-
Koszorúzás és ünnepi előadás
Koszorúzással és ünnepi előadással tisztelgett Székesfehérvár az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek emléke előtt. A Szent István Bazilika oldalán lévő emlékkeresztnél pénteken délután néma koszorúzással kezdődött az ünnep, majd a hagyományokhoz hűen idén is fiatalok léptek színpadra és idézték fel a 70 évvel ezelőtt történteket.
2026.10.23. -
Kötetbemutatók és emléktábla-avató
Könyvbemutatókkal és emléktábla-avatóval kezdődött az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára rendezett programsorozat csütörtökön Székesfehérváron. A nemzeti ünnep előestéjén leplezték le a forradalom idején indult Vörösmarty Rádió emlékét őrző táblát az egykori szerkesztőségnek otthont adó Városháza emeleti folyosóján.
2026.10.23. -
Székesfehérvár Anno… ’56
Felavatták a Városháza első emeletének folyosóján az emléktáblát, amely a Vörösmarty Rádió munkatársainak állít emléket. Az ünnepi esten bemutatták Demeter Zsófia Székesfehérvár Anno… ’56 – Mítosz és amnézia között című kötetét.
2026.10.23. -
Az 1956-os hősökre emlékeztek
Már csütörtökön elkezdődtek a megemlékezések Székesfehérváron. Városszerte néma koszorúzásokkal tisztelegtek 1956 októberének hősei előtt.
2026.10.22.
Mint minden évben Jézus kereszthalálának emléknapján nyitva volt az altemplom
Az altemplom boltozatos, középkori falai között őrzik III. Bélának és feleségének vörös márvány koporsóját, amelyet Szent István bazilikájának kriptájából emeltek ki a feltárások során, és helyezték el itt. A falakon hatalmas táblákon, betűrendbe szedve, a katonai rendfokozatokat is megjelölve, az I. világháborúban, idegen harcmezőkön és a román megszállás során áldozatul esett katonák nevét örökítették meg. Az altemplom évente egyszer, nagypénteken látogatható.(Képgaléria a pénteken délelőtt nyitva lévő Altemplomról)
Jézus kereszthalálának emléknapja a nagypéntek. A legtöbb templomban ilyenkor passiójátékot, az iskolákban pedig misztériumjátékokat rendeztek. Ezeket a falvak összesereglett népe is megtekinthette. Az 1700-as évek elején Magyarországon nagypénteki töviskoszorús, önostorozó, kereszthordozó körmeneteket is tartottak, de az egyházi hatóságok ezeket a század közepére betiltották.
Nagyszombaton szentelték meg a tüzet: a templom előtt vagy a templom mellett raktak máglyát. A megszentelt tűz lángjával vagy parazsával gyújtották meg a templom óriási húsvéti gyertyáját. A szentelt tűz maradványait az emberek hazavitték. Sok háznál tartották azt a szokást, hogy nagycsütörtöktől nagyszombatig nem raktak tüzet, majd nagyszombaton az új tüzet a templomból hazavitt szentelt parázzsal gyújtották meg. Ezen főzték meg az ünnepi ételt. A megszentelt tűz parazsából és szenéből tettek az állatok ivóvízébe, szétszórták a házban és a földeken.
Ugyancsak nagyszombati szertartás a vízszentelés, azaz a templom keresztvizének megszentelése. A házakat is, a középkorban még talán a felnőtteket is megszentelték. Valószínűleg innen származik a keresztgyerek húsvéti megajándékozásának szokása.
A leglátványosabb nagyszombati szertartás a feltámadási körmenet volt. A középkorban még vasárnap hajnal, ma már nagyszombat estéjén tartják. Régebben a körmenetben a falu legtekintélyesebb embere hordozta körbe a feltámadt Jézus szobrát. Nagyszombaton ért véget a böjt is: a körmenetről hazatérve fogyasztották el az ünnepi vacsorát.