-
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15. -
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye
Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.
2026.08.07. -
Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák
Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.
2026.08.02. -
További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár
Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.
2026.08.01.
Módosulnak az e-kereskedelemmel kapcsolatos törvények
Az elektronikus kereskedelemhez kötődő törvények módosítása révén csökkennek a vállalkozások terhei, és egységes keretrendszer működtethető a kéretlen elektronikus hirdetések ellen - közölte a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM), a kormány május 2-i ülésén elfogadott törvénymódosítási tervezet előterjesztője. A törvénymódosítási kezdeményezés lényeges eleme, hogy az internetes kereskedelemhez általában kapcsolódó csomagküldő szolgáltatás üzletfenntartási kötelezettsége 2008. március 31-től megszűnjék, ezzel is csökkentve a vállalkozások terheit.
2007.05.04. 08:08 |
Az elektronikus kereskedelemhez kötődő törvények módosítása révén csökkennek a vállalkozások terhei, és egységes keretrendszer működtethető a kéretlen elektronikus hirdetések ellen - közölte a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM), a kormány május 2-i ülésén elfogadott törvénymódosítási tervezet előterjesztője. A törvénymódosítási kezdeményezés lényeges eleme, hogy az internetes kereskedelemhez általában kapcsolódó csomagküldő szolgáltatás üzletfenntartási kötelezettsége 2008. március 31-től megszűnjék, ezzel is csökkentve a vállalkozások terheit.
Az elektronikus kereskedelem olyan speciális kereskedelmi forma, ahol az egymástól adott esetben több száz kilométerre található vevő és eladó személyesen sosem találkozik, vagyis földrajzi kötöttségek nem gátolják a vásárlást. Ily módon életszerűtlen az üzletfenntartási kötelezettség fenntartása is. E változás csökkenti a vállalkozások terheit, s ez az árérzékeny fogyasztó szempontjából - a tárca várakozásai szerint - pozitívan befolyásolhatja a webáruházak által forgalmazott termékek árait is.
Ugyanakkor a fogyasztókat védő garanciák azonban továbbra sem sérülnek, hiszen számos, e hagyományos értékesítési módtól eltérő kereskedelmi formához igazodó biztosíték védi a vásárlókat (8 napos elállási idő, tájékoztatási kötelezettség, áru visszavételének kötelezettsége stb.). A garanciák bármelyikének megsértése esetén a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a bejelentést követően jelenleg is eljár. A GKM áttekintette a Magyarországról küldött spam-ekre vonatkozó szabályozás gyakorlati tapasztalatait is. Ennek alapján a módosítási javaslat egyértelművé teszi, hogy az sms-en, faxon és mms-en érkező kéretlen reklámhoz szintén előzetes hozzájárulás szükséges. Sőt - az előterjesztés értelmében - az előzetes beleegyezést kérő e-mail szintén spam-nek számít. Mindemellett a spam-et küldők azonosításának elősegítése érdekében az elektronikus hirdetéseket közzétevő, illetve azokat továbbító szolgáltatókat a módosítások szorosabb együttműködésre ösztönözik. Amennyiben a fogyasztókat a módosítások elfogadását követően sem kímélik a Magyarországról küldött kéretlen reklámok, úgy az eseteket változatlanul a Nemzeti Hírközlési Hatóság vizsgálja ki.
A törvénymódosítás emellett egyértelművé teszi, hogy amennyiben a közvetítő szolgáltatók (például tárhelyszolgáltatók, illetve minden olyan szolgáltató, amely a tartalmat mindössze továbbítja, de annak nem "gazdája") eleget tesznek a törvényben foglalt együttműködési kötelezettségüknek, nem terheli őket felelősség az általuk továbbított jogsértő tartalom miatt. Az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos tudnivalókról elérhető a GKM részletes tájékoztatója a tárca honlapján.
Az elektronikus kereskedelem olyan speciális kereskedelmi forma, ahol az egymástól adott esetben több száz kilométerre található vevő és eladó személyesen sosem találkozik, vagyis földrajzi kötöttségek nem gátolják a vásárlást. Ily módon életszerűtlen az üzletfenntartási kötelezettség fenntartása is. E változás csökkenti a vállalkozások terheit, s ez az árérzékeny fogyasztó szempontjából - a tárca várakozásai szerint - pozitívan befolyásolhatja a webáruházak által forgalmazott termékek árait is.
Ugyanakkor a fogyasztókat védő garanciák azonban továbbra sem sérülnek, hiszen számos, e hagyományos értékesítési módtól eltérő kereskedelmi formához igazodó biztosíték védi a vásárlókat (8 napos elállási idő, tájékoztatási kötelezettség, áru visszavételének kötelezettsége stb.). A garanciák bármelyikének megsértése esetén a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a bejelentést követően jelenleg is eljár. A GKM áttekintette a Magyarországról küldött spam-ekre vonatkozó szabályozás gyakorlati tapasztalatait is. Ennek alapján a módosítási javaslat egyértelművé teszi, hogy az sms-en, faxon és mms-en érkező kéretlen reklámhoz szintén előzetes hozzájárulás szükséges. Sőt - az előterjesztés értelmében - az előzetes beleegyezést kérő e-mail szintén spam-nek számít. Mindemellett a spam-et küldők azonosításának elősegítése érdekében az elektronikus hirdetéseket közzétevő, illetve azokat továbbító szolgáltatókat a módosítások szorosabb együttműködésre ösztönözik. Amennyiben a fogyasztókat a módosítások elfogadását követően sem kímélik a Magyarországról küldött kéretlen reklámok, úgy az eseteket változatlanul a Nemzeti Hírközlési Hatóság vizsgálja ki.
A törvénymódosítás emellett egyértelművé teszi, hogy amennyiben a közvetítő szolgáltatók (például tárhelyszolgáltatók, illetve minden olyan szolgáltató, amely a tartalmat mindössze továbbítja, de annak nem "gazdája") eleget tesznek a törvényben foglalt együttműködési kötelezettségüknek, nem terheli őket felelősség az általuk továbbított jogsértő tartalom miatt. Az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos tudnivalókról elérhető a GKM részletes tájékoztatója a tárca honlapján.