-
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15. -
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye
Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.
2026.08.07. -
Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák
Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.
2026.08.02. -
További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár
Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.
2026.08.01.
Nem csak hitelmulasztással kerülhetünk BAR-listára
A KHR rendszerben nyilvántartott (korábban BAR-listás) ügyfelek között szép számmal akadnak olyanok, akik nem notórius nemfizetők, hanem a hanyagságuk miatt, néhány százezer forintos hitelkártya, vagy személyi kölcsön hátralék miatt zárták ki magukat a hitelezésből. A banki ügyintézők és a hitelközvetítők szerint sokan nem is tudják, hogy a BAR-listára kerültek, vagy, hogy egy adott bank belső feketelistáján díszelegnek.
2010.03.16. 09:11 |
A KHR rendszerben nyilvántartott (korábban BAR-listás) ügyfelek között szép számmal akadnak olyanok, akik nem notórius nemfizetők, hanem a hanyagságuk miatt, néhány százezer forintos hitelkártya, vagy személyi kölcsön hátralék miatt zárták ki magukat a hitelezésből. A banki ügyintézők és a hitelközvetítők szerint sokan nem is tudják, hogy a BAR-listára kerültek, vagy, hogy egy adott bank belső feketelistáján díszelegnek. Elég egy meg nem szüntetett lakossági folyószámla és néhány hónap alatt a be nem fizetett számlavezetési díjakból összejöhet akkora hátralék, hogy banki feketelistás legyen valaki. A KHR rendszerbe kerüléshez a mindenkori minimálbér összegét meghaladó legalább 90 napos késedelem szükséges (magyarul egy meggondolatlan hónapokon át nem fizetett százezer forintos hitelkártya adósság is az ügyfél vesztét okozhatja).
A jelzáloghitel igénylése során a problémával szembesülő ügyfelek sokszor azonnal rendezik a tartozásukat, de tévesen hiszik azt, hogy ezzel lezártnak tekinthető az ügyük. Amennyiben a kritériumoknak megfeleltek, akkor jelentették az ügyüket a KHR-rendszer felé, ha nem, akkor is sokszor különböző követeléskezelő cégekhez kell járni a szükséges igazolásokért.
A bankok szakítottak azzal a gyakorlattal, mely szerint a passzív adóslistán szereplő ügyfeleket - nem ritkán kamatfelárért cserébe - meghitelezték. A hitelüket már visszafizető, de még évekig (alapesetben a törlesztés után 5 évig) a listán szereplő ügyfelek hitelezése gyakorlatilag megszűnt.
A BAR-listára a hitelmulasztók mellett azok az ügyfelek is felkerülhetnek, akik bankkártya visszaélést követtek el, csaltak, vagy hamis adatokkal próbáltak hitelhez jutni. Az 5 év feketelistát csak azoknak engedik el, akik igazolni tudják, hogy banki szabálytalanság miatt kerültek a nyilvántartásba. A felügyelet évente alig 100-150 ilyen esetet vizsgál, ami az összes ügyletre vetítve elenyésző.