Nem elég zöldek a hazai közbeszerzések

Miközben az elmúlt években a környezetvédelem a vállalkozói szférában egyértelműen az üzleti döntések szerves részévé vált, a közszférában ez az átalakulás egyelőre lassan halad. A hazai közbeszerzéseknél ráadásul több akadály is nehezíti a zöld tényezők érvényesülését - áll a Deloitte elemzésében.

Zöld közbeszerzés alatt a közintézmények azon beszerzési gyakorlatát értjük, amelynek során figyelembe veszik az általuk igénybe vett javak és szolgáltatások környezeti hatásait is. Több európai szabályozás és dokumentum is támogatja a zöld közbeszerzés elveit, mint például az EU integrált termékpolitikája, amely az életciklus-elemzés elveit helyezi előtérbe a termékek és szolgáltatások tervezési eljárása során.

A szakértők úgy vélik, hogy Magyarországon a zöld közbeszerzések legnagyobb akadálya egyrészt a jelenleg hatályos, túlzottan bonyolult közbeszerzési törvény, amely a pályázatok kiírásnál nem ad elegendő lehetőséget a környezetbarát beszerzési eljárásoknak, másrészt pedig az az ajánlatkérői gyakorlat, amely a bírálati szempontrendszerben nem fordít elegendő figyelmet a közbeszerzések környezetvédelmi vetületére.

A Deloitte környezetvédelmi tanácsadás üzletágának szakértői szerint meg lehet, és meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy a közbeszerzés immár túlnyomórészt elektronikus útra terelődjön, amivel már a pályázati szakaszban jelentősen csökkenteni lehet az ajánlatok beadása során keletkező papírmennyiséget. Az évi 10-12 ezer közbeszerzés lebonyolításához a Deloitte becslései szerint ma több mint 60 millió darab A4-es papírlap szükséges évente, ekkora mennyiségű papír megtermeléséhez pedig hozzávetőlegesen évi háromezer darab fa kivágására van szükség.