-
Okostantermet avattak a Széchenyi Technikumban
Okostantermet avattak csütörtökön reggel a Székesfehérvári Szakképzési Centrum Széchenyi István Műszaki Technikumban. Ez az első fehérvári szakképző iskola, amely speciális oktatótérrel és pedagógiai módszerekkel gazdagodott az Alba Innovár Digitális Élményközpont és Székesfehérvár Önkormányzata támogatásának köszönhetően. A program hamarosan a Ciszterci Gimnáziumban és a Telekiben folytatódik.
2026.03.19. -
Állami elismerések fehérváriaknak
Állami kitüntetést adtak át a napokban színészeknek, rendezőknek, a tudomány területén tevékenykedő embereknek, valamint íróknak, költőknek és zenészeknek. Köztük számos Székesfehérvárhoz kötődő közéleti személyiség is elismerésben részesült.
2026.03.19. -
Vállalkozói fórum Fehérváron
Vállalkozói Fórumot rendezett Székesfehérváron a VOSZ, vagyis a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Fejér vármegyei szervezete. A résztvevők egyebek mellett gazdasági elemzésekről és jövőbeni lehetőségekről hallhattak előadásokat.
2026.03.18. -
Mandiner est az MCC-ben
Mandiner estet rendeztek a Mathias Corvinus Collegium Székesfehérvári Képzési Központjában. Az érdeklődőket egy Ukrajnáról szóló filmvetítés, valamint közéleti beszélgetés várta Orbán Balázzsal és Lentulai Krisztiánnal.
2026.03.18.
Nagycsütörtök, az utolsó vacsora emléknapja - kezdetét vette a Szent Három Nap
Nagycsütörtökön, a Székesegyházban 10 órakor kezdődik a hagyományos olajszentelési szentmise (krizmaszentelés), melyen az egyházmegye teljes papsága részt vesz és ünnepélyesen megújítja papi ígéreteit. Szintén Nagycsütörtökön, a Székesegyházban 18 órakor Spányi Antal püspök tart szentmisét az utolsó vacsora emlékére, amelyen a lábmosás szertartását is a megyésfőpásztor végzi.
A néphagyomány szerint Rómába mennek a harangok. Az év egyik legmeghittebb estéje az egyházban. Ezt az estét a hívek Jézussal, Jézus társaként töltik el, emlékezve szenvedésének kezdetére. A katolikus egyház Nagycsütörtökön az Eucharisztia (Oltáriszentség) és az egyházi rend, a papság megalapítását ünnepli.
„Békeidőben” ennek a napnak délelőttjén a megyéspüspökök az egyházmegyék papjaival együtt miséznek a székvárosokban.
A hagyományos olajszentelési miséken a főpásztorok megszentelik a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a bérmáláshoz használatos krizmát.
A papság a szertartás során megújítja szenteléskor tett ígéreteit.
Nagycsütörtökön katolikus templomokban és számos evangélikus templomban is a mise, illetőleg az istentisztelet végén oltárfosztást végeznek. A harangok és csengők helyett a kereplő szól.
A nap szertartásához tartozik a sötétzsolozsma elimádkozása is. Az oltárra helyezett gyertyatartón minden zsoltárvers után eloltanak egy gyertyát. A gyertyák kioltása az ószövetségi próféták megölését és a szenvedő Krisztust magára hagyó tanítványok hűtlenségét jelképezi.
A néphagyományban szokás volt a tavaszi vegetációra való áldáskérés és a virrasztás, mint az Olajfák hegyén imádkozó Jézusra való emlékezés.
Szokásban állt Jézus emlékezetére hajnalban megmosakodni a patakban, a hagyomány szerint, amikor a megkötözött Jézust elvezették a Getszemáni kertből, a katonák belelökték őt a hídról a Kedron patakba, a víz azonban felfogta Jézus testét (hogy „kőbe ne üsse a lábát” - Zsolt 91,12), s közben magába fogadta a vért a vérrel verítékező testről. Ezért alkalmas a víz a bűnök lemosására.