-
Nemzeti összetartozás napja
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.
2026.06.04. -
Újabb forgalomkorlátozás M7-esen
A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.
2026.05.15. -
Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter
Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.
2026.05.09. -
Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat
Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.
2026.05.08.
Módosulhat ősszel a Fészekrakóprogram - felemelik a korhatárt
Az elmúlt két hónapban a pénzintézetek 2400 hitelkérelmet fogadtak be a Fészekrakóprogram kapcsán. A programot várhatóan ősszel módosítja a kormány. A Fészekrakóprogram első tapasztalatait a kormány várhatóan ősszel tekinti át, és ennek alapján dönthet a 30 éves korhatár felemeléséről - hangsúlyozta Horváth Csaba kedden az Országgyűlés gazdasági bizottsága lakásügyi albizottságának ülésén.
Az albizottság elnöke a Fészekrakóprogram sikereként értékelte, hogy az elmúlt két hónapban mintegy 120 ezer érdeklődő élt a kalkulációs lehetőséggel, és a bankoknál 72 ezren érdeklődtek a lehetőségek után. A pénzintézetek összesen 2 400 hitelkérelmet fogadtak be ez alatt az időszak alatt, és ezer esetben a hitelfolyósításra is sor került.
Az alapkamat csökkentésében bíznak
Az albizottsági ülésen részt vevő banki szakemberek közül Hegedűs Éva, az OTP Bank Rt. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy nagy a verseny a bankok között a lakáshitelezés területén. Reményét fejezte ki, hogy az alapkamat csökkenésével kiegyenlítettebbé válik a forint- és a devizahitelek iránti kereslet.
Szavai szerint lendületet adhatna a piacnak és a hitelezésnek egyaránt, ha a használt lakások megvásárlásához nyújtott kedvezményes kölcsön maximális mértéke a jelenlegi ötmillió forintról legalább egy-két millió forinttal emelkedne. Hozzátette, hogy ez találkozna az ügyfelek igényével is. Megfontolásra javasolta, hogy a fészekrakóprogramban a kedvezményeket csak a legalább komfortos lakások megvásárlásához nyújtsa az állam.
Harmati László, a Földhitel és Jelzálogbank (FHB) vezérigazgató-helyettese a programban való részvételt korlátozó tulajdonjog áttekintését és finomítását javasolta. A kamatokat firtató kérdésre elmondta, hogy valamennyi banknál egyre nagyobb számban jelennek meg a problémás kihelyezések, úgy hogy a kockázatok költségének csökkentésére hiányoznak a megfelelő eszközök. Példaként a földhivatali bejegyzések időigényességét, valamint a pozitív adóslista hiányát említette.
Nagy Ernő, a Fundamenta-Lakáskassza Lakástakarék-pénztár ügyvezető igazgatója az előtakarékosság jelentőségét méltatta. Elmondta, hogy a hitelfedezeti és a forgalmi érték különbsége miatt gyakran problémás az önerő biztosítása, amin az előtakarékoskodás segíthet, ráadásul a fizetési hajlandóságról is tanúskodik.
Horváth Csaba reményét fejezte ki, hogy a lakáshitelezésnek lendületet adhat a csökkenő alapkamatszint, ami szavai szerint az év végére közelíthet a 2003. évihez. Az euró bevezetésekor aktuálissá váló, távolabbi célnak nevezte, hogy a kormány kivonulhasson a kamattámogatásokból, és az erre fordított összegeket szociális igények alapján használhassa fel.