A kiállítás 2019. március 3-ig, vasárnaptól péntekig 10–18 óráig, szombaton 9–18 óráig látható a Csók István Képtárban.
Megnyílt Jankovics Marcell Trianon kiállítása
Jankovics Marcell rajzfilmrendező, grafikusművész, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, szimbólumkutató, író, számos hazai és nemzetközi díj, elismerés birtokosa. A művész Csók István Képtárban látható Trianon című kiállításán közel kétszáz grafikája látható újszerű közegben. 1526-tól 2016 decemberéig jelennek meg a magyar történelem eseményei – a Trianoni békediktátummal való összefüggéseiket megragadva. A kiállítás emeleti teréhez szellemi lépcsősor vezet, majd egy stilizált kapun belépve érünk a kiállítótérbe, ahol többrétegű szimbólumrendszer foglalja egységbe a műalkotásokat.
Jankovics Marcell nem képregényszerűen, hanem a szatirikus politikai karikatúrák világát követve jeleníti meg a történelmi eseményeket.
Dr. Nagy Veronika, a Szent István Király Múzeum igazgatói jogkörben eljáró igazgatóhelyettese a megnyitón a Pesti Napló 1920. június 5-i számából idézte a Trianonban aláírt békeszerződésről, és az ország fájdalmáról, a gyászról szóló hírt. Kiemelte, hogy Jankovics Marcell művei a vizuális emlékezést segítő alkotások: a szatirikus politikai karikatúrák világát követve villantják fel a magyar történelmi eseményeket, iróniával, humorral.
A tárlatnyitón köszöntőjében Székesfehérvár polgármestere kiemelte, hogy a városnak van történelmi felelőssége, hogy ne csak a jogaival, hanem a kötelességeivel is tisztában legyen, ne csak magával foglalkozzank, hanem éljen a rá ruházott felelőséggel a magyar nemzet vonatkozásában is és minden magyar emberhez szóljon. "Székesfehérvár Önkormányzata nem csak ezzel a kiállítással emlékezik Trianonra, hanem elkezdte a 100. évfordulóra való felkészülést egy emlékbizottság felállításával is Vizi László Tamás történész vezetésével." - tette hozzá Cser-Palkovics András polgármester, aki a kiállítás kiemelkedően fontos részének nevezte azokat a falra írt mondatokból álló kollázst is, amely a lépcsőn felfelé haladva fogadja a látogatót, mