-
Nemzeti Gyásznap
November 4-én, a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc elfojtásának, a szovjet csapatok egykori bevonulásának 69. évfordulóján országszerte megemlékeznek a forradalom áldozatairól. Kedden 18 órakor misével, majd utána 19 órakor mécsesgyújtással emlékeznek Fehérváron az Országalmánál, az 56-os forradalom és szabadságharc mártírjaira.
2025.11.04. -
A gyrosokat ellenőrzik
Az élelmiszer-higiéniai és élelmiszer-biztonsági előírások betartása, a nyomonkövethetőség biztosítása és a megfelelő konyhatechnológia alkalmazása érdekében a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) országos ellenőrzést rendelt el a gyrost árusító éttermekben és büfékben - közölte a hatóság hétfőn az MTI-vel.
2025.11.03. -
Óraátállítás vasárnap hajnalban
2025-ben a téli időszámítás október 26-ára virradó éjjel kezdődik. Ez azt jelenti, hogy vasárnap hajnali 3 órakor egy órával vissza kell állítani az órákat 2 órára, így ezen az éjszakán egy órával többet alhatunk.
2025.10.24. -
Éjszakai forgalomkorlátozás lesz szombaton és vasárnap az M7-esen
Éjszakai forgalomkorlátozás mellett folytatódik hétvégén az új velencei gyalogos híd építése. 2025. október 18-án, szombaton 22 órától lezárják az M7-es autópálya Balaton felé vezető oldalát a 44-es és a 46-os km-ek között, várhatóan vasárnap 12 óráig.
2025.10.17.
Nemzeti gyásznap - Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 13 tábornokát
A megtorlás legerősebb hulláma 1849. október 6-án kezdődött. Ezen a napon végezték ki Pesten gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt és Fekete Imre gerillaszázadost. A hajnali órákban az aradi vár sáncárkában lőtték agyon Kiss Ernő altábornagyot, Dessewffy Arisztid és Schweidel József vezérőrnagyokat, valamint Lázár Vilmos ezredest. Néhány órával később pedig a honvédsereg kilenc tábornokát vezették bitófa alá...
2005.10.06. 09:01 |
A megtorlás legerősebb hulláma 1849. október 6-án kezdődött. Ezen a napon végezték ki Pesten gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt és Fekete Imre gerillaszázadost. Pécsett Vertike Gábort és Szilva Jánost végezték ki, akik az eszéki várból szöktek meg. A hajnali órákban az aradi vár sáncárkában lőtték agyon Kiss Ernő altábornagyot, Dessewffy Arisztid és Schweidel József vezérőrnagyokat, valamint Lázár Vilmos ezredest. Néhány órával később pedig a honvédsereg kilenc tábornokát vezették bitófa alá. A sort az osztrák Poeltenberg Ernő nyitotta meg.

A birodalmi német arisztokráciát képviselte gróf Leiningen-Westerburg Károly, a hazai német polgárságot Láhner György és Aulich Lajos. A horvátok és szerbek többsége a magyar szabadságharc ellen harcolt; a kevés számú kivételt képviselte a szerb Damjanich János, a veretlen hadvezér, s a horvát tiszt, Knéziæ Károly, akinek egyik testvére az észak-itáliai cs. kir. hadsereg soraiban harcolva esett el 1848 nyarán, másik testvére pedig 1849 májusában, a budai várőrségben harcolt a honvédsereg ellen. A polgári átalakulást vezető középnemességet képviselte a mérnökkari tiszt, Török Ignác és a lovassági parancsnok, Nagysándor József. Magyar arisztokrata volt gróf Vécsey Károly, noha szívesebben írt és beszélt németül, mint magyarul. A kivégzettek között volt tehát gróf és polgár, horvát és szerb határőrcsalád sarja, birodalmi német és hazai örmény. Volt olyan, akit családi kötelékei, olyan, akit alakulata vagy csak egyszerűen vagyoni és társadalmi helyzete kapcsolt a magyar ügyhöz. De mindannyian úgy gondolták, hogy ha egyszer az uralkodó parancsára letették az esküt a magyar alkotmányra, akkor ezt az alkotmányt védeniük kellett – magával az uralkodóval szemben is. Voltak köztük, akik a határról fordultak vissza, mint a kitűnő huszártiszt és hadtestparancsnok Dessewffy Arisztid, vagy a honvédség utászkarának egyik megszervezője, Lázár Vilmos. A politikai vezetők közül Csány László minisztert és Perényi Zsigmond felsőházi elnököt végezték ki. Október 6. ettől kezdve a magyar nemzet gyásznapja.

A birodalmi német arisztokráciát képviselte gróf Leiningen-Westerburg Károly, a hazai német polgárságot Láhner György és Aulich Lajos. A horvátok és szerbek többsége a magyar szabadságharc ellen harcolt; a kevés számú kivételt képviselte a szerb Damjanich János, a veretlen hadvezér, s a horvát tiszt, Knéziæ Károly, akinek egyik testvére az észak-itáliai cs. kir. hadsereg soraiban harcolva esett el 1848 nyarán, másik testvére pedig 1849 májusában, a budai várőrségben harcolt a honvédsereg ellen. A polgári átalakulást vezető középnemességet képviselte a mérnökkari tiszt, Török Ignác és a lovassági parancsnok, Nagysándor József. Magyar arisztokrata volt gróf Vécsey Károly, noha szívesebben írt és beszélt németül, mint magyarul. A kivégzettek között volt tehát gróf és polgár, horvát és szerb határőrcsalád sarja, birodalmi német és hazai örmény. Volt olyan, akit családi kötelékei, olyan, akit alakulata vagy csak egyszerűen vagyoni és társadalmi helyzete kapcsolt a magyar ügyhöz. De mindannyian úgy gondolták, hogy ha egyszer az uralkodó parancsára letették az esküt a magyar alkotmányra, akkor ezt az alkotmányt védeniük kellett – magával az uralkodóval szemben is. Voltak köztük, akik a határról fordultak vissza, mint a kitűnő huszártiszt és hadtestparancsnok Dessewffy Arisztid, vagy a honvédség utászkarának egyik megszervezője, Lázár Vilmos. A politikai vezetők közül Csány László minisztert és Perényi Zsigmond felsőházi elnököt végezték ki. Október 6. ettől kezdve a magyar nemzet gyásznapja.
