-
Teltház a Városi Diákbálon
A Városi Diákbál a Székesfehérváron tanuló középiskolások egyik legnagyobb közösségi eseménye, melyet kilencedik alkalommal rendeztek meg szombaton a Sóstói Stadionban. A több száz fős, teltházas bált Mészáros Attila alpolgármester és Bakonyi Lili Eszter, a Székesfehérvári Diáktanács elnöke nyitották meg.
2026.01.31. -
dr. Gálicz Tibor köszöntése
Fehérvár polgármestere is köszöntötte kilencvenedik születésnapja alkalmából dr. Gálicz Tibor közgazdászt, címzetes főiskolai docenst, a Lánczos-Szekfű Ösztöndíj Közalapítvány alapító kurátorát, aki jelentős szerepet játszott a Kodolányi János Főiskola gazdálkodási képzéseinek elindításában és az oktatásban. Dr. Gálicz Tibor szerető családja körében ünnepelte a születésnapját.
2026.01.31. -
Kátyúzás Fehérváron
Az elmúlt nyolc évben nem nőtt akkora mértékben a kátyúk száma Fehérváron, mint most a nagyobb fagyok után. A Városgondnokság folyamatosan két csapattal dolgozik az úthibák megszüntetésén.
2026.01.30. -
Visszatér a tél?
A napokban markáns fordulatok várhatók időjárásunkban. A meteorológusok szerint egy fokozatosan gyengülő ciklon hatására borult, csapadékos időre készülhetünk, miközben észak felől hideg levegő áramlik a Kárpát-medencébe, ami kisebb havazást is okozhat.
2026.01.30.
Nagycsütörtök, az utolsó vacsora emléknapja - kezdetét vette a Szent Három Nap
Nagycsütörtökön, a Székesegyházban 10 órakor kezdődik a hagyományos olajszentelési szentmise (krizmaszentelés), melyen az egyházmegye teljes papsága részt vesz és ünnepélyesen megújítja papi ígéreteit. Szintén Nagycsütörtökön, a Székesegyházban 18 órakor Spányi Antal püspök tart szentmisét az utolsó vacsora emlékére, amelyen a lábmosás szertartását is a megyésfőpásztor végzi.
A néphagyomány szerint Rómába mennek a harangok. Az év egyik legmeghittebb estéje az egyházban. Ezt az estét a hívek Jézussal, Jézus társaként töltik el, emlékezve szenvedésének kezdetére. A katolikus egyház Nagycsütörtökön az Eucharisztia (Oltáriszentség) és az egyházi rend, a papság megalapítását ünnepli.
„Békeidőben” ennek a napnak délelőttjén a megyéspüspökök az egyházmegyék papjaival együtt miséznek a székvárosokban.
A hagyományos olajszentelési miséken a főpásztorok megszentelik a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a bérmáláshoz használatos krizmát.
A papság a szertartás során megújítja szenteléskor tett ígéreteit.
Nagycsütörtökön katolikus templomokban és számos evangélikus templomban is a mise, illetőleg az istentisztelet végén oltárfosztást végeznek. A harangok és csengők helyett a kereplő szól.
A nap szertartásához tartozik a sötétzsolozsma elimádkozása is. Az oltárra helyezett gyertyatartón minden zsoltárvers után eloltanak egy gyertyát. A gyertyák kioltása az ószövetségi próféták megölését és a szenvedő Krisztust magára hagyó tanítványok hűtlenségét jelképezi.
A néphagyományban szokás volt a tavaszi vegetációra való áldáskérés és a virrasztás, mint az Olajfák hegyén imádkozó Jézusra való emlékezés.
Szokásban állt Jézus emlékezetére hajnalban megmosakodni a patakban, a hagyomány szerint, amikor a megkötözött Jézust elvezették a Getszemáni kertből, a katonák belelökték őt a hídról a Kedron patakba, a víz azonban felfogta Jézus testét (hogy „kőbe ne üsse a lábát” - Zsolt 91,12), s közben magába fogadta a vért a vérrel verítékező testről. Ezért alkalmas a víz a bűnök lemosására.