Konferencia hozza közelebb az Anjou-kort Székesfehérváron
A Székesfehérvári Királyi Napokhoz kapcsolódóan, Nagy Lajos magyar és lengyel király születésének 700. évfordulója alkalmából kezdődött konferencia a Városháza Dísztermében. A kétnapos, mintegy 40 rangos előadót felvonultató tudományos tanácskozás Székesfehérvár Önkormányzata, a Civitas Regia, a Magyar Nemzeti Levéltár és a Kodolányi János Egyetem szervezésében mutatja be az Anjou-korhoz kapcsolódó kutatási eredményeket.
A Karmelita-templom oldalhomlokzatán álló Nagy Lajos király szobránál koszorúzott reggel dr. Cser-Palkovics András polgármester, Róth Péter alpolgármester, valamint Belényesy Károly, a Civitas Regia 2038 Nonprofit Kft. ügyvezetője és dr. Vizi László Tamás, a Kodolányi János Egyetem tudományos rektorhelyettese.
Nagy Lajos király szobránál koszorúztak az Anjou konferencia szervezői
A csendes megemlékezés vezette fel az Anjou király születésének 700. évfordulójára szervezett nemzetközi konferenciát, amelynek a Városháza Díszterme ad otthont hétfőn és kedden.
A konferencia legelején dr. Vizi László Tamás, a Kodolányi János Egyetem tudományos rektorhelyettese szólt a megjelentekhez. Felidézte, éppen egy évvel ezelőtt ugyancsak sokan voltak kíváncsiak a Mohácsi csatáról és koráról rendezett tudományos konferenciára. A tanácskozás anyagából készült, „Nem ünnepelni jöttünk, hanem a kegyelet adóját leróni…” című tanulmánykötet az 500. évfordulóra, most jelent meg Civitas Regia 2038 Nonprofit Kft. kiadásában. „Vajon azt a kérdést kell feltennünk, mi is történt 700 évvel ezelőtt, vagy azt, hogy mit jelent ma számunka az, ami 700 éve történt? Mitől lesz egy 700 éve élt uralkodó emléke máig eleven?” – tért át az idei konferenciára a történész, aki szerint a kérdésekre a választ az előadások adják majd meg. „Legyen bennük tudományos igényesség, új felismerések bemutatása, vita, de egymás gondolatainak tisztelete is!” – kívánt jó tanácskozást.
Anjou konferencia a Városháza Dísztermében
A 700 évvel korábbi korszak előtti rangos és szép tisztelgésnek nevezte köszöntőjében dr. Cser-Palkovics András polgármester a konferenciát. Mint hangsúlyozta, „a Székesfehérvári Királyi Napok egy része a szórakoztatásról szól, de kell, hogy szóljon a tudományról is, arról, hogy szellemi értéket adjunk át azoknak, akik erre kíváncsiak.” A város polgármestere örömét fejezte ki, hogy a következő alkalommal már valószínűleg a Díszterem karzatát is meg kell nyitni a sok érdeklődő okán, s külön megköszönte azoknak a tanároknak, akik augusztus közepén eljöttek a találkozóra, és érdeklődő diákokat is hoztak magukkal.
Székesfehérvár polgármestere Polgármesteri Elismerő Emlékérmet adott át két olyan szakembernek, akiknek a segítségére a város tudományos műhelyei mindig számíthattak. Dr. Hatházi Gábor régész-történész, muzeológus Székesfehérvár és Fejér megye kulturális örökségének kutatásában, megőrzésében, valamint a kulturális értékteremtésben több évtizeden át végzett kimagasló munkája elismeréseként vehette át a kitüntetést. Ugyancsak elismerő emlékérmet kapott Maruzs Roland ezredes Székesfehérvár katonai hagyományainak ápolásában, valamint a városban megvalósult hadtörténeti kiállítások megszervezésében végzett kimagasló színvonalú szolgálata elismeréseként.
„Elérte, hogy a magyarok világszerte elterjedő híre-neve a csillagokig érjen” – a konferencia jelmondata hűen tükrözi azt a lovagi erényekben bővelkedő, európai léptékű uralkodást, amely I. Lajost jellemezte.” - fogalmazott köszöntőjében dr. Czetz Balázs, a Magyar Nemzeti Levéltár megbízott főigazgatója. Hangsúlyozta, Székesfehérvár mint a királyok koronázó és temetkezési városa a legméltóbb keretet adja a virágzó korszak tudományos tárgyalásához. A levéltár igazgatója rámutatott, a gótika elterjedése, a Képes Krónika, a pécsi egyetem mind Nagy Lajos idejéhez fűződik. Magyarország az ő uralkodása alatt érte el legnagyobb kiterjedését, külpolitikájában kockázatos vállalkozásoktól sem riadt azonban vissza, emiatt a történelemtudományban sem egyéges tevékenységének a megítélése. Czetz Balázs felhívta a figyelmet, a korszak megértése elképzelhetetlen a források szisztematikus feltárása nélkül.
