2. Közélet

 Nagycsütörtöktől nagyszombat délutánjáig harangok helyett kelepek szólnak

 A húsvét ünnepe a niceai zsinat óta (325) a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap. Mivel ez az időpont folyton változik, mozgó ünnep. A népi hagyományok szerint a húsvét virágvasárnaptól fehérvasárnapig tart. Virágvasárnapra esett a barkaszentelés, a kiszebábúzás és a villőzés. A locsolódás előtti napokat különböző szokások tették izgalmassá és emlékezetessé. 
2004.04.09. 07:40 |
 A húsvét ünnepe a niceai zsinat óta (325) a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap. Mivel ez az időpont folyton változik, mozgó ünnep. A népi hagyományok szerint a húsvét virágvasárnaptól fehérvasárnapig tart. Virágvasárnapra esett a barkaszentelés, a kiszebábúzás és a villőzés. A locsolódás előtti napokat különböző szokások tették izgalmassá és emlékezetessé. 

 

 „A harangok elmentek Rómába!” Nagycsütörtöktől nagyszombat délutánjáig harangok helyett kelepek szóltak.”

 A lányoknak és az asszonyoknak nagypénteken különleges teendőik voltak. Ezen a napon egy kicsit levágtak a hajuk végéből, hogy hosszabbra nőjön és a moly ne essen bele. Napfelkelte előtt az ajtókat és az ablakokat kinyitották, hogy az ágyneműt a nagypénteki szél járja át, és moly ne essen bele. Sok asszony az ágyneműt és más szövevényt a tornácra, kerítésre rakta, hogy jobban szellőzzön. Nagypéntek napján lehullott a titok leple, ekkor kiderülhetett, hogy kik a falu boszorkái. Csupán egy fakanálra volt szükség méghozzá olyan fakanálra, amivel a festéket kevergették a húsvéti tojáshoz. Erre kellet egy lyukat fúrni, s aki ezen átnézett a templomban mise közben megláthatta ki a boszorkány. A boszorkányok az oltárnak, vagy az úrasztalának háttal ülnek és nagy szarvuk van. Miután meglátta az illető kik a boszorkányok, a templomból ki kellett jöjjön és a keresztes úton át kell fusson. Így a boszorkányok nem tudnak ártani a kíváncsiskodó személynek. A gazdák ezen a napon herélték az állataikat. A herélés végezetével a gazdasszony délutánra elkészítette a here pörköltet. Érdekes, hogy Korondon, nagypénteken a halon kívül semmiféle húsfélét vagy zsírosat nem fogyasztanak, sokan még a kenyeret, tojást, tejet sem eszik meg, a lótököt viszont megették. Ekkor itták meg a pálinkát is, miközben a beszélgetés, a szórakozás sokszor az éjszakába nyúlt.

 Ha nagypénteken sok eső esik a nép úgy tartja és napjainkban is úgy tartják az állatokat tartó emberek, hogy a nyár folyamán sok lesz a májmétely, sok juh és szarvasmarha megbetegszik.

 

Közélet

Összes

  1. Kegyeleti napok

    Mindenszentek és Halottak napja környékén sokan keresik fel szeretteik sírját. Székesfehérvár Városgondnoksága az idei évben is számos intézkedésekkel segíti a temetőlátogatók békés, nyugodt, kegyeletteljes megemlékezését az önkormányzati temetőkertekben. 

    2026.10.26.

  2. Koszorúzás és ünnepi előadás

    Koszorúzással és ünnepi előadással tisztelgett Székesfehérvár az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek emléke előtt. A Szent István Bazilika oldalán lévő emlékkeresztnél pénteken délután néma koszorúzással kezdődött az ünnep, majd a hagyományokhoz hűen idén is fiatalok léptek színpadra és idézték fel a 70 évvel ezelőtt történteket.

    2026.10.23.

  3. ’56 emlékezete

    2026.10.26.

  4. Székesfehérvár Anno… ’56

    Felavatták a Városháza első emeletének folyosóján az emléktáblát, amely a Vörösmarty Rádió munkatársainak állít emléket. Az ünnepi esten bemutatták Demeter Zsófia Székesfehérvár Anno… ’56 – Mítosz és amnézia között című kötetét.

    2026.10.23.