Cigány népművészet a magyar kultúrában címmel nyílik kiállítás a Vörösmarty Társaság termében január 8-án, pénteken. Az alkotóművész Kosztics László népi faszobrász. A kiállítást dr. Cser-Palkovics András polgármester nyitja meg, a házigazdák Bobory Zoltán, a Vörösmarty Társaság elnöke és Lakner József, az Áron Nagy Lajos Művészetbarát Kör elnöke lesznek. A rendezvényen a Karavan Familia lép fel.
Kosztics László cigány népi faszobrász kiállítására invitál minden érdeklődőt a Vörösmarty Társaság január 8-án, pénteken 17 órakor. A Cigány népművészet a magyar kultúrában című tárlat házigazdái Bobory Zoltán, a Vörösmarty Társaság elnöke és Lakner József, az Áron Nagy Lajos Művészetbarát Kör elnöke. A kiállítás Székesfehérvár Önkormányzatának támogatásával valósul meg, a megnyitón beszédet mond dr. Cser-Palkovics András polgármester. A pénteki rendezvényen fellép a Karavan Familia.
Kosztics László 1958-ban született a dél-baranyai Ilocskán, majd Lapáncsára költöztek. Egymást segítő falusi közösségben, magyarok, cigányok, németek között teltek gyermekévei. Apja szerb vándormuzsikus és kosárfonó volt, első fafaragó kését nagyapjától kapta, tőle leste el a fafaragás szakmai fogásait, és a természetnek, az életnek a tiszteletét, a faragás a szeretetét.
Az alapok fejlesztését Báthory Géza tanár folytatta az iskolás évek alatt, majd a pécsi, komlói, budapesti tanulóévek után végül visszaköltözött Villányba, ahol lakatosként dolgozott. 1989-ben túlfeszített nehéz fizikai munkavégzés hatására leszázalékolták – ekkor kezdett el ismét faragni. Első kiállítását a pécsi Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület rendezte meg a pécsi Apáczai Csere János Nevelési Központban. A közönség köreiben nagy sikert arattak az alkotásai: két évvel később, bibliai témájú szobrait választották bemutatásra a II. János Pál pápa látogatásának tiszteletére rendezett kiállításon Pécsett. 1992-ben elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet, majd létrehozta a“Békésebb Világért Alapítványt.
Számos egyéni és csoportos kiállítása volt Magyarországon és néhány alkalommal külföldön is szerepelt munkáival. Szobrai többek között megtalálhatók a Néprajzi Múzeum egyházi és cigány gyűjteményeiben, az Erdős Kamill Múzeumban Pécsett, a nagykanizsai cigány néprajzi gyűjteményben. Büszkeségként tartja számon a látássérültek és mozgássérültek intézményeiben lakó gyermekek számára szervezett tapintható és körüljárható kiállításokat. „Hitem, hogy a sajátos kultúrák bemutatásával, a művészetek erejével eredményesen lehet küzdeni, az előítéletek csökkentéséért, a tolerancia szélesedéséért, a család, a szeretet, a munka tiszteletéért, és a hagyomány megbecsüléséért. Nekem is ezért kell küzdenem emberként és művészként, s teszem ezt minden nehézség és akadály ellenére is.” – vallja a művész.
