Évről évre 2-5%-kal nő az urnás temetkezések aránya hazánkban
Magyarországon évente körülbelül 135 ezer elhunytat helyeznek végső nyugalomra, amelynek jelentős része, nagyjából 70 százaléka ma már hamvasztásos temetés. A nagyobb városokban ez az arány még kiemelkedőbb.
A családi fészek nem temető!
Ilyenkor gyakran elmarad a gyászszertartás, hozzátartozók, barátok megfosztva érezhetik magukat kegyeleti joguk gyakorlásától, hisz nem tudtak elbúcsúzni.
Minden gyász egyedi. Mindenkinek joga van saját döntése szerint gyászolni, ugyanakkor az információhiány miatt az elmúlt időszakban egyre több, az urnák hazaviteléből származó problémáról hallani:
- nem feltétlenül biztosított az elhunyt családtagjainak bejutása az urna helyét szolgáló ingatlanba,
- a járási kormányhivatalnak ellenőrzési joga van, a hatóságok vizsgálhatják az “urna kiadási nyilatkozat” tartalmának betartását, a hamvak kezelését,
- előfordulhat, hogy például költözés során megrongálódik az urna, ami nehezen feldolgozható lelki terhet jelenthet,
- valamint az érzelmi oldalról sem feledkezhetünk meg: a hamvak otthon tartása folyamatosan emlékeztethet a veszteségre, ami érzelmileg megterhelő lehet, sőt, pszichológusok véleménye szerint jelentősen nehezítheti a gyászfeldolgozás folyamatát és az elengedést.
Hamvasztás után az elhunyt hamvainak méltó elhelyezésére számos lehetőség létezik
Ezek közé tartozik a temetőbe, urnafalba, urnafülkébe vagy földbe helyezés, valamint a temetőn belüli szétszórás. Templomok vagy altemplomok is szolgálhatnak nyughelyként, illetve repülőgépről való szórásra és vízre engedésre is van lehetőség, de e két utóbbi esetében engedélyre van szükség. Az emlékerdők is elérhető alternatívaként szolgálhatnak, ahol egy kiválasztott fa gyökerei mellett helyezhetőek el a hamvak. Továbbá, a hamvak megosztásával a gyászolók választhatják a kegyeleti ékszerben, mini urnában vagy szelencében történő elhelyezést is.
A búcsú alkalmat ad a gyászolóknak, hogy megosszák fájdalmukat és érzelmi támogatást nyújtsanak egymás számára
Sokan szerettük hamvait speciális módon helyezik el, otthonukban tartják, vagy egyéb, nem megszokott helyszínt választanak. Egyre több olyan esettel találkozunk, amelyben az urnát nem méltó módon, nem megfelelő jogszabályi előírások mellett tárolják: hulladéktárolóból, vasúti értékmegőrzőből, vagy valamelyik folyónkból kerül elő urna.
Szakértői vélemények szerint is fontos odafigyelni a gyász megélésének természetes folyamatára
„A gyász örökre velünk marad, beleszövődik az életünkbe. Ahhoz azonban, hogy lassan csendesüljön a fájdalom, nem csak időben, de térben is távolságot kell nyernünk. Az otthon tartott urnák túlságosan közel tartják a fájdalmat, így megzavarják a lélek gyógyulási folyamatát” – mondta Dr. Orvos Tóth Noémi klinikai szakpszichológus.
Európa-szerte különböző szabályozásokkal találkozhatunk a hamvak elhelyezésére, melyek között eligazodni jelentős kihívást jelenthet a gyászoló családok számára. Az országok közötti jelentős különbségeket e téren jól példázzák a lengyel előírások, melyek szerint sem az urnák otthon tartása, sem a hamvak szórása nincs engedélyezve. A német szabályozás szerint a hamvaknak sírban vagy erdei temetői sírhelyen kell végső nyughelyet találniuk, míg Franciaországban tilos az urnák otthon tartása, de a hamvak szétszórása engedélyezett meghatározott helyeken. Dániában engedélyezett a hamvak temetése a templomkertekben vagy a szétszórásuk, de az otthoni tárolásuk nem. Norvégiában például szigorúan tilos az emberi maradványok otthoni tárolása, lehetőség van temetésre, engedéllyel szétszórásra.
