-
Polgármesteri találkozó a nemzetiségi önkormányzatok vezetőivel
A Városházán találkozott a városban működő nemzetiségi önkormányzatok vezetőivel Székesfehérvár polgármestere. A hagyományos, éves egyeztetésen a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a szerb és az ukrán nemzetiségek fehérvári képviselői vettek részt.
2026.03.05. -
Jótékonysági vadászat
Csütörtökön délelőtt hivatalosan is átadták a Fejér vármegyei jótékonysági vadászaton összegyűlt 3,2 millió forintból vásárolt koblátort a Gyermekosztálynak. A korszerű eszközt gyermekek garat- és orrmandula műtéteinél, illetve a felnőtteknél végzett nyelvgyök redukciós és alsó orrkagyló műtéteknél tudják majd használni a szakemberek.
2026.03.05. -
Megújul az OTP fiók
Február 27-én megkezdődött az Ősz utcai OTP bankfiók felújítása. A munkálatok várhatóan novemberben érnek véget, addig átmenetileg több helyszínen várják az ügyfeleket.
2026.03.05. -
Jótékonysági vadászat
Az Országos Jótékonysági Vadászaton több mint három millió forintos adományt gyűjtöttek össze a Szent György Kórház javára. A pénzből a fül-orr-gégészeti osztály számára vásároltak egy eszközt, melyet ünnepélyes keretek között adtak át a vadászok az intézményben.
2026.03.05.
Mint minden évben Jézus kereszthalálának emléknapján nyitva volt az altemplom
Az altemplom boltozatos, középkori falai között őrzik III. Bélának és feleségének vörös márvány koporsóját, amelyet Szent István bazilikájának kriptájából emeltek ki a feltárások során, és helyezték el itt. A falakon hatalmas táblákon, betűrendbe szedve, a katonai rendfokozatokat is megjelölve, az I. világháborúban, idegen harcmezőkön és a román megszállás során áldozatul esett katonák nevét örökítették meg. Az altemplom évente egyszer, nagypénteken látogatható.(Képgaléria a pénteken délelőtt nyitva lévő Altemplomról)
Jézus kereszthalálának emléknapja a nagypéntek. A legtöbb templomban ilyenkor passiójátékot, az iskolákban pedig misztériumjátékokat rendeztek. Ezeket a falvak összesereglett népe is megtekinthette. Az 1700-as évek elején Magyarországon nagypénteki töviskoszorús, önostorozó, kereszthordozó körmeneteket is tartottak, de az egyházi hatóságok ezeket a század közepére betiltották.
Nagyszombaton szentelték meg a tüzet: a templom előtt vagy a templom mellett raktak máglyát. A megszentelt tűz lángjával vagy parazsával gyújtották meg a templom óriási húsvéti gyertyáját. A szentelt tűz maradványait az emberek hazavitték. Sok háznál tartották azt a szokást, hogy nagycsütörtöktől nagyszombatig nem raktak tüzet, majd nagyszombaton az új tüzet a templomból hazavitt szentelt parázzsal gyújtották meg. Ezen főzték meg az ünnepi ételt. A megszentelt tűz parazsából és szenéből tettek az állatok ivóvízébe, szétszórták a házban és a földeken.
Ugyancsak nagyszombati szertartás a vízszentelés, azaz a templom keresztvizének megszentelése. A házakat is, a középkorban még talán a felnőtteket is megszentelték. Valószínűleg innen származik a keresztgyerek húsvéti megajándékozásának szokása.
A leglátványosabb nagyszombati szertartás a feltámadási körmenet volt. A középkorban még vasárnap hajnal, ma már nagyszombat estéjén tartják. Régebben a körmenetben a falu legtekintélyesebb embere hordozta körbe a feltámadt Jézus szobrát. Nagyszombaton ért véget a böjt is: a körmenetről hazatérve fogyasztották el az ünnepi vacsorát.