2. Kultúra

Nagypéntek - Jézus kereszthalálára emlékezik a kereszténység

 Nagypénteken Krisztus kereszthaláláról emlékezik meg a kereszténység. Nagypénteken ez egyház nem szolgáltat ki ünnepélyesen szentségeket, nem mutat be szentmiseáldozatot mert ezen a napon maga Jézus, az örök főpap mutatja be az áldozatot. Nagypénteken a templomban vagy a kálvárián keresztúti ájtatosságon vesznek részt a hívek. Székesfehérváron délután három órakor kezdődik a Palotavárosi Kálváriánál Spányi Antal püspök vezetésével a város polgárainak közös keresztútja.
2012.04.06. 07:38 |
Nagypénteken Krisztus kereszthaláláról emlékezik meg a kereszténység, a katolikus egyházban pedig ezen a napon nem mutatnak be szentmiseáldozatot, és az úgynevezett csonka mise szertartásával fejezik ki a Krisztus halála felett érzett gyászt. Székesfehérváron délután három órakor kezdődik a Palotavárosi Kálváriánál Spányi Antal püspök vezetésével a város polgárainak közös keresztútja.
 
 
 
A 4. században alakultak ki a nagypéntek különféle istentiszteleti formái. Jeruzsálemben e napon imádkozva vonultak az utolsó vacsora termétől a Golgotáig, ahol a püspök tiszteletadásra felmutatta a szent kereszt ereklyéjét. Utána szentírási részleteket olvastak fel. A nagypénteki szertartás időpontja az őskeresztény kortól a középkorig az Úr halálának órájához, délután 3 órához igazodott. Ez később átkerült a délelőtti órákra. XII. Piusz pápa reformja állította visza a délutáni ünneplést, melynek ma három fő része van: igeliturgia olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, hódolat a szent kereszt előtt, áldozási szertartás.
 
 Az egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. A 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól, és 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell.
 
 Nagypénteken igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást piros öltözékben végzi – a piros a vértanúság liturgikus színe. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt arcra borulnak. Ezt követi az igeliturgia: az olvasmány Isten szenvedő szolgájáról szól, majd a szentlecke után János evangéliumából olvassák fel Jézus szenvedéstörténetét, a passiót. Ezután következnek ünnepélyes formában az egyetemes könyörgések. Majd körmenetben behozzák a keresztet, amely előtt tisztelegve minden hívő kifejezheti háláját és imádatát a megfeszített Krisztus iránt. Az igeliturgiát áldoztatás követi, a nagycsütörtöki misén konszekrált kenyérrel. A szertartást egyszerű könyörgés zárja, nincs áldás, nincs elbocsátás.

Kultúra

Összes

  1. Hazatért a 3000 éves páncél

    Egy nagyszabású chicagoi, majd egy kanadai kiállítás után, alig néhány hete tért haza Székesfehérvárra az a korábban a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött, egyedülálló, késő bronzkori vért, amelyhez hasonlóból mindössze kettő van a világon. A különleges, korróziónak is ellenálló ötvözetből készített páncélt - amelyen még egy kardvágás nyoma is látható - várhatóan 2027-ben mutatja be a látogatóknak a Szent István Király Múzeum.

    2026.10.08.

  2. Szent István országa kórustalálkozó

    „Szent István országa – Boldogasszony országa” címmel szervez kórustalálkozót október 10-én a Primavera Kórus. Meghívásukra a királyi városba érkezik a komárnoi Concordia Vegyeskar és a veszprémi Opus Énekegyüttes. Szeretettel várják a város zeneszerető közönségét szombaton 16.30 órakor a Szent Imre-templomba, a kórusok ünnepi hangversenyére.

    2026.10.08.

  3. Elindult az idei FEDOK

    Elindult a II. Fehérvári Dokumentumfilm Fesztivál a Kodolányi János Egyetem épületében. Az első nap első filmje és az azt követő beszélgetés az érzékenyítésről szólt.

    2026.10.08.

  4. Királyok városa, szavak palotája

    Folytatta városunk történetét bemutató könyvsorozatát Magony Imre. Az Aranybulla Könyvtárban ismerhették meg az olvasók, a " Királyok városa, szavak palotája" című új kötetét.

    2026.10.08.