-
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15. -
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye
Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.
2026.08.07. -
Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák
Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.
2026.08.02. -
További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár
Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.
2026.08.01.
Megszűnik az alkalmi munkavállalói könyv
Április 1-jétől megszűnnek az alkalmi munkavállalói könyvek és a közteherjegyek, amelyek helyett egyszerűsített munkaszerződést kell kötni, illetve a munkáltatónak elektronikusan kell bejelenteni a foglalkoztatást az APEH-nek a munkavégzés megkezdését megelőzően. További változás, hogy 2010. április 1-jétől az alkalmi munkavállaláshoz automatikusan az általános köztehernél alacsonyabb kedvezményes közterhet kapcsolnak.
2010.03.30. 08:59 |
Április 1-jétől megszűnnek az alkalmi munkavállalói könyvek és a közteherjegyek, amelyek helyett egyszerűsített munkaszerződést kell kötni, illetve a munkáltatónak elektronikusan kell bejelenteni a foglalkoztatást az APEH-nek a munkavégzés megkezdését megelőzően.Az egyszerűsített munkaszerződést a törvény mellékletében szereplő nyomtatvány kitöltésével akkor kell írásban megkötni, ha a foglalkoztatás egybefüggő időtartama az 5 napot eléri. Öt napot nem meghaladó foglalkoztatás esetén elegendő a szóbeli megállapodás és az elektronikus bejelentés, illetve a jelenléti ív vezetése. A bejelentési kötelezettséget az illetékes elsőfokú állami adóhatóság felé, interneten vagy bizonyos esetekben telefonon is lehet teljesíteni.
A bejelentésnek tartalmaznia kell a munkáltató nevét, adóazonosító számát, illetve adóazonosító jelét, a munkavállaló természetes azonosító adatait - neve, születési ideje, helye, anyja neve-, adóazonosító jelét, TAJ-számát, az egyszerűsített foglalkoztatás céljából kötött munkaviszony fajtáját, ezenkívül kezdetének és megszűnésének időpontját, a munkaviszony esetleges szünetelésének időtartamát, a heti munkaidőt, és a munkavégzés helyét.
Telefonon a háztartási, illetve a növénytermesztési idénymunkát lehet bejelenteni, a Kormányzati Ügyféltájékoztató Központhoz. 2010. július 1-jétől a bejelentés SMS-ben is teljesíthető. Ha a munkaszerződést nem kell írásba foglalni, a munkáltató a törvény mellékletében szereplő jelenléti ívet köteles vezetni, amelyet a munkavállaló a munkavégzés megkezdésekor és befejezésekor aláír, annak egy példányát a munkavégzés befejezésekor a munkavállalónak át kell adni, a második példányt a tárgyévet követő ötödik év végéig meg kell őrizni. A magánszemély háztartásában végzett munka esetén jelenléti ívet nem kell kitölteni.
További változás, hogy 2010. április 1-jétől az alkalmi munkavállaláshoz automatikusan az általános köztehernél alacsonyabb kedvezményes közterhet kapcsolnak. A kedvezményes közteher egységesen 30 százalék, amelyet a nettó - tehát a munkavállalónak ténylegesen kifizetett - munkabért alapnak tekintve határoznak meg. A közteher egy összegben kiváltja a külön jogcímeken történő adó- és járulékfizetést, az adóhatóság a befizetett összeget törvényben meghatározott arányban osztja fel a költségvetés, illetve az Egészségbiztosítási, Nyugdíjbiztosítási és Munkaerőpiaci Alapok között.