Miből élünk? - év végéig 15 ezer háztartást kérdez meg a KSH

Harmadik alkalommal vesz részt önkéntesen hazánk abban a szeptember 15-én elindult kutatásban, amely a háztartások életkörülményeinek feltárására irányul. A háromévenkénti felmérést idén is a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megbízásából a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hajtja végre.
2020.10.02. 12:06 |
Miből élünk? - év végéig 15 ezer háztartást kérdez meg a KSH

A Miből élünk? elnevezésű kutatás – amelyet az Európai Központi Bank koordinál – minden euróövezeti tagállamban kötelező, ehhez csatlakozott hat évvel ezelőtt önkéntesen Magyarország. A kérdőív rákérdez a háztartások tulajdonában lévő reáleszközökre (például ingatlanokra, járművekre, értéktárgyakra, vállalkozásokra) és pénzügyi eszközökre (például bankszámlákra, befektetésekre, nyugdíjcélú előtakarékosságra). Az önkéntes és anonim kutatás kitér a háztartások kötelezettségeire (adósságára, a hitelekre és kölcsönökre) is. „A felmérés elsődleges célja, hogy európai szinten összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésre a háztartások vagyoni helyzetéről. A kutatás legfontosabb törekvése, hogy olyan elemzések készüljenek, amelyek alapvetően hozzájárulnak a hatékony nemzeti, valamint az európai szintű gazdaságpolitikai döntések meghozatalához” – mondta Dr. Vukovich Gabriella, a KSH elnöke.

A KSH szeptember közepéig postai felkérőlevélben értesíti a véletlenszerűen kiválasztott 345 település több mint 15 ezer háztartásában élőket, akik részvétele önkéntes és anonim. A felmérés szeptember 15-től december 31-ig tart. A kérdőívet interneten keresztül szeptember 15. és november 30. között lehet kitölteni. Október 2. és december 31. között pedig kérdezőbiztosok keresik fel – maszkban és a közösségi távolságtartás szabályait betartva – azokat a háztartásokat, amelyek nem élnek az online kitöltés lehetőségével. A kérdőív kérdései körülbelül 20-40 perc alatt megválaszolhatóak. A kutatásban résztvevő országok adatait az Európai Központi Bank gyűjti össze, az eredményekből pedig várhatóan 2022-ben a KSH és az MNB is közöl adatokat.

Magyarország

  1. Nagyboldogasszony napja

    Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.

    2026.08.15.
  2. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye

    Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.

    2026.08.07.
  3. Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák

    Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.

    2026.08.02.
  4. További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár

    Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.

    2026.08.01.