-
Évezredes üzenet
Városunk büszkén viszi tovább a Szent István-i örökséget, ami nemcsak szellemiségében van jelen, hanem – a modern tudományos eszközöknek köszönhetően – immár kézzelfogható bizonyítékokkal rendelkezünk Székesfehérvár ezeréves erődítéséből. Az évzáró intézményvezetői találkozón igazi kincseket, az államalapítás korából származó fa- és földmintát adott át dr. Cser-Palkovics András polgármesternek a Szent István Király Múzeum főigazgatója.
2025.12.16. -
Megérkeztek Fehérvár Angyalai!
Idén is megrendezte Székesfehérvár Önkormányzata a Fehérvár Angyalai adományozó programot. Ezúttal székesfehérvári intézményekben tanuló, sajátos nevelési igényű gyerekeket ajándékoztak meg, hogy örömet szerezzenek advent és karácsony alkalmából. Városunk nevében dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte a vendégeket a Hiemer-ház Báltermében.
2025.12.15. -
Támogatás az advent jegyében
A Fehérvár Angyalai ünnepséget idén is a Hiemer-ház Báltermében rendezték meg, ahol karácsonyi műsorral és ajándékokkal várták a meghívott gyermekeket.
2025.12.16. -
Szifilisz gyorsteszt a szülészeteken
Fejér vármegyében nem emelkedett a szifiliszes betegek száma és évek óta nem született fertőzött baba sem. Mivel országos szinten nőtt a betegek száma, minden kórház szülészetén bevezetik a gyorstesztet.
2025.12.16.
Mint minden évben Jézus kereszthalálának emléknapján nyitva volt az altemplom
Az altemplom boltozatos, középkori falai között őrzik III. Bélának és feleségének vörös márvány koporsóját, amelyet Szent István bazilikájának kriptájából emeltek ki a feltárások során, és helyezték el itt. A falakon hatalmas táblákon, betűrendbe szedve, a katonai rendfokozatokat is megjelölve, az I. világháborúban, idegen harcmezőkön és a román megszállás során áldozatul esett katonák nevét örökítették meg. Az altemplom évente egyszer, nagypénteken látogatható.(Képgaléria a pénteken délelőtt nyitva lévő Altemplomról)
Jézus kereszthalálának emléknapja a nagypéntek. A legtöbb templomban ilyenkor passiójátékot, az iskolákban pedig misztériumjátékokat rendeztek. Ezeket a falvak összesereglett népe is megtekinthette. Az 1700-as évek elején Magyarországon nagypénteki töviskoszorús, önostorozó, kereszthordozó körmeneteket is tartottak, de az egyházi hatóságok ezeket a század közepére betiltották.
Nagyszombaton szentelték meg a tüzet: a templom előtt vagy a templom mellett raktak máglyát. A megszentelt tűz lángjával vagy parazsával gyújtották meg a templom óriási húsvéti gyertyáját. A szentelt tűz maradványait az emberek hazavitték. Sok háznál tartották azt a szokást, hogy nagycsütörtöktől nagyszombatig nem raktak tüzet, majd nagyszombaton az új tüzet a templomból hazavitt szentelt parázzsal gyújtották meg. Ezen főzték meg az ünnepi ételt. A megszentelt tűz parazsából és szenéből tettek az állatok ivóvízébe, szétszórták a házban és a földeken.
Ugyancsak nagyszombati szertartás a vízszentelés, azaz a templom keresztvizének megszentelése. A házakat is, a középkorban még talán a felnőtteket is megszentelték. Valószínűleg innen származik a keresztgyerek húsvéti megajándékozásának szokása.
A leglátványosabb nagyszombati szertartás a feltámadási körmenet volt. A középkorban még vasárnap hajnal, ma már nagyszombat estéjén tartják. Régebben a körmenetben a falu legtekintélyesebb embere hordozta körbe a feltámadt Jézus szobrát. Nagyszombaton ért véget a böjt is: a körmenetről hazatérve fogyasztották el az ünnepi vacsorát.