-
Szakmai tanévnyitó
Tizedik alkalommal adott otthont a Városháza Díszterme a Fejér Vármegyei Szakmai Tanévnyitó Konferenciának. Az eseményen Sipos Imre, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium köznevelésért felelős helyettes államtitkár és dr. Puszter Bernadett, az Oktatási Hivatal elnökhelyettese tájékoztatta a közoktatási intézmények vezetőit az új tanévre vonatkozó szakmai feladatokról, változásokról.
2026.08.25. -
Ünnepi Közgyűlés
Városunk történelmében különleges helyet foglal el augusztus 20-a, hiszen 1938-ban, a Szent István-emlékév során éppen a koronázóvárosban vált nemzeti ünneppé államalapító királyunk napja. A hagyományokhoz hűen idén is ünnepi közgyűlésen emlékezett a város: a képviselők a Szent István téren, a szent király lovasszobránál tartották ülésüket, ahol dr. Cser-Palkovics András polgármester adta át a város kitüntetéseit.
2026.08.20. -
Óvatosabb ingatlanvásárlók
Székesfehérváron óvatosabbak és tudatosabbak az ingatlanvásárlók, miközben az újépítésű ingatlanok iránt nőtt a kereslet. A Velencei-tónál pedig a csökkenő vízszint egyelőre nem rengette meg az ingatlanpiacot.
2026.08.25. -
Közeleg a fűtési szezon
Szeptember 15-től a távfűtéses épületek szükség esetén kérhetik a fűtés elindítását a SZÉPHŐ Zrt.-től. A fűtés akkor indítható el, ha az épületek belső fűtési rendszerei megfelelően felkészültek a hő fogadására.
2026.08.25.
Mint minden évben Jézus kereszthalálának emléknapján nyitva volt az altemplom
Az altemplom boltozatos, középkori falai között őrzik III. Bélának és feleségének vörös márvány koporsóját, amelyet Szent István bazilikájának kriptájából emeltek ki a feltárások során, és helyezték el itt. A falakon hatalmas táblákon, betűrendbe szedve, a katonai rendfokozatokat is megjelölve, az I. világháborúban, idegen harcmezőkön és a román megszállás során áldozatul esett katonák nevét örökítették meg. Az altemplom évente egyszer, nagypénteken látogatható.(Képgaléria a pénteken délelőtt nyitva lévő Altemplomról)
Jézus kereszthalálának emléknapja a nagypéntek. A legtöbb templomban ilyenkor passiójátékot, az iskolákban pedig misztériumjátékokat rendeztek. Ezeket a falvak összesereglett népe is megtekinthette. Az 1700-as évek elején Magyarországon nagypénteki töviskoszorús, önostorozó, kereszthordozó körmeneteket is tartottak, de az egyházi hatóságok ezeket a század közepére betiltották.
Nagyszombaton szentelték meg a tüzet: a templom előtt vagy a templom mellett raktak máglyát. A megszentelt tűz lángjával vagy parazsával gyújtották meg a templom óriási húsvéti gyertyáját. A szentelt tűz maradványait az emberek hazavitték. Sok háznál tartották azt a szokást, hogy nagycsütörtöktől nagyszombatig nem raktak tüzet, majd nagyszombaton az új tüzet a templomból hazavitt szentelt parázzsal gyújtották meg. Ezen főzték meg az ünnepi ételt. A megszentelt tűz parazsából és szenéből tettek az állatok ivóvízébe, szétszórták a házban és a földeken.
Ugyancsak nagyszombati szertartás a vízszentelés, azaz a templom keresztvizének megszentelése. A házakat is, a középkorban még talán a felnőtteket is megszentelték. Valószínűleg innen származik a keresztgyerek húsvéti megajándékozásának szokása.
A leglátványosabb nagyszombati szertartás a feltámadási körmenet volt. A középkorban még vasárnap hajnal, ma már nagyszombat estéjén tartják. Régebben a körmenetben a falu legtekintélyesebb embere hordozta körbe a feltámadt Jézus szobrát. Nagyszombaton ért véget a böjt is: a körmenetről hazatérve fogyasztották el az ünnepi vacsorát.