Néhány héten belül drágulnak az alapvető élelmiszerek

Néhány héten belül akár 15 százalékkal is megugorhat a baromfihús ára, szerényebb mértékben, de drágulnak a tejtermékek és a kenyér is. A korábban beharangozottnál némileg kisebb mértékben, átlagosan négy és tíz százalék között emelkednek majd az alapélelmiszerek árai. Az élelmiszer-beszállítók semmit sem engednének az általuk tervezett áremelésekből a zárt ajtók mögött zajló ártárgyalásokon. A kereskedők máshogy gondolják: míg a baromfi esetében reálisnak tűnik a 10-15 százalékos emelés is, addig a tejnél és a kenyérnél a beszállítói igényekénél jóval kisebb drágítást tartanak elképzelhetőnek.
2007.01.12. 08:15 |
Néhány héten belül akár 15 százalékkal is megugorhat a baromfihús ára, szerényebb mértékben, de drágulnak a tejtermékek és a kenyér is.

A korábban beharangozottnál némileg kisebb mértékben, átlagosan négy és tíz százalék között emelkednek majd az alapélelmiszerek árai. Az élelmiszer-beszállítók semmit sem engednének az általuk tervezett áremelésekből a zárt ajtók mögött zajló ártárgyalásokon. A kereskedők máshogy gondolják: míg a baromfi esetében reálisnak tűnik a 10-15 százalékos emelés is, addig a tejnél és a kenyérnél a beszállítói igényekénél jóval kisebb drágítást tartanak elképzelhetőnek.

A legnagyobb vita a pékáruról alakult ki: a Pékszövetség 15 százalékos áremelésről beszél, ám a kereskedők ennek a negyedét is sokallják. A Magyar Pékszövetség elnöke szerint a sütödék többsége eldöntheti: árat emel vagy bezárja a boltot. A kereskedelmi láncok képviselői viszont kizártnak tartanak egy ilyen méretű áremelkedést. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára arra figyelmeztet: a döntést nem a kereskedők, hanem végső soron a vevők hozzák meg. Márpedig a megszorítások után egy olyan árérzékeny termék, mint a kenyér, nehezen képzelhető el, hogy két számjegyű áremelést is tolerálnának. A saját pékséggel nem rendelkező láncoknál korábban 5-8 százalék közé lőtték be azt a határt, amit még elvisel a vásárló.

Magyarország

  1. Nemzeti összetartozás napja

    Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.

    2026.06.04.
  2. Újabb forgalomkorlátozás M7-esen

    A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.

    2026.05.15.
  3. Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter

    Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.

    2026.05.09.
  4. Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat

    Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.

    2026.05.08.