Megoldódhat a Velencei-tó helyzete - hosszú távú, fenntartható megoldást keresnek

A beszélgetés apropója az volt, hogy a Velencei-tóban nemrég tömegesen pusztultak a halak, és a tó vízszintje is alacsony. Krakkó Ákos elmondta, hogy a Velencei-tó jelenlegi helyzete a politikai diskurzus része lett, és ahhoz nem kell szakértőnek lenni, hogy aki akarja, belássa, a tó jelenlegi helyzete megoldásért kiált, de ahhoz szakértőnek kell lenni, hogy valóban hatásos megoldás szülessen, ami hosszú távon megoldja a helyzetet.

A probléma, a tó vízszintjének csökkenése, nem új keletű, „még ha most kritikus mértéket is öltött”. 1866-ban például a tó teljesen kiszáradt és medrében huszárok gyakorlatoztak, de az elmúlt 30 évben, például 2003-ban és 1990 és 1993 között is volt a mainál talán sokkal kritikusabb helyzet.

Hozzátette azt is, hogy a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnak meggyőződése, hogy a tó helyzetét csak és kizárólag a témát leginkább ismerő szakemberek bevonásával lehet rendezni, ezért az alapítvány alapítója, Áder János köztársasági elnök arra kérte az alapítványt a napokban, hogy verbuváljon egy csapatot a Velencei-tó múltját, jelenét és remélt jövőjét ismerő vízügyi szakemberekből, biológusokból és más tudományterületek képviselőiből, akik megfogalmaznak egy szakmailag megalapozott cselekvési tervet. Kiemelte: a hosszú távon is fenntartható megoldási tervet a sajtó nyilvánosságán keresztül mindenki számára hozzáférhetővé teszik majd.

Felidézte, hogy korábban már sikerült kritikus vízügyi kérdéseket – a szakemberek álláspontját meghallgatva – megoldani, erre példaként a Balaton vízügyi helyzetének rendezését és a felső-tiszai hulladékkiemelő gépet említette.