-
Lányok Napja április 25-én
Különleges programösszeállítással várják a középiskolás fiatalokat a Lányok Napján, az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karán. Az április 25-én, csütörtökön 8.30 és 13.00 óra között zajló eseményre a belépés ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.
2024.04.19. -
Biztos tudás és karrier
Duális információs napot és állásbörzét rendeztek csütörtökön az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karán. Az intézmény duális vállalati partnerei közül számos cég mutatta be gyakorlati képzési kínálatát a leendő egyetemistáknak. A duális napon elhangzott, hogy az Óbudai Egyetem végzett hallgatók átlagos elhelyezkedési ideje kevesebb mint egy hónap.
2024.04.18. -
Bemutatta jelöltjeit a Mi Hazánk
A Mi Hazánk Mozgalom 2024-ben már teljes listával indul el a választásokon Székesfehérváron, mindegyik körzetben van jelöltjük.
2024.04.19. -
Bemutatták a polgármesterjelöltet
Valódi civil érdekképviseletre és nem párt lógót szégyellő, civil köntösbe bújt képviselőkre van szükség Fehérváron - hangzott el a Válasz sajtótájékoztatóján, ahol bemutatták a szervezet Fehérvári polgármesterjelöltjét is.
2024.04.19.
Mint minden évben Jézus kereszthalálának emléknapján nyitva volt az altemplom
Az altemplom boltozatos, középkori falai között őrzik III. Bélának és feleségének vörös márvány koporsóját, amelyet Szent István bazilikájának kriptájából emeltek ki a feltárások során, és helyezték el itt. A falakon hatalmas táblákon, betűrendbe szedve, a katonai rendfokozatokat is megjelölve, az I. világháborúban, idegen harcmezőkön és a román megszállás során áldozatul esett katonák nevét örökítették meg. Az altemplom évente egyszer, nagypénteken látogatható.(Képgaléria a pénteken délelőtt nyitva lévő Altemplomról)
Jézus kereszthalálának emléknapja a nagypéntek. A legtöbb templomban ilyenkor passiójátékot, az iskolákban pedig misztériumjátékokat rendeztek. Ezeket a falvak összesereglett népe is megtekinthette. Az 1700-as évek elején Magyarországon nagypénteki töviskoszorús, önostorozó, kereszthordozó körmeneteket is tartottak, de az egyházi hatóságok ezeket a század közepére betiltották.
Nagyszombaton szentelték meg a tüzet: a templom előtt vagy a templom mellett raktak máglyát. A megszentelt tűz lángjával vagy parazsával gyújtották meg a templom óriási húsvéti gyertyáját. A szentelt tűz maradványait az emberek hazavitték. Sok háznál tartották azt a szokást, hogy nagycsütörtöktől nagyszombatig nem raktak tüzet, majd nagyszombaton az új tüzet a templomból hazavitt szentelt parázzsal gyújtották meg. Ezen főzték meg az ünnepi ételt. A megszentelt tűz parazsából és szenéből tettek az állatok ivóvízébe, szétszórták a házban és a földeken.
Ugyancsak nagyszombati szertartás a vízszentelés, azaz a templom keresztvizének megszentelése. A házakat is, a középkorban még talán a felnőtteket is megszentelték. Valószínűleg innen származik a keresztgyerek húsvéti megajándékozásának szokása.
A leglátványosabb nagyszombati szertartás a feltámadási körmenet volt. A középkorban még vasárnap hajnal, ma már nagyszombat estéjén tartják. Régebben a körmenetben a falu legtekintélyesebb embere hordozta körbe a feltámadt Jézus szobrát. Nagyszombaton ért véget a böjt is: a körmenetről hazatérve fogyasztották el az ünnepi vacsorát.