Mozdulatlan legendák - eltáncolták Fehérvár ezer éves történelmét

Az Alba Regia Táncegyüttes "Mozdulatlan legendák"címmel mutatta be új produkcióját a Vörösmarty Színházban vasárnap este. Az ötven táncost, három zenekart és a mozgókép adta lehetőségeket is felvonultató műsor hét tételben mutatta be Székesfehérvár történelmét és a tánc évszázadokon átívelő korszakait. Az ötletgazda és koreográfus Majoros Róbert, az együttes művészeti vezetője volt.
2015.06.21. 21:36 |
Az Alba Regia Táncegyüttes "Mozdulatlan legendák"címmel mutatta be új produkcióját a Vörösmarty Színházban vasárnap este. Az ötven táncost, három zenekart és a mozgókép adta lehetőségeket is felvonultató műsor hét tételben mutatta be Székesfehérvár történelmét és a tánc évszázadokon átívelő korszakait. Az ötletgazda és koreográfus Majoros Róbert, az együttes művészeti vezetője volt.
KÉPGALÉRIA
A Vörösmarty Színházban a város köztéri alkotásain és legendás személyiségein keresztül jelenítette meg az Alba Regia Táncegyüttes a több mint ezeréves Székesfehérvár történelmét. A Belváros szobrai adták az ihletet a „Mozdulatlan legendák” című műsorhoz, amely különböző korszakoknak és különböző személyeknek állít emléket. Az események és emberek is megelevenedtek vasárnap este a Vörösmarty Színházban. Sőt, igazi különlegességként a szobrok szó szerint megmozdultak a néptánc és a film eszközeinek segítségével.
Majoros Róbertet Horváth Csaba, Kulcsár Imre, Molnár Gábor, Gőbölös Gábor és Majoros Andor segítette a színpadi látvány megalkotásában. Zeneszerzőként Szirtes Edina „Mókus” és Cserta Balázs működött közre, akik autentikus népzenét, illetve ennek az ihletéséből született dallamokat álmodtak meg a hét tételt összekötő filmvetítések alá. A színes történeket a Studimax Animációs Stúdió segített mozgóképre vinni, Fehérvár szobrai pedig Fülöp Zsolt és Sramek Nándor munkája nyomán keltek életre. 
Az est során Szent Istvántól indultunk, majd Mátyás-királyon és Mujkón, valamint a török idők magyar vitézein át jutottunk el a reformkorhoz. Az I. világháború évei után Kati néni szobra kelt életre, hogy aztán Szent Istvánhoz visszatérve kapjon keretet a műsor. Saját gyűjtésből származó anekdotákkal, naplórészletekkel, sőt saját írású népmesei elemekkel is színesítették az elmúlt évszázadokból fennmaradt városi legendákat, és mindez még kiegészült a korszakok jellegzetes táncainak bemutatásával is.

Kultúra

  1. A Háry János koncertszerű előadásával zárult az augusztus 20-i nemzeti ünnep

    A Háry János című Kodály Zoltán-daljáték koncertszerű előadásával zárultak az államalapítás ünnepének tiszteletére rendezett programok Székesfehérváron. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, a közreműködő neves előadóművészek és városi kórusok tagjaiból álló összkar nagyszabású közös produkcióját telt házas közönség kísérte figyelemmel augusztus huszadikának estéjén a Zichy-színpadon. 

    2026.08.21.
  2. Kenyéráldás Szent István ünnepén

     Augusztus 20-án, a magyar államalapítás ünnepén Spányi Antal megyés püspök Szent István tiszteletére celebrált ünnepi szentmisét a Szent Korona hiteles másolata és első uralkodónk fejereklyéjének jelenlétében a székesegyházban. A püspök a ceremónia végén megáldotta az új kenyeret, az élet szimbólumát, majd átadta azt dr. Cser-Palkovics András polgármesternek, rajta keresztül pedig minden székesfehérvárinak.

    2026.08.20.
  3. Kenyérszentelés Kisfaludon

    A kenyér az élet, a munka és az összetartozás jelképeként került a középpontba a kisfaludi ünnepségen. Szent István napján a közösség együtt emlékezett az államalapítóra, miközben az új kenyér megáldásával a hagyományok előtt is tisztelegtek.

    2026.08.21.
  4. Kodály Zoltán: Háry János

    Nemzeti ünnepünkön a Zichy liget nagyszínpadán mutatták be Kodály Zoltán: Háry János daljátékát. Az örökbecsű mű Szikora János rendezésében, koncertszerű előadásában, a szimfonikus zenekar közreműködésével került színre.

    2026.08.21.