Napirenden a "személyi csőd" - megvédene az állam a végrehajtók közömbösségétől

 Ismét szó van az utóbbi években többször is napirenden lévő magáncsőd intézményének bevezetéséről. A legfontosabb cél, hogy senki ne kerüljön utcára adósságai miatt. A magáncsőd bevezetése lehetővé tenné, hogy a végrehajtás előtt a bíróság tárgyalásra kötelezze az érintetteket, akik megállapodhatnak az adósság átütemezéséről, az alacsonyabb részletekről, esetleg a törlesztés időszakos felfüggesztéséről.
2008.11.21. 08:29 |
Ismét szó van az utóbbi években többször is napirenden lévő magáncsőd intézményének bevezetéséről. Az adósoknak könnyítést hozó törvénytervezet jövőre kerülhet a kormány elé.

A válság miatt újra elővettek egy régi ötletet az illetékesek: 2001 és 2004 után ismét szó van a magácsőd intézményének életbe léptetéséről. Szakértők szerint a jelenlegi helyzetben nagyon fontos lenne a korábbi években különböző okokból elvetett magáncsőd bevezetése, ez ugyanis sok embernek jelenthetne könnyítést.

A legfontosabb cél, hogy senki ne kerüljön utcára adósságai miatt - mondta Győri Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ szakmai igazgatója. A magáncsőd bevezetése lehetővé tenné, hogy a végrehajtás előtt a bíróság tárgyalásra kötelezze az érintetteket, akik megállapodhatnak az adósság átütemezéséről, az alacsonyabb részletekről, esetleg a törlesztés időszakos felfüggesztéséről.

Ha nem jutnak dűlőre az egyeztető felek, akkor a bíróság az adós körülményei alapján megszabja, hogy hány év alatt mekkora összeget kell visszafizetnie. Adott esetben a bíróság munkavállalásra kötelezheti vagy éppen alkoholelvonó terápiára küldheti az adóst. Győri Péter kifejtette: a hitelező érdeke természetesen az, hogy sikerüljön tető alá hozni az egyezséget, ezért mindent megtesz majd a megállapodásért. Ezt bizonyítja az is, hogy azokban az országokban (Ausztria, Egyesült Államok, Franciaország), ahol létezik a magáncsőd intézménye, a tárgyalások négyötöde sikerrel zárul.

A magáncsőd beveztéséről már tárgyalnak az illetékes minisztériumok, az előterjesztés idén még nem, várhatóan januárban kerülhet a kormány asztalára.



 

Magyarország

  1. Nemzeti összetartozás napja

    Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.

    2026.06.04.
  2. Újabb forgalomkorlátozás M7-esen

    A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.

    2026.05.15.
  3. Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter

    Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.

    2026.05.09.
  4. Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat

    Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.

    2026.05.08.