Miből élünk? - év végéig 15 ezer háztartást kérdez meg a KSH

Harmadik alkalommal vesz részt önkéntesen hazánk abban a szeptember 15-én elindult kutatásban, amely a háztartások életkörülményeinek feltárására irányul. A háromévenkénti felmérést idén is a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megbízásából a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hajtja végre.
2020.10.02. 12:06 |
Miből élünk? - év végéig 15 ezer háztartást kérdez meg a KSH

A Miből élünk? elnevezésű kutatás – amelyet az Európai Központi Bank koordinál – minden euróövezeti tagállamban kötelező, ehhez csatlakozott hat évvel ezelőtt önkéntesen Magyarország. A kérdőív rákérdez a háztartások tulajdonában lévő reáleszközökre (például ingatlanokra, járművekre, értéktárgyakra, vállalkozásokra) és pénzügyi eszközökre (például bankszámlákra, befektetésekre, nyugdíjcélú előtakarékosságra). Az önkéntes és anonim kutatás kitér a háztartások kötelezettségeire (adósságára, a hitelekre és kölcsönökre) is. „A felmérés elsődleges célja, hogy európai szinten összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésre a háztartások vagyoni helyzetéről. A kutatás legfontosabb törekvése, hogy olyan elemzések készüljenek, amelyek alapvetően hozzájárulnak a hatékony nemzeti, valamint az európai szintű gazdaságpolitikai döntések meghozatalához” – mondta Dr. Vukovich Gabriella, a KSH elnöke.

A KSH szeptember közepéig postai felkérőlevélben értesíti a véletlenszerűen kiválasztott 345 település több mint 15 ezer háztartásában élőket, akik részvétele önkéntes és anonim. A felmérés szeptember 15-től december 31-ig tart. A kérdőívet interneten keresztül szeptember 15. és november 30. között lehet kitölteni. Október 2. és december 31. között pedig kérdezőbiztosok keresik fel – maszkban és a közösségi távolságtartás szabályait betartva – azokat a háztartásokat, amelyek nem élnek az online kitöltés lehetőségével. A kérdőív kérdései körülbelül 20-40 perc alatt megválaszolhatóak. A kutatásban résztvevő országok adatait az Európai Központi Bank gyűjti össze, az eredményekből pedig várhatóan 2022-ben a KSH és az MNB is közöl adatokat.

Magyarország

  1. Nemzeti összetartozás napja

    Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.

    2026.06.04.
  2. Újabb forgalomkorlátozás M7-esen

    A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.

    2026.05.15.
  3. Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter

    Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.

    2026.05.09.
  4. Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat

    Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.

    2026.05.08.