Nem okozott áremelkedést az aprópénzek kivonása

Az 1 és 2 forintos érmék kivonásával meg lehet takarítani az érmék évi 1,5 milliárd forintos gyártási költségét. A kereskedők az 1 és 2 forintos érmék bevonása miatt nem árazták át az árucikkeket csak az áruk fizetendő végösszegét kerekítették, ami így nem okozott áremelkedést.
2009.07.13. 11:18 |
Az 1 és 2 forintos érmék kivonásával meg lehet takarítani az érmék évi 1,5 milliárd forintos gyártási költségét. A kereskedők az 1 és 2 forintos érmék bevonása miatt nem árazták át az árucikkeket csak az áruk fizetendő végösszegét kerekítették, ami így nem okozott áremelkedést.
 
A legkisebb címletű 1 és 2 forintos érmék kivonásának hátterében az állt, hogy az érmék vásárlóértéke az elmúlt évek során olyannyira lecsökkent, hogy az emberek hosszabb idő óta egyre kevésbé használták vásárlásaik során.
 
A készpénzben történő fizetés után visszajáró 1 és 2 forintos érméket a vásárlók nehéz kezelhetőségük (méretük, súlyuk) és alacsony vásárlóértékük miatt nem hozták újra forgalomba. Az 1 és 2 forintos érméket az áru- és italautomaták többsége nem fogadta el, így ez a tény is hozzájárult ahhoz, hogy a kis címleteket az emberek nem használták. A gyártott érmék mindinkább "egyszer használatossá" váltak, a jegybankból kikerülve az első fizetési tranzakciót követően túlnyomó részük pénztárcákban, perselyekben gyűlt vagy elkallódott, elveszett.
 
Az 1 és 2 forintos érmék bevonásáról szóló döntés meghozatalakor az érmék gyártási költsége 5-6-szorosa volt a névértéküknek, mégsem ez volt a döntő indoka a bevonásnak, hanem az, hogy nem vettek részt aktívan a készpénzforgalomban.
 
Az 1 és 2 forintosok forgalomban tartásának társadalmi költségei jóval meghaladták az MNB-nél jelentkező, évi közel 1,5 milliárd forintra tehető gyártási, raktározási, szállítási, feldolgozási költségeket. A bevonás miatti költségmegtakarítás nagyobb része ered abból, hogy a kereskedelemben, bankfiókokban, postákon nem merülnek fel a kis címletű érmék szállításával, tárolásával, feldolgozásával (számolás, rolnizás, csomagolás) kapcsolatos költségek. Ezek a jegybankon kívül eső költségek összességében 2-2,5 milliárd forintot tehettek ki éves szinten.
 
A kereskedők az 1 és 2 forintos érmék bevonása miatt nem árazták át az árucikkeket (ez egyébként hatalmas költséget jelentett volna), hanem a kerekítési törvény előírásai szerint csak az áruk fizetendő végösszegét kerekítették, ami így nem okozott áremelkedést - magyarázta az MNB kutatója.
 
Az 1 és 2 forintoshoz hasonló folyamat zajlik az 1 és 1 eurócentesekkel. Az 1 és 2 eurócentes érmék vásárlóereje az európai árszínvonal mellett meglehetősen alacsony, az emberek egyre kevésbé használják fizetéseik során, a pénztárcáikból rendszeresen kiürített kis címletű érmék nem kerülnek vissza az aktív készpénzforgalomba. Ezzel magyarázható, hogy Finnországban és Hollandiában már kivonták a két pénzérmét és áttértek a kerekítésre.

Gazdaság

  1. Vállalkozói és Közösségi nap

    Első alkalommal és hagyományteremtő szándékkal szervezett Vállalkozói és Közösségi napot a Viantis Üzleti Klub szombaton a Sóstói Stadionban. Az eseményen helyi és környékbeli vállalkozások ismerkedhettek leendő partnereikkel, miközben a kiállítások és izgalmas előadások mellett gyakorlati workshopok is várták a résztvevőket. A vállalkozások képviselőit és a látogatókat dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte.

    2026.10.17.
  2. 40 éves a Kóger Optika

    Fennállásának negyvenedik évfordulóját ünnepelte pénteken Székesfehérvár egyik nagymúltú családi vállalkozása, a Kóger Optika. A Kossuth utcai üzletben a családtagok és barátok jelenlétében tartott vidám hangulatú délutánon felidézték az alapítás történetét, a kezdeti éveket és szó esett arról is, hogy reményeik szerint a következő generáció tovább viszi a családi vállalkozást.

    2026.10.16.
  3. Befizette a város a hozzájárulást

    A mai napon elutalta az Önkormányzat a szolidaritási hozzájárulás utolsó, közel 3,6 milliárdos részletét – adja hírül legfrissebb bejegyzésében dr. Cser-Palkovics András. Székesfehérvár polgármestere a jövő évi kilátásokról is ír, kíváncsian várva a 2027-es állami költségvetés számait, s nem rejtve véka alá, hogy Fehérváron is erősen csökkent a helyi gazdaság teljesítménye.

    2026.10.15.
  4. VOSZ üzleti fórum

    A mostani fórum középpontjában a mesterséges intelligencia vállalati használata és jövőformáló lehetőségei álltak. A Sóstói Stadion rendezvénytermében megtartott fórumon a technológia legégetőbb, legaktuálisabb kérdéseit járták körbe a résztvevők az előadók segítségével, valamint szóba került a vagyonadó és a vállalkozások vízfelhasználásának zöldítése és csökkentése is.

    2026.10.14.