-
121 éve született Romhányi
Dr. Romhányi György professzor születésének 121. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak Székesfehérváron. A résztvevők megkoszorúzták az Oskola utcában található Romhányi-emléktáblát, majd a Hiemer-házban az emlékülés keretében adták át a 2025. és 2026. évi Romhányi Díjat.
2026.09.14. -
Fehérvár legyen az ország mintavárosa – szakmai fórum és közösségi tervezés
A 2038-as Szent István Emlékévhez is kapcsolódik az a nagyszabású vízió, amely Székesfehérvár európai szintű versenyképességének további erősítését célozza. A stratégiát a helyi közösségek bevonásával szeretnék megvalósítani, így várhatóan októberben megkezdődik a program társadalmasítása.
2026.09.14. -
Romhányi Györgyre emlékeztek
Romhányi Györgyre emlékeztek a pályatársak az Oskola utcai emléktáblánál. A koszorúzást tudományos rendezvény és ünnepélyes díjátadó követte a Hiemer-házban.
2026.09.15. -
Fehérvár a következő évtizedben
Hazánkban a megyei jogú városok között Székesfehérváron a legjobb élni, legalábbis az Egyensúly Intézet elmúlt három évben végzett felmérései szerint. A szervezet most egy Kelet-közép európai összehasonlítást is készített.
2026.09.14.
Nagycsütörtök, az utolsó vacsora emléknapja - kezdetét vette a Szent Három Nap
Nagycsütörtökön, a Székesegyházban 10 órakor kezdődik a hagyományos olajszentelési szentmise (krizmaszentelés), melyen az egyházmegye teljes papsága részt vesz és ünnepélyesen megújítja papi ígéreteit. Szintén Nagycsütörtökön, a Székesegyházban 18 órakor Spányi Antal püspök tart szentmisét az utolsó vacsora emlékére, amelyen a lábmosás szertartását is a megyésfőpásztor végzi.
A néphagyomány szerint Rómába mennek a harangok. Az év egyik legmeghittebb estéje az egyházban. Ezt az estét a hívek Jézussal, Jézus társaként töltik el, emlékezve szenvedésének kezdetére. A katolikus egyház Nagycsütörtökön az Eucharisztia (Oltáriszentség) és az egyházi rend, a papság megalapítását ünnepli.
„Békeidőben” ennek a napnak délelőttjén a megyéspüspökök az egyházmegyék papjaival együtt miséznek a székvárosokban.
A hagyományos olajszentelési miséken a főpásztorok megszentelik a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a bérmáláshoz használatos krizmát.
A papság a szertartás során megújítja szenteléskor tett ígéreteit.
Nagycsütörtökön katolikus templomokban és számos evangélikus templomban is a mise, illetőleg az istentisztelet végén oltárfosztást végeznek. A harangok és csengők helyett a kereplő szól.
A nap szertartásához tartozik a sötétzsolozsma elimádkozása is. Az oltárra helyezett gyertyatartón minden zsoltárvers után eloltanak egy gyertyát. A gyertyák kioltása az ószövetségi próféták megölését és a szenvedő Krisztust magára hagyó tanítványok hűtlenségét jelképezi.
A néphagyományban szokás volt a tavaszi vegetációra való áldáskérés és a virrasztás, mint az Olajfák hegyén imádkozó Jézusra való emlékezés.
Szokásban állt Jézus emlékezetére hajnalban megmosakodni a patakban, a hagyomány szerint, amikor a megkötözött Jézust elvezették a Getszemáni kertből, a katonák belelökték őt a hídról a Kedron patakba, a víz azonban felfogta Jézus testét (hogy „kőbe ne üsse a lábát” - Zsolt 91,12), s közben magába fogadta a vért a vérrel verítékező testről. Ezért alkalmas a víz a bűnök lemosására.