Négy új ösztöndíjprogram indulhat szeptembertől Magyarországon

 Négy új ösztöndíjprogram indul szeptembertől Magyarországon. Az Út a középiskolába program hátrányos helyzetű hetedik és nyolcadik osztályos diákoknak, az Út az érettségihez hátrányos helyzetű gimnazistáknak biztosítana ösztöndíjat, az Út a szakmához program a nehéz helyzetben lévő diákok szakmához juttatását segítené, az Út a tudományhoz program célja pedig a kiemelkedő teljesítményű tanulók tehetséggondozása lenne.

2005.02.17. 08:17 |

 Négy új ösztöndíjprogram indul szeptembertől Magyarországon. Az Út a középiskolába program hátrányos helyzetű hetedik és nyolcadik osztályos diákoknak, az Út az érettségihez hátrányos helyzetű gimnazistáknak biztosítana ösztöndíjat, az Út a szakmához program a nehéz helyzetben lévő diákok szakmához juttatását segítené, az Út a tudományhoz program célja pedig a kiemelkedő teljesítményű tanulók tehetséggondozása lenne.

 Az új ösztöndíjrendszerre év végéig legkevesebb egymilliárd forintot szán az állam, jövőre pedig egész évben 2,2 milliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy egy-egy tanuló átlagosan havi 10-12 ezer forintot kaphat. A programban részt vevő diákokat mentortanárok segítenék, akik ezért külön díjazásban részesülnének, és pluszjuttatást kapnának akkor, ha növendékük bekerült a középiskolába, leérettségizett, valamint szakmát szerzett.

 A projekt mintegy 20 ezer hátrányos helyzetű diákot, valamint 4 ezer tanárt érint. Az oktatási miniszter elmondta, hogy tárcája megállapodott a pénzügyi kormányzattal a hallgatói és képzési támogatások mindenkori minimálbérhez kötéséről. Így, ha a felsőoktatási törvényre a parlament rábólint, a képzési normatíva a legalsó kategóriában a mindenkori előző évi minimálbér négyszerese lesz.

 Ugyancsak a legkisebb bérhez kötnék a hallgatói juttatásokat is. A hallgatói normatíva az előző évi minimálbér kétszerese lenne. Vagyis: 2006-tól a jelenlegi 91 ezer forintról 114 ezer forintra emelkedne. Ugyanennyi lenne a kollégiumi támogatás összege is jövőre, ez most mindössze 80 ezer forint.
 
 

Magyarország

  1. Nemzeti összetartozás napja

    Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.

    2026.06.04.
  2. Újabb forgalomkorlátozás M7-esen

    A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.

    2026.05.15.
  3. Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter

    Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.

    2026.05.09.
  4. Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat

    Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.

    2026.05.08.