-
Nemzeti összetartozás napja
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.
2026.06.04. -
Újabb forgalomkorlátozás M7-esen
A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.
2026.05.15. -
Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter
Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.
2026.05.09. -
Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat
Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.
2026.05.08.
Módosulnak az e-kereskedelemmel kapcsolatos törvények
Az elektronikus kereskedelemhez kötődő törvények módosítása révén csökkennek a vállalkozások terhei, és egységes keretrendszer működtethető a kéretlen elektronikus hirdetések ellen - közölte a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM), a kormány május 2-i ülésén elfogadott törvénymódosítási tervezet előterjesztője. A törvénymódosítási kezdeményezés lényeges eleme, hogy az internetes kereskedelemhez általában kapcsolódó csomagküldő szolgáltatás üzletfenntartási kötelezettsége 2008. március 31-től megszűnjék, ezzel is csökkentve a vállalkozások terheit.
2007.05.04. 08:08 |
Az elektronikus kereskedelemhez kötődő törvények módosítása révén csökkennek a vállalkozások terhei, és egységes keretrendszer működtethető a kéretlen elektronikus hirdetések ellen - közölte a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM), a kormány május 2-i ülésén elfogadott törvénymódosítási tervezet előterjesztője. A törvénymódosítási kezdeményezés lényeges eleme, hogy az internetes kereskedelemhez általában kapcsolódó csomagküldő szolgáltatás üzletfenntartási kötelezettsége 2008. március 31-től megszűnjék, ezzel is csökkentve a vállalkozások terheit.
Az elektronikus kereskedelem olyan speciális kereskedelmi forma, ahol az egymástól adott esetben több száz kilométerre található vevő és eladó személyesen sosem találkozik, vagyis földrajzi kötöttségek nem gátolják a vásárlást. Ily módon életszerűtlen az üzletfenntartási kötelezettség fenntartása is. E változás csökkenti a vállalkozások terheit, s ez az árérzékeny fogyasztó szempontjából - a tárca várakozásai szerint - pozitívan befolyásolhatja a webáruházak által forgalmazott termékek árait is.
Ugyanakkor a fogyasztókat védő garanciák azonban továbbra sem sérülnek, hiszen számos, e hagyományos értékesítési módtól eltérő kereskedelmi formához igazodó biztosíték védi a vásárlókat (8 napos elállási idő, tájékoztatási kötelezettség, áru visszavételének kötelezettsége stb.). A garanciák bármelyikének megsértése esetén a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a bejelentést követően jelenleg is eljár. A GKM áttekintette a Magyarországról küldött spam-ekre vonatkozó szabályozás gyakorlati tapasztalatait is. Ennek alapján a módosítási javaslat egyértelművé teszi, hogy az sms-en, faxon és mms-en érkező kéretlen reklámhoz szintén előzetes hozzájárulás szükséges. Sőt - az előterjesztés értelmében - az előzetes beleegyezést kérő e-mail szintén spam-nek számít. Mindemellett a spam-et küldők azonosításának elősegítése érdekében az elektronikus hirdetéseket közzétevő, illetve azokat továbbító szolgáltatókat a módosítások szorosabb együttműködésre ösztönözik. Amennyiben a fogyasztókat a módosítások elfogadását követően sem kímélik a Magyarországról küldött kéretlen reklámok, úgy az eseteket változatlanul a Nemzeti Hírközlési Hatóság vizsgálja ki.
A törvénymódosítás emellett egyértelművé teszi, hogy amennyiben a közvetítő szolgáltatók (például tárhelyszolgáltatók, illetve minden olyan szolgáltató, amely a tartalmat mindössze továbbítja, de annak nem "gazdája") eleget tesznek a törvényben foglalt együttműködési kötelezettségüknek, nem terheli őket felelősség az általuk továbbított jogsértő tartalom miatt. Az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos tudnivalókról elérhető a GKM részletes tájékoztatója a tárca honlapján.
Az elektronikus kereskedelem olyan speciális kereskedelmi forma, ahol az egymástól adott esetben több száz kilométerre található vevő és eladó személyesen sosem találkozik, vagyis földrajzi kötöttségek nem gátolják a vásárlást. Ily módon életszerűtlen az üzletfenntartási kötelezettség fenntartása is. E változás csökkenti a vállalkozások terheit, s ez az árérzékeny fogyasztó szempontjából - a tárca várakozásai szerint - pozitívan befolyásolhatja a webáruházak által forgalmazott termékek árait is.
Ugyanakkor a fogyasztókat védő garanciák azonban továbbra sem sérülnek, hiszen számos, e hagyományos értékesítési módtól eltérő kereskedelmi formához igazodó biztosíték védi a vásárlókat (8 napos elállási idő, tájékoztatási kötelezettség, áru visszavételének kötelezettsége stb.). A garanciák bármelyikének megsértése esetén a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a bejelentést követően jelenleg is eljár. A GKM áttekintette a Magyarországról küldött spam-ekre vonatkozó szabályozás gyakorlati tapasztalatait is. Ennek alapján a módosítási javaslat egyértelművé teszi, hogy az sms-en, faxon és mms-en érkező kéretlen reklámhoz szintén előzetes hozzájárulás szükséges. Sőt - az előterjesztés értelmében - az előzetes beleegyezést kérő e-mail szintén spam-nek számít. Mindemellett a spam-et küldők azonosításának elősegítése érdekében az elektronikus hirdetéseket közzétevő, illetve azokat továbbító szolgáltatókat a módosítások szorosabb együttműködésre ösztönözik. Amennyiben a fogyasztókat a módosítások elfogadását követően sem kímélik a Magyarországról küldött kéretlen reklámok, úgy az eseteket változatlanul a Nemzeti Hírközlési Hatóság vizsgálja ki.
A törvénymódosítás emellett egyértelművé teszi, hogy amennyiben a közvetítő szolgáltatók (például tárhelyszolgáltatók, illetve minden olyan szolgáltató, amely a tartalmat mindössze továbbítja, de annak nem "gazdája") eleget tesznek a törvényben foglalt együttműködési kötelezettségüknek, nem terheli őket felelősség az általuk továbbított jogsértő tartalom miatt. Az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos tudnivalókról elérhető a GKM részletes tájékoztatója a tárca honlapján.