Gazdasági szempontból kiemelkedően fontos törvények – illetve törvénymódosítások – egész sorát készül végigtárgyalni az Országgyűlés a ma kezdődő tavaszi ülésszakon. Az első napon az is világosabb lehet, hogy mindez milyen politikai hangnemben zajlik majd, hiszen a kormányfő és az ellenzék vezetője is beszédre készül.
Gyurcsány Ferenc kormányfő és Orbán Viktor Fidesz-elnök beszédével ma megkezdődik az Országgyűlés tavaszi ülésszaka, amelyen számos fontos gazdasági törvényjavaslat is napirendre kerül. A parlamentnek kerek négy hónapja van rá, hogy végigtárgyalja a kormány zsúfolt tavaszi jogalkotási programját, igaz, ehhez előbb maguknak a törvényjavaslatoknak kell végleg elkészülniük (ebben ősszel nem jeleskedett a kabinet). A rendkívüli téli ülésszak december végi lezárulta óta mintegy húsz önálló indítványt nyújtottak be az Országgyűléshez, ezek zöme azonban nemzetközi megállapodásokhoz kapcsolódik vagy a pártpolitikai adok-kapok megnyilvánulásai. Nem mintha máris lemaradásban lenne a kormány: egyelőre távoliak a határidők, februárra például mindössze egyetlen szabályozás, az illetéktörvény módosítása van betervezve.
Az őszre tervezett 37 jogszabálytervezet közül 13 benyújtása tavaszra csúszott, így többek között nem tárgyalták a képviselők a társasági, cég- és csődtörvény módosító csomagját, amely a kft.-k esetében új hitelezővédelmi szabályokat alkotna és könnyítené a vállalkozások piacra lépését. Egy nagyobb fogyasztóvédelmi csomag keretében módosulhat a reklámtörvény, ennek nyomán a korábbinál nagyobb nyilvánosságot kaphatnak a GVH versenytanácsának ítéletei. Ezek közzétett része ugyanis a jövőben nemcsak a hatósági bírságolás tényét, hanem a jogsértő magatartás leírását is tartalmazhatja. A vállalkozások számára kedvező változás, hogy a közzétételt a jogorvoslati eljárásra vonatkozó információkkal, illetve – ha már rendelkezésre áll – eredményével is ki kell egészíteni.
Már a héten elkezdi tárgyalni a T. Ház a jegybanktörvény módosítását, ami nem a március elejével esedékes elnökváltáshoz kapcsolódik (bár egyes sajtóértesülések szerint a kormányfő évértékelő beszédében kitér Járai Zsigmond utódlására is). A törvénytervezet az Európai Központi Bank (ECB) egyes 2004-es kritikai észrevételeire reagál, illetve új szabályozást vezet be a pénzhamisítással kapcsolatban (NAPI Gazdaság, 2007. február 2., 3. oldal). Az ECB alapvetően pozitívan értékelte a javaslat szövegét, külön is megemlítve az MNB függetlenségét megerősítő új szabályt, mely szerint a jegybankelnöki rendeletekkel kapcsolatban nem kell kikérni az igazságügy-miniszter véleményét.
Információink szerint már februárban a parlament elé kerülhet a jogügyletek biztonságának megerősítéséről szóló módosítás, amely a gyakorlatban a lakásmaffia elleni fellépést szolgálhatja. A törvénytervezet 2008-tól biztosítja az ügyvédek, közjegyzők és bírósági végrehajtók számára, hogy az ügyfeleik személyazonosságának igazolására bemutatott igazolványok alapján a központi nyilvántartó hivatal egyes adatbázisaiból ellenőrizhessék az okmány érvényességét és lényeges adatait. A javaslat érinti a cégingatlanok ellenőrzését is, mivel a céget létrehozó szerződést ellenjegyző ügyvédnek, illetve az ilyen okiratot készítő közjegyzőnek a cégnyilvántartás és az ingatlan-nyilvántartás adatainak felhasználásával kell ellenőriznie a rendezett tulajdoni helyzetet.
A várhatóan jelentős vitával járó, nagyobb törvényhozási javaslatok beterjesztésére és vitájára csak március-áprilisban készül a kormány. Korábbi információink szerint a szocialisták elsősorban az elegendő felkészülési időt biztosítanák, míg a szabaddemokraták siettetnék az ÁPV, a KVI és a földalap összevonását és az egységes állami vagyonkezelő szervezet felállítását. A tb-törvény tavalyi módosításához kapcsolódva jogszabály készül a rehabilitációs járadékról, illetve kormányrendelet a rehabilitációs szolgáltatásokról.
Ígérete szerint a kormány áprilisig benyújtja az egységes ingatlanadóról szóló javaslatot. Bár korábban felröppentek a bevezetés 2009-re tolásáról szóló hírek, a kormánypártok körében stabilnak látszik a 2008-as indulás – amit egyébként a konvergenciaprogram is előír.
Mindemellett a törvényhozási menetrendbe bekerülhet néhány olyan javaslat is, amellyel előzetesen nem számoltak.
A kormány a banki szakértői bizottság jelentése nyomán már megkezdte az egyeztetéseket egy új, pozitív adóslistáról és más kapcsolódó törvényi szabályozást igénylő javaslatokról. Hagyó Miklós budapesti főpolgármester-helyettes a lakásbérlésről szóló törvény módosításával az önkormányzatok mozgásterét bővítené. Ha a javaslat elnyeri a parlamenti többség támogatását, akkor a települések a birtokukban lévő lakások eladásából származó bevételt nemcsak a megmaradó ingatlanok fenntartására fordíthatnák, hanem a főváros esetében a kerületek a közös kasszából pályázhatnának, többek között városrehabilitációs programokra is.
A tavaszi ülésszakon több személyi kérdésben is döntenek a képviselők. Jövő hétfőn szavazhatnak Kiss László és Trócsányi László alkotmánybírói mandátumáról, és még az első fél évben újabb két fővel bővülhet a testület. Évek óta szerepel a menetrendben az Állami Számvevőszék alelnökeinek megválasztása - ez így lesz idén tavasszal is -, illetve megújul a Magyar Nemzeti Bank hattagú felügyelőbizottságának az Országgyűlés által megválasztandó négytagú kerete is.
Számos kétharmados törvény és az alkotmány megváltoztatását is javasolja a kormány, az ellenzéki nyilatkozatok alapján azonban a legtöbb esetben kevés az esély az áttörésre. A beterjesztések közül néhány korábban elbukott tervezet (például a regionális önkormányzatokról szóló) mellett újabbakat is találunk, többek között a rendőrség és a határőrség összevonásáról.