„Ezt a konferenciát közel fél éve szervezzük, közösen a Kodolányi Egyetemmel és a Magyar Országos Levéltárral, ami szerintem azt ígéri, hogy egy nagyszerű tudományos seregszemlének lesznek a tanúi, akik eljöttek, eljönnek a Díszterembe. Székesfehérvár történetének, illetve kutatásának új eredményeiről ugyanúgy, mint Magyarország egészének, vagy a Kárpát-medencének az Anjou-kori történetéről szól a mintegy 40 előadás, amelyek újszerűen, új kutatások összefoglalásával próbálják bemutatni ezt a különleges korszakot.” – emelte ki Belényesy Károly régész, a Civitas Regia 2038 Nonprofit Kft. ügyvezetője. Arra is felhívta a figyelmet, hogy online közvetítés formájában bárki, akár a strandról vagy otthon a saját szobájából is kényelmesen is végignézheti a hétfői és keddi előadássorozatot a Digitális Legendárium youtube csatornáján. Az előadások egyenként is kikerülnek majd a social media felületekre, illetve a Digitális Legendárium csatornájára. Készül egy másfél órás, rövidített dokumentumfilmszerű verzió is, amely egy kicsit lazábban, de jól áttekinthetően próbálja majd visszaadni a konferenciát a laikusok számára, de akár oktatási célokra is rendelkezésre bocsátják majd.
A kétnapos konferencia első szekciója dedikáltan az Anjou-kori Székesfehérvár bemutatásával foglalkozott. Reich Szabina PhD régész Székesfehérvár Anjou-kori topográfiáját, gazdaságát hozta közelebb a hallgatósághoz, kiindulva abból az időszakból, amikor IV. Béla betelepítette a Belvárosba az északi külvárosból a polgárokat, s a védfalak helyére új polgárházak épültek. Beszélt arról, hogy Károly Róbert két tűzvész után átépítette a koronázóbazilikát, s ugyancsak a 14. századtól kezdődtek meg a főúri temetkezések a templom körül. Az Anjou-korban gazdasági fellendülés jellemezte az országot, Székesfehérvár ekkor egy sűrűn beépített, impulzív városképet mutatott, fejlett kézműves iparral.
B. Halász Éva PhD, a HUN–REN – Magyar Nemzeti Levéltár – Szegedi Tudományegyetem Magyar Medievisztikai Kutatócsoport tudományos főmunkatársa Nagy Lajos király székesfehérvári tartózkodásait mutatta be – miután akkor még mobiltelefonos cellainformációk nem álltak rendelkezésre – a fellelhető oklevelek alapján. Lajos természetesen Székesfehérváron volt apja temetésén 1342-ben, amikor egyúttal őt is megkoronázták itt. Szinte biztosan részt vett öccse, László herceg 1329-es és Martell Károly 1348-as temetésén is. Mindezeken kívül az oklevelek legalább tíz olyan alkalmat bizonyítanak, amikor az uralkodó Székesfehérváron töltötte napjait.
Szabó Zoltán, a Székesfehérvári Koronázó Bazilika építészettörténésze részletesen elemezte azokat a gótikus átalakításokat, amelyet Károly Róbert végeztetett a Nagyboldogasszony-bazilikán. Az előadásban szólt arról az átépítésről is, amely a Szent István sírja körüli kultuszhelyet érintetette. Károly Róbert nem új emlékezeti helyet hozott létre, hanem a Magyar Királyság egyik legrégebbi és legfontosabb emlékezeti központját alakította át saját korának építszeti nyelvén. „A dicsőséges boltozat tehát nem csak a Szent István kultuszhely terét zárta le. Áthidalta az Árpádok és Anjouk, az örökölt szakrális hagyomány és az új dinasztikus hatalom közötti történeti távolságot is.”
Bartos György művészettörténész, aki többedmagával immár 30 éve kutatja, vizsgálja a koronázóbazilika kőfaragványait „Egy újabb, Anjou-kori baldachinos építmény töredékei a székesfehérvári királyi bazilikából” címmel tartott előadást. A kutatás egyik eredménye a Solium Regni kiállítás a volt Köztársaság mozi épületében. Ám ezzel a munka nem fejeződött be, Biczó Piroska régésszel és több kollégával folytatják a kőraktár anyagának rendszerezését. 2008-ban az egykori csapadékvízcsatorna bontásából kerültek elő olyan faragványok – két gótikus kő –, amiket először az Anjou-kápolna síremlékeihez, vagy egy újabb síremlékhez tartozó baldachin-töredékeknek gondolt a művészettörténész. „Jelenleg egyre inkább az egykori szentélyrekesztő részeként látjuk értelmezzük a faragványokat, aminek része lehetett a Szent Imre sírja fölé épített baldachinos építmény is. Ennek próbálok utána járni, de még sok-sok kutatás szükséges ahhoz, hogy erről bizonyosat tudjunk.” – fogalmazott Bartos György.
A konferencia délutáni szekciójában szó lesz az Anjou-kori magyar céhekről, Anjou Károly családjáról is, Rácz György PhD, a Magyar Nemzeti Levéltár tudományos igazgatója pedig a Károly Róbert alapította Szent György Társaság Nagy Lajos-kori továbbélését „feszegeti”. A kutató egy, az Anjou-sírkápolnához kapcsolódó, nagyon érdekes fehérvári szobortöredéken olvasható rövidítéseket megfejtve próbálja bizonyítani, hogy Nagy Lajos idejében is működött ez a különleges lovagrend.
