-
A TISZA alakíthat kormányt
84,91%-os feldolgozottságnál az adatok szerint a TISZA Párt alakíthat majd kormányt. A TISZÁNAK 138, a Fidesznek 54, a MI Hazánknak pedig 7 képviselője lenne az új parlamentben, ez azt jelentené, hogy a Tiszának kényelmes kétharmados többsége lenne a parlamentben, ehhez ugyanis 133 mandátum szükséges. Orbán Viktor gratulált Magyar Péternek.
2026.04.12. -
Választás 2026 - Székesfehérváron is befejeződött a szavazás
Vasárnap este hét órakor hivatalosan befejeződött a szavazás az ország 3154 településén és a 23 budapesti kerületben kialakított 10 047 szavazókörben az országgyűlési választáson. Azok a szavazni akarók, akik már a sorban állnak, még leadhatják a voksukat.18:30-ig 60.762-en szavaztak Fehérváron, ami 82 százalékos részvétel.
2026.04.12. -
Rendkívüli nyitvatartás
Nyitva tart a legtöbb kormányablak az országgyűlési választás hétvégéjén, április 11-én szombaton, valamint 12-én vasárnap. Ezeken a napokon kizárólag személyi okmányokkal kapcsolatos ügyintézésre, és lakcímkártya pótlására lesz lehetőség.
2026.04.11. -
Választási kisokos
A Helyi Választási Iroda vezetőhelyettesével, Kincses Zsolt Dáviddal összegyűjtöttük a legfontosabb információkat az április tizenkettedikei országgyűlési választáshoz. A tudnivalókat a könnyebb átláthatóság miatt pontokba szedtük.
2026.04.09.
Nemzeti gyásznap - Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 13 tábornokát
A megtorlás legerősebb hulláma 1849. október 6-án kezdődött. Ezen a napon végezték ki Pesten gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt és Fekete Imre gerillaszázadost. A hajnali órákban az aradi vár sáncárkában lőtték agyon Kiss Ernő altábornagyot, Dessewffy Arisztid és Schweidel József vezérőrnagyokat, valamint Lázár Vilmos ezredest. Néhány órával később pedig a honvédsereg kilenc tábornokát vezették bitófa alá...
2005.10.06. 09:01 |
A megtorlás legerősebb hulláma 1849. október 6-án kezdődött. Ezen a napon végezték ki Pesten gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt és Fekete Imre gerillaszázadost. Pécsett Vertike Gábort és Szilva Jánost végezték ki, akik az eszéki várból szöktek meg. A hajnali órákban az aradi vár sáncárkában lőtték agyon Kiss Ernő altábornagyot, Dessewffy Arisztid és Schweidel József vezérőrnagyokat, valamint Lázár Vilmos ezredest. Néhány órával később pedig a honvédsereg kilenc tábornokát vezették bitófa alá. A sort az osztrák Poeltenberg Ernő nyitotta meg.

A birodalmi német arisztokráciát képviselte gróf Leiningen-Westerburg Károly, a hazai német polgárságot Láhner György és Aulich Lajos. A horvátok és szerbek többsége a magyar szabadságharc ellen harcolt; a kevés számú kivételt képviselte a szerb Damjanich János, a veretlen hadvezér, s a horvát tiszt, Knéziæ Károly, akinek egyik testvére az észak-itáliai cs. kir. hadsereg soraiban harcolva esett el 1848 nyarán, másik testvére pedig 1849 májusában, a budai várőrségben harcolt a honvédsereg ellen. A polgári átalakulást vezető középnemességet képviselte a mérnökkari tiszt, Török Ignác és a lovassági parancsnok, Nagysándor József. Magyar arisztokrata volt gróf Vécsey Károly, noha szívesebben írt és beszélt németül, mint magyarul. A kivégzettek között volt tehát gróf és polgár, horvát és szerb határőrcsalád sarja, birodalmi német és hazai örmény. Volt olyan, akit családi kötelékei, olyan, akit alakulata vagy csak egyszerűen vagyoni és társadalmi helyzete kapcsolt a magyar ügyhöz. De mindannyian úgy gondolták, hogy ha egyszer az uralkodó parancsára letették az esküt a magyar alkotmányra, akkor ezt az alkotmányt védeniük kellett – magával az uralkodóval szemben is. Voltak köztük, akik a határról fordultak vissza, mint a kitűnő huszártiszt és hadtestparancsnok Dessewffy Arisztid, vagy a honvédség utászkarának egyik megszervezője, Lázár Vilmos. A politikai vezetők közül Csány László minisztert és Perényi Zsigmond felsőházi elnököt végezték ki. Október 6. ettől kezdve a magyar nemzet gyásznapja.

A birodalmi német arisztokráciát képviselte gróf Leiningen-Westerburg Károly, a hazai német polgárságot Láhner György és Aulich Lajos. A horvátok és szerbek többsége a magyar szabadságharc ellen harcolt; a kevés számú kivételt képviselte a szerb Damjanich János, a veretlen hadvezér, s a horvát tiszt, Knéziæ Károly, akinek egyik testvére az észak-itáliai cs. kir. hadsereg soraiban harcolva esett el 1848 nyarán, másik testvére pedig 1849 májusában, a budai várőrségben harcolt a honvédsereg ellen. A polgári átalakulást vezető középnemességet képviselte a mérnökkari tiszt, Török Ignác és a lovassági parancsnok, Nagysándor József. Magyar arisztokrata volt gróf Vécsey Károly, noha szívesebben írt és beszélt németül, mint magyarul. A kivégzettek között volt tehát gróf és polgár, horvát és szerb határőrcsalád sarja, birodalmi német és hazai örmény. Volt olyan, akit családi kötelékei, olyan, akit alakulata vagy csak egyszerűen vagyoni és társadalmi helyzete kapcsolt a magyar ügyhöz. De mindannyian úgy gondolták, hogy ha egyszer az uralkodó parancsára letették az esküt a magyar alkotmányra, akkor ezt az alkotmányt védeniük kellett – magával az uralkodóval szemben is. Voltak köztük, akik a határról fordultak vissza, mint a kitűnő huszártiszt és hadtestparancsnok Dessewffy Arisztid, vagy a honvédség utászkarának egyik megszervezője, Lázár Vilmos. A politikai vezetők közül Csány László minisztert és Perényi Zsigmond felsőházi elnököt végezték ki. Október 6. ettől kezdve a magyar nemzet gyásznapja.