Nagyszombat - húsvét ünnepének előnapján véget ér a negyvennapos böjt

A nagyszombati virrasztással és az ahhoz kapcsolódó vigília szertartásával érkezik el a keresztény egyházak legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt halottaiból, hogy minden egyes embert megváltson bűneitől.

A nagyszombati vigília templomi szertartásának hagyománya a IV. századra nyúlik vissza. A jól elkülönülő négy lényegi rész már akkor kialakult: a fény liturgiája, az igeliturgia, a vízszentelés és az áldozati liturgia (eucharisztia).

Nagyszombaton, a Szent Imre templomban 18 órakor kezdődik a nagyszombati feltámadási szertartás és szentmise, melyet Spányi Antal megyés püspök celebrál. A szentmise a hagyományos húsvéti körmenettel fejeződik be.

A tűzszentelés a pogány tavaszi tüzek ellensúlyozására alakult ki a Frank Birodalomban, Róma a XII. században vette át a szokást, ekkor vált általánossá a bevonulási körmenet is. A vigília következő eleme, a húsvéti gyertyához kapcsolódó ősi szertartás a galloknál nyerte el mostani formáját.

A húsvéti gyertya meggyújtása Krisztust, a "világ világosságát" idézi fel a keresztények előtt.