-
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15. -
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye
Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.
2026.08.07. -
Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák
Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.
2026.08.02. -
További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár
Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.
2026.08.01.
Minden devizahitelesnek segítenek: 30-35 százalékkal csökkenhet a törlesztőrészlet
Aláírták a kormány és a bankszövetség közötti megállapodást csütörtökön Budapesten. A fizetési nehézségekkel küzdő, késedelmesen fizetőknek forintra váltják a devizatartozást és 25 százalékát el is engedik, a végtörlesztés miatti veszteség 30 százalékát a bankok leírhatják a bankadóból, a rögzített árfolyamon törlesztőknek pedig a gyűjtőszámlán halmozódó összegből csak a tőkét kell megfizetniük, a kamatot az állam és a bank fizeti.
2011.12.15. 16:52 |
Aláírták a kormány és a bankszövetség közötti megállapodást csütörtökön Budapesten. A fizetési nehézségekkel küzdő, késedelmesen fizetőknek forintra váltják a devizatartozást és 25 százalékát el is engedik, a végtörlesztés miatti veszteség 30 százalékát a bankok leírhatják a bankadóból, a rögzített árfolyamon törlesztőknek pedig a gyűjtőszámlán halmozódó összegből csak a tőkét kell megfizetniük, a kamatot az állam és a bank fizeti.Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az aláírást követően csütörtökön a Parlamentben elmondta: nagyon nehéz, de végül nagyon sikeres tárgyalássorozat végére kerül pont a megegyezéssel, amelynek középpontjában olyan egyezség áll, amellyel a bankrendszer, az ügyfelek és a kormány megosztja a terhet, a megállapodásba belépők törlesztőrészlete 30-35 százalékkal csökkenhet.
A pénzintézetek és a kormány megosztja a devizahitel terhét, ebben részt vesznek az ügyfelek is. A megegyezéssel most a kormány a Bankszövetséggel, a PSZÁF-fal az MNB-vel együtt menekülési utat ajánl a devizahiteleseknek egy "labirintusból, amelyből kijönni nem könnyű". Matolcsy György azt is bejelentette: jövőre növekedési paktumot köt a kormány a bankszövetséggel, amelytől elsősorban azt várja, hogy a hazai kis- és középvállalatok, otthonteremtők, valamint az uniós pályázatokon indulók számára bővülni fog a hitelkínálat.
Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke pedig úgy vélte: a piac kedvezően fogadja a megállapodást, így az jó hatással lesz a forint árfolyamára is.
Gyuris Dániel, a Bankszövetség alelnöke azt hangsúlyozta, hogy a bankszektor és a kormány által kötött keretmegállapodás minden devizahitelesnek megoldást jelent, kiterjed a végtörlesztőkre, a rendesen fizető adósokra, és a 90 napon túli késedelemben lévőkre is.
A kormany.hu-n közzétett megállapodás szerint a 90 napnál hosszabb késedelembe esett deviza jelzáloghiteleseknél a bankszövetség tagjai vállalják, hogy a 2011. szeptember 30-án a minimálbér összegét elérő mértékű, és 90 napot meghaladó késedelembe esett deviza jelzáloghitel-adósok tartozását — amennyiben a deviza jelzáloghitel átváltására korábban nem került sor — forintra váltják, és a tartozás 25 százalékát elengedik 2012. május 15-ig, feltéve, hogy a devizakölcsön-szerződés megkötésekor a fedezeti ingatlanok forgalmi értéke összesen a 20 millió forintot nem haladta meg. A devizában nyilvántartott tartozást a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett, 2012. március 15. és 2012. április 15. között irányadó középárfolyamok átlagán válták át.
A kormány kiegészíti az otthonteremtési kamattámogatásról szóló, még ki nem hirdetett rendeletet egy további konstrukcióval, amelynek alapján időben csökkenő mértékű kamattámogatást nyújt azoknak, akiknek a devizahitelét a hitelező forinthitelre átváltotta, feltéve, hogy a hitelfedezetként szolgáló ingatlan a hiteladós életvitelszerű lakhatását szolgálja, és állandó lakcíme a fedezetül szolgáló ingatlanban van. A kormány biztosítja annak feltételeit, hogy a Nemzeti Eszközkezelő 25.000 darab lakóingatlant tudjon megvásárolni 2014 év végéig a következő ütemezés szerint: 2012 év végéig 8.000 darabot, 2013 év végéig 15.000 darabot, 2014. év végéig 25.000 darabot.
A rendesen törlesztők 2012 végéig léphetnének be az árfolyamrögzítési rendszerbe. A 180-270 forintos svájci frank, a 250-340 forintos euró és a 2,5-3,3 forintos japán jen közötti árfolyamsávokban az adós az alsó értéken törleszt, az árfolyamgát feletti rész gyűjtőszámlára kerül, ám ennek a számlának csak a tőkerészét kell megfizetnie, mert a kamatrészre eső hányad 50 százalékát a pénzügyi intézmények, 50 százalékát a költségvetés viseli. A felső árfolyamszintek feletti árfolyamkockázatot teljes egészében a költségvetés viseli.
Tartalmazza a megállapodás azt is, hogy a bankok leírhatják a 2011. évben bevallott különadóból a kedvezményes végtörlesztési árfolyam alkalmazásából eredő veszteségeik 30 százalékát.