Nem elég zöldek a hazai közbeszerzések

Miközben az elmúlt években a környezetvédelem a vállalkozói szférában egyértelműen az üzleti döntések szerves részévé vált, a közszférában ez az átalakulás egyelőre lassan halad. A hazai közbeszerzéseknél ráadásul több akadály is nehezíti a zöld tényezők érvényesülését - áll a Deloitte elemzésében.
2008.10.26. 14:04 |
Miközben az elmúlt években a környezetvédelem a vállalkozói szférában egyértelműen az üzleti döntések szerves részévé vált, a közszférában ez az átalakulás egyelőre lassan halad. A hazai közbeszerzéseknél ráadásul több akadály is nehezíti a zöld tényezők érvényesülését - áll a Deloitte elemzésében.

Zöld közbeszerzés alatt a közintézmények azon beszerzési gyakorlatát értjük, amelynek során figyelembe veszik az általuk igénybe vett javak és szolgáltatások környezeti hatásait is. Több európai szabályozás és dokumentum is támogatja a zöld közbeszerzés elveit, mint például az EU integrált termékpolitikája, amely az életciklus-elemzés elveit helyezi előtérbe a termékek és szolgáltatások tervezési eljárása során.

A szakértők úgy vélik, hogy Magyarországon a zöld közbeszerzések legnagyobb akadálya egyrészt a jelenleg hatályos, túlzottan bonyolult közbeszerzési törvény, amely a pályázatok kiírásnál nem ad elegendő lehetőséget a környezetbarát beszerzési eljárásoknak, másrészt pedig az az ajánlatkérői gyakorlat, amely a bírálati szempontrendszerben nem fordít elegendő figyelmet a közbeszerzések környezetvédelmi vetületére.

A Deloitte környezetvédelmi tanácsadás üzletágának szakértői szerint meg lehet, és meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy a közbeszerzés immár túlnyomórészt elektronikus útra terelődjön, amivel már a pályázati szakaszban jelentősen csökkenteni lehet az ajánlatok beadása során keletkező papírmennyiséget. Az évi 10-12 ezer közbeszerzés lebonyolításához a Deloitte becslései szerint ma több mint 60 millió darab A4-es papírlap szükséges évente, ekkora mennyiségű papír megtermeléséhez pedig hozzávetőlegesen évi háromezer darab fa kivágására van szükség.

Magyarország

  1. Nagyboldogasszony napja

    Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.

    2026.08.15.
  2. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye

    Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.

    2026.08.07.
  3. Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák

    Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.

    2026.08.02.
  4. További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár

    Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.

    2026.08.01.