-
Városi ballagás 2026.
Szombaton délelőtt 21 iskola 85 végzős osztályának 2068 fiatalja búcsúzott a várostól és az alma matertől a város közös ballagási ünnepségén. A rendezvény végén, szép hagyományként az iskolák végzős diákjainak képviselői emlékszalagot kötöttek Székesfehérvár zászlajára.
2026.05.02. -
Szent Flórián-napi ünnepség
Ünnepi állománygyűlést tartott Szent Flórián napja alkalmából a Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. A Városháza Dísztermében rendezett eseményen a tűzoltók és a tüzes mesterségek védőszentje előtt tisztelegve emlékeztek meg a jelenkor tűzoltóinak munkájáról. Az ünnepség keretében adták át a Székesfehérvár Közbiztonságáért díjat is Réger István tűzoltó zászlósnak.
2026.04.30. -
Várják a javaslatokat a Pro Theatro díjra
Idén is várják a javaslatokat a "Pro Theatro" díjra. A kitüntetésre bárki tehet ajánlást, a javaslatokat május 26-ig lehet benyújtani.
2026.05.01. -
Ismét alacsony a vízszint
Ismét aggasztóan alacsony a Velencei-tó vízszintje. A szakemberek szerint az elmúlt időszak csapadékhiánya látványosan meglátszik a tavon, amely sekélysége miatt különösen érzékenyen reagál a száraz, meleg időszakokra.
2026.05.01.
Nagycsütörtök, az utolsó vacsora emléknapja - kezdetét vette a Szent Három Nap
Nagycsütörtökön, a Székesegyházban 10 órakor kezdődik a hagyományos olajszentelési szentmise (krizmaszentelés), melyen az egyházmegye teljes papsága részt vesz és ünnepélyesen megújítja papi ígéreteit. Szintén Nagycsütörtökön, a Székesegyházban 18 órakor Spányi Antal püspök tart szentmisét az utolsó vacsora emlékére, amelyen a lábmosás szertartását is a megyésfőpásztor végzi.
A néphagyomány szerint Rómába mennek a harangok. Az év egyik legmeghittebb estéje az egyházban. Ezt az estét a hívek Jézussal, Jézus társaként töltik el, emlékezve szenvedésének kezdetére. A katolikus egyház Nagycsütörtökön az Eucharisztia (Oltáriszentség) és az egyházi rend, a papság megalapítását ünnepli.
„Békeidőben” ennek a napnak délelőttjén a megyéspüspökök az egyházmegyék papjaival együtt miséznek a székvárosokban.
A hagyományos olajszentelési miséken a főpásztorok megszentelik a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a bérmáláshoz használatos krizmát.
A papság a szertartás során megújítja szenteléskor tett ígéreteit.
Nagycsütörtökön katolikus templomokban és számos evangélikus templomban is a mise, illetőleg az istentisztelet végén oltárfosztást végeznek. A harangok és csengők helyett a kereplő szól.
A nap szertartásához tartozik a sötétzsolozsma elimádkozása is. Az oltárra helyezett gyertyatartón minden zsoltárvers után eloltanak egy gyertyát. A gyertyák kioltása az ószövetségi próféták megölését és a szenvedő Krisztust magára hagyó tanítványok hűtlenségét jelképezi.
A néphagyományban szokás volt a tavaszi vegetációra való áldáskérés és a virrasztás, mint az Olajfák hegyén imádkozó Jézusra való emlékezés.
Szokásban állt Jézus emlékezetére hajnalban megmosakodni a patakban, a hagyomány szerint, amikor a megkötözött Jézust elvezették a Getszemáni kertből, a katonák belelökték őt a hídról a Kedron patakba, a víz azonban felfogta Jézus testét (hogy „kőbe ne üsse a lábát” - Zsolt 91,12), s közben magába fogadta a vért a vérrel verítékező testről. Ezért alkalmas a víz a bűnök lemosására.