Nem elég zöldek a hazai közbeszerzések

Miközben az elmúlt években a környezetvédelem a vállalkozói szférában egyértelműen az üzleti döntések szerves részévé vált, a közszférában ez az átalakulás egyelőre lassan halad. A hazai közbeszerzéseknél ráadásul több akadály is nehezíti a zöld tényezők érvényesülését - áll a Deloitte elemzésében.
2008.10.26. 14:04 |
Miközben az elmúlt években a környezetvédelem a vállalkozói szférában egyértelműen az üzleti döntések szerves részévé vált, a közszférában ez az átalakulás egyelőre lassan halad. A hazai közbeszerzéseknél ráadásul több akadály is nehezíti a zöld tényezők érvényesülését - áll a Deloitte elemzésében.

Zöld közbeszerzés alatt a közintézmények azon beszerzési gyakorlatát értjük, amelynek során figyelembe veszik az általuk igénybe vett javak és szolgáltatások környezeti hatásait is. Több európai szabályozás és dokumentum is támogatja a zöld közbeszerzés elveit, mint például az EU integrált termékpolitikája, amely az életciklus-elemzés elveit helyezi előtérbe a termékek és szolgáltatások tervezési eljárása során.

A szakértők úgy vélik, hogy Magyarországon a zöld közbeszerzések legnagyobb akadálya egyrészt a jelenleg hatályos, túlzottan bonyolult közbeszerzési törvény, amely a pályázatok kiírásnál nem ad elegendő lehetőséget a környezetbarát beszerzési eljárásoknak, másrészt pedig az az ajánlatkérői gyakorlat, amely a bírálati szempontrendszerben nem fordít elegendő figyelmet a közbeszerzések környezetvédelmi vetületére.

A Deloitte környezetvédelmi tanácsadás üzletágának szakértői szerint meg lehet, és meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy a közbeszerzés immár túlnyomórészt elektronikus útra terelődjön, amivel már a pályázati szakaszban jelentősen csökkenteni lehet az ajánlatok beadása során keletkező papírmennyiséget. Az évi 10-12 ezer közbeszerzés lebonyolításához a Deloitte becslései szerint ma több mint 60 millió darab A4-es papírlap szükséges évente, ekkora mennyiségű papír megtermeléséhez pedig hozzávetőlegesen évi háromezer darab fa kivágására van szükség.

Magyarország

  1. Nemzeti összetartozás napja

    Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.

    2026.06.04.
  2. Újabb forgalomkorlátozás M7-esen

    A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.

    2026.05.15.
  3. Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter

    Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.

    2026.05.09.
  4. Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat

    Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.

    2026.05.08.