezeti vezető és a társult civil szervezetek képviselői egybehangzóan úgy foglaltak állást, hogy nem egy törvény ellen, hanem egy modell megőrzéséért csatlakoztak az Albert házaspárhoz.
Gaskó István visszautasította azokat a "nézeteket", miszerint a referendum megtartásának ötmilliárd forintos költsége a Ligát és a társult szervezeteket "terhelné". Mint a szakszervezeti vezető fogalmazott: a kormány felelőssége kitapintható abban, hogy sor kerül a népszavazásra, hiszen a civilek többször kezdeményeztek párbeszédet a törvényről, készek voltak az egyeztetésre, azonban a kormány "még válaszra sem méltatta" a szervezeteket.
A kérdés - amely mögé felsorakozott többek között a Liga Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Magyar Orvosi Kamara, valamint a Fidesz is támogatta - úgy szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó, üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítást?".
A népszavazást elrendelő döntés ellen még az Alkotmánybírósághoz (Ab) lehet fordulni, amely soron kívül dönt a beadványról, ám ennek nincs határideje. Ha az Ab elutasítja a népszavazás elleni beadványokat, akkor Sólyom László köztársasági elnök feladata, hogy 43 napon túl, de 90 napon belüli időpontra kitűzze a választást. (A 43. napot az államfői döntéstől, míg a 90 napot az Ab. döntésétől kell számolni.)
Ez valószínűleg szeptember elejére esik, eddig ugyanis a köztársasági elnök mindig a lehető legkorábbi időpontra tűzte ki a népszavazásokat
Gaskó István, az aláírásgyűjtésben oroszlánrészt vállaló Liga Szakszervezetek elnöke azt mondta, úgy vélte: nem vált okafogyottá az egészségbiztosítási rendszerről tartandó népszavazás azzal, hogy az Országgyűlés hatályon kívül helyezte az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt. A szakszervezeti vezető és a társult civil szervezetek képviselői egybehangzóan úgy foglaltak állást, hogy nem egy törvény ellen, hanem egy modell megőrzéséért csatlakoztak az Albert házaspárhoz.
Gaskó István visszautasította azokat a "nézeteket", miszerint a referendum megtartásának ötmilliárd forintos költsége a Ligát és a társult szervezeteket "terhelné". Mint a szakszervezeti vezető fogalmazott: a kormány felelőssége kitapintható abban, hogy sor kerül a népszavazásra, hiszen a civilek többször kezdeményeztek párbeszédet a törvényről, készek voltak az egyeztetésre, azonban a kormány "még válaszra sem méltatta" a szervezeteket.