Ne gyújts rá - 2009-re megtiltanák a közterületeken való dohányzást

Az Európai Unió egyre inkább sürgeti, hogy az elkövetkező években, de legkésőbb 2009-re valamennyi országában rendeljenek el teljes körű dohányzási tilalmat a közterületeken.

 A 27 EU tagország közül Írország, Skócia és az Egyesült Királyság a zárt légterű nyilvános helyekre és minden munkahelyre - a bárokra és éttermekre is - bevezette már az érvényes dohányzási tilalmat. A svéd, olasz, máltai, észt és finn szabályozás értelmében ki lehet alakítani külön szellőzőrendszerrel ellátott, speciális dohányzóhelyiségeket, Franciaország hasonló intézkedéseket fog alkalmazni jövőre. Belgium, Litvánia, Spanyolország, Ciprus, Szlovénia és Hollandia a vendéglátóipar területén különböző mentességeket ad. A legtöbb tagállam tiltja vagy korlátozza a dohányzást a főbb nyilvános helyeken, kórházakban, iskolákban és állami hivatalokban, színházakban, mozikban és a tömegközlekedésben.

 Azt egyelőre nem tudni, hogy hazánkban mikor kap létjogosultságot a jelenleginél szélesebb körű dohányzási tilalom bevezetése. Csak reménykedhetünk abban, hogy 2009-ig sikerül felzárkóznunk az EU elvárásokhoz, és ezen a téren Magyarország is „EU kompatibilissé” válik. Addig is bőven van mit tennünk. Mind az orvosoknak és egészségügyi dolgozóknak, mind pedig a „civil társadalomnak” és maguknak a betegeknek, nem utolsó sorban a politikai döntéshozóknak is. Mindent el kell követnünk azért, hogy ez az egész népességet sújtó, az egészséget súlyosan károsító szenvedélybetegség jelenlegi elterjedése nagymértékben csökkenjen.

 A felmérések elkeserítők: A világon mintegy 1,3 milliárd ember fújja nap, mint nap a füstöt. Maga a dohányzás a tüdőrák okozta halálozás 90-95%-ért, az összes rákhalálozás 30-35%-ért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85%-ért, míg a szív- és érrendszeri betegségek 25-30%-ért felelős. A cigaretta okozta tragédiák elsősorban a középkorú, 40-50 éves embereket fenyegetik, akik átlag 20 évvel élhetnének tovább, ha nem hódolnának szenvedélyüknek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint a világon jelenleg évente mintegy 3 millió ember halála vezethető vissza e káros szenvedély  ártalmaira. Ez a szám a következő évezred '20-as, '30-as éveire 10 millióra emelkedhet, ami azt jelenti, hogy a dohányzás okozta következményektől a Földön 3 másodpercenként meghalhat valaki.

  Magyarország a dohányzást tekintve sajnálatos módon a világranglista dobogós helyére került. A személyenkénti cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként több mint háromezer szál évente. Ezeket, ha egymás mellé helyezzük, mintegy 250 métert tesz ki, ami annyit jelent, hogy a magyarok közel 2 millió kilométernyi "rudat" – az egyenlítő hosszának negyvennyolcszorosát – füstölik el évente. Nemcsak a felnőttek, hanem sajnos a fiatalok is egyre többen válnak a cigaretta rabjává.

 A magukat dohányosnak valló felnőttek több mint 90 százaléka serdülőkorában kezdett hódolni szenvedélyének. Az ő esetük is példázza, hogy igazi rászokás azoknál alakul ki, akik 19 éves koruk előtt válnak rabbá. Õk nehezen, vagy sose szoknak le, míg a 25 éves koruk után "bűnbeesők" közül többen jó eséllyel elég hamar abba tudják Abban, viszont minden szakember és laikus egyetért, hogy a rászokás leginkább gyerekkorban kezdődik, illetve minél korábban kezdett hódolni a tiltott élvezetnek valaki, annál nehezebben tud megválni tőle, lemondani róla.