-
Nemzeti összetartozás napja
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.
2026.06.04. -
Újabb forgalomkorlátozás M7-esen
A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.
2026.05.15. -
Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter
Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.
2026.05.09. -
Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat
Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.
2026.05.08.
Nemzeti gyásznap - Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 13 tábornokát
A megtorlás legerősebb hulláma 1849. október 6-án kezdődött. Ezen a napon végezték ki Pesten gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt és Fekete Imre gerillaszázadost. A hajnali órákban az aradi vár sáncárkában lőtték agyon Kiss Ernő altábornagyot, Dessewffy Arisztid és Schweidel József vezérőrnagyokat, valamint Lázár Vilmos ezredest. Néhány órával később pedig a honvédsereg kilenc tábornokát vezették bitófa alá...
2005.10.06. 09:01 |
A megtorlás legerősebb hulláma 1849. október 6-án kezdődött. Ezen a napon végezték ki Pesten gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt és Fekete Imre gerillaszázadost. Pécsett Vertike Gábort és Szilva Jánost végezték ki, akik az eszéki várból szöktek meg. A hajnali órákban az aradi vár sáncárkában lőtték agyon Kiss Ernő altábornagyot, Dessewffy Arisztid és Schweidel József vezérőrnagyokat, valamint Lázár Vilmos ezredest. Néhány órával később pedig a honvédsereg kilenc tábornokát vezették bitófa alá. A sort az osztrák Poeltenberg Ernő nyitotta meg.

A birodalmi német arisztokráciát képviselte gróf Leiningen-Westerburg Károly, a hazai német polgárságot Láhner György és Aulich Lajos. A horvátok és szerbek többsége a magyar szabadságharc ellen harcolt; a kevés számú kivételt képviselte a szerb Damjanich János, a veretlen hadvezér, s a horvát tiszt, Knéziæ Károly, akinek egyik testvére az észak-itáliai cs. kir. hadsereg soraiban harcolva esett el 1848 nyarán, másik testvére pedig 1849 májusában, a budai várőrségben harcolt a honvédsereg ellen. A polgári átalakulást vezető középnemességet képviselte a mérnökkari tiszt, Török Ignác és a lovassági parancsnok, Nagysándor József. Magyar arisztokrata volt gróf Vécsey Károly, noha szívesebben írt és beszélt németül, mint magyarul. A kivégzettek között volt tehát gróf és polgár, horvát és szerb határőrcsalád sarja, birodalmi német és hazai örmény. Volt olyan, akit családi kötelékei, olyan, akit alakulata vagy csak egyszerűen vagyoni és társadalmi helyzete kapcsolt a magyar ügyhöz. De mindannyian úgy gondolták, hogy ha egyszer az uralkodó parancsára letették az esküt a magyar alkotmányra, akkor ezt az alkotmányt védeniük kellett – magával az uralkodóval szemben is. Voltak köztük, akik a határról fordultak vissza, mint a kitűnő huszártiszt és hadtestparancsnok Dessewffy Arisztid, vagy a honvédség utászkarának egyik megszervezője, Lázár Vilmos. A politikai vezetők közül Csány László minisztert és Perényi Zsigmond felsőházi elnököt végezték ki. Október 6. ettől kezdve a magyar nemzet gyásznapja.

A birodalmi német arisztokráciát képviselte gróf Leiningen-Westerburg Károly, a hazai német polgárságot Láhner György és Aulich Lajos. A horvátok és szerbek többsége a magyar szabadságharc ellen harcolt; a kevés számú kivételt képviselte a szerb Damjanich János, a veretlen hadvezér, s a horvát tiszt, Knéziæ Károly, akinek egyik testvére az észak-itáliai cs. kir. hadsereg soraiban harcolva esett el 1848 nyarán, másik testvére pedig 1849 májusában, a budai várőrségben harcolt a honvédsereg ellen. A polgári átalakulást vezető középnemességet képviselte a mérnökkari tiszt, Török Ignác és a lovassági parancsnok, Nagysándor József. Magyar arisztokrata volt gróf Vécsey Károly, noha szívesebben írt és beszélt németül, mint magyarul. A kivégzettek között volt tehát gróf és polgár, horvát és szerb határőrcsalád sarja, birodalmi német és hazai örmény. Volt olyan, akit családi kötelékei, olyan, akit alakulata vagy csak egyszerűen vagyoni és társadalmi helyzete kapcsolt a magyar ügyhöz. De mindannyian úgy gondolták, hogy ha egyszer az uralkodó parancsára letették az esküt a magyar alkotmányra, akkor ezt az alkotmányt védeniük kellett – magával az uralkodóval szemben is. Voltak köztük, akik a határról fordultak vissza, mint a kitűnő huszártiszt és hadtestparancsnok Dessewffy Arisztid, vagy a honvédség utászkarának egyik megszervezője, Lázár Vilmos. A politikai vezetők közül Csány László minisztert és Perényi Zsigmond felsőházi elnököt végezték ki. Október 6. ettől kezdve a magyar nemzet gyásznapja.