-
Vállalkozói fórum a Hiemer-házban
Éves beszámolót és vállalkozói fórumot rendezett a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Fejér Vármegyei Szervezete szerdán Székesfehérváron. A vármegyében működő vállalkozások képviselői a szövetség tevékenységéről, aktuális gazdaságpolitikai kérdésekre adandó válaszairól, valamint a vármegye gazdasági helyzetéről szóló előadáson vettek részt a Hiemer-házban.
2026.03.18. -
Fejlesztések a Fehér Alu Kft-né
A székesfehérvári Fehér Alu Kft. a Demján Sándor 1+1 Program keretében 126 millió forint támogatást nyert el, amelynek segítségével Összesen 312 millió forint értékű technológiai fejlesztést valósít meg. A beruházás célja a gyártási kapacitás növelése, a hatékonyság javítása, valamint a vállalat technológiai hátterének további modernizálása.
2026.03.17. -
Gépipari szakmai roadshow
A Magyar Gépipari és Energetikai Országos Szövetség és a Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara közös szervezésében valósult meg az-az országos roadshow, amely a gépipari, energetikai és védelmi ipari vállalatok számára kíván átfogó képet adni az iparág előtt álló innovációs lehetőségekről, a kutatás-fejlesztési irányokról, a beszállítói piacra jutás feltételeiről, valamint a hazai és nemzetközi értékesítési lehetőségekről.
2026.03.13. -
12 szakmai díj és új szemlélet - az „emberséges intelligenciában” hisz a fehérvári csapat
Az idei évben hat Marketing Gyémánt díjat nyert a Vonnák Péter vezette vállalkozás, amellyel a cég már összesen tizenkét szakmai elismerésnél tart. A díjakkal nemcsak kreatív marketingmegoldásokat, hanem több mesterséges intelligenciára épülő projektet is elismertek, ami jól mutatja, hogy a technológiai innováció egyre hangsúlyosabb szerepet kap a hazai marketing- és üzleti gondolkodásban.
2026.03.11.
Nem okozott áremelkedést az aprópénzek kivonása
Az 1 és 2 forintos érmék kivonásával meg lehet takarítani az érmék évi 1,5 milliárd forintos gyártási költségét. A kereskedők az 1 és 2 forintos érmék bevonása miatt nem árazták át az árucikkeket csak az áruk fizetendő végösszegét kerekítették, ami így nem okozott áremelkedést.
2009.07.13. 11:18 |
Az 1 és 2 forintos érmék kivonásával meg lehet takarítani az érmék évi 1,5 milliárd forintos gyártási költségét. A kereskedők az 1 és 2 forintos érmék bevonása miatt nem árazták át az árucikkeket csak az áruk fizetendő végösszegét kerekítették, ami így nem okozott áremelkedést.A legkisebb címletű 1 és 2 forintos érmék kivonásának hátterében az állt, hogy az érmék vásárlóértéke az elmúlt évek során olyannyira lecsökkent, hogy az emberek hosszabb idő óta egyre kevésbé használták vásárlásaik során.
A készpénzben történő fizetés után visszajáró 1 és 2 forintos érméket a vásárlók nehéz kezelhetőségük (méretük, súlyuk) és alacsony vásárlóértékük miatt nem hozták újra forgalomba. Az 1 és 2 forintos érméket az áru- és italautomaták többsége nem fogadta el, így ez a tény is hozzájárult ahhoz, hogy a kis címleteket az emberek nem használták. A gyártott érmék mindinkább "egyszer használatossá" váltak, a jegybankból kikerülve az első fizetési tranzakciót követően túlnyomó részük pénztárcákban, perselyekben gyűlt vagy elkallódott, elveszett.
Az 1 és 2 forintos érmék bevonásáról szóló döntés meghozatalakor az érmék gyártási költsége 5-6-szorosa volt a névértéküknek, mégsem ez volt a döntő indoka a bevonásnak, hanem az, hogy nem vettek részt aktívan a készpénzforgalomban.
Az 1 és 2 forintosok forgalomban tartásának társadalmi költségei jóval meghaladták az MNB-nél jelentkező, évi közel 1,5 milliárd forintra tehető gyártási, raktározási, szállítási, feldolgozási költségeket. A bevonás miatti költségmegtakarítás nagyobb része ered abból, hogy a kereskedelemben, bankfiókokban, postákon nem merülnek fel a kis címletű érmék szállításával, tárolásával, feldolgozásával (számolás, rolnizás, csomagolás) kapcsolatos költségek. Ezek a jegybankon kívül eső költségek összességében 2-2,5 milliárd forintot tehettek ki éves szinten.
A kereskedők az 1 és 2 forintos érmék bevonása miatt nem árazták át az árucikkeket (ez egyébként hatalmas költséget jelentett volna), hanem a kerekítési törvény előírásai szerint csak az áruk fizetendő végösszegét kerekítették, ami így nem okozott áremelkedést - magyarázta az MNB kutatója.
Az 1 és 2 forintoshoz hasonló folyamat zajlik az 1 és 1 eurócentesekkel. Az 1 és 2 eurócentes érmék vásárlóereje az európai árszínvonal mellett meglehetősen alacsony, az emberek egyre kevésbé használják fizetéseik során, a pénztárcáikból rendszeresen kiürített kis címletű érmék nem kerülnek vissza az aktív készpénzforgalomba. Ezzel magyarázható, hogy Finnországban és Hollandiában már kivonták a két pénzérmét és áttértek a kerekítésre.