Moliere kora és színháza

A XVII. századi franciaországi viszonyokkal, XIV. Lajossal és udvarával, a korabeli színházzal is megismerkedhettek azok, akik ma este ellátogattak az Aranybulla Könyvtárba, a Beavató Színház vendégjátékára.

Horváth Péter író-rendező, az est moderátora roppant szórakoztató módon festett képet a XVII. századról, hogy a közönség jobban el tudja képzelni azokat a politikai és gazdasági viszonyokat, amelyek között Moliere megreformálta a francia színjátszást. A franciák Shakespeare-je a mai napig is egyszerre szórakoztat, tanít és nevel: tükröt tart a világ elé, ítélőszéknek tekinti a színpadot. Maró gúnnyal, indulattal, kíméletlenül leplezi le a képmutatást, az álszenteskedést, a törtetést, a társadalmi előítéleteket.

A beavató eredetileg középiskolásoknak készült, hiszen a 2002 januárjában útjára indult, és jelenleg öt darabból álló repertoárral rendelkező Beavató Színháznak az a célja, hogy az előadásokat megtekintő fiatalokból színházértő közönség váljon, támaszkodva a középiskolai irodalomoktatásra és egyúttal segítve is azt. Ám a Beavató Színház kapuja a megszólított középiskolás célközönségen túl minden érdeklődő előtt nyitva áll - az Aranybulla Könyvtárban például jóval magasabb volt az átlagéletkor, mint egy középiskolában.

A Tartuffe cselekményének rövid ismertetése után Kuna Károly, Papp János és Závodszky Noémi a darab klasszikus, Tartuffe-öt leleplező jelenetét előbb középszerűen, majd Moliére korának játékstílusában adták elő, végül Bódi Gergely rendezőasszisztens segítségével egy meglepő felfogásban mutatták be. Az egyes változatok között a közönség kérdéseire a színészek, mint Tartuffe, Orgon és Elmira válaszoltak. Az est folyamán a nézők bepillantást nyerhettek a rendezői műhelytitkokba is: megtudhatták, hogyan zajlik egy próba, hányféle értelmezése lehet egy szövegnek, hogyan dolgozik a rendező és miként vezeti a színészeket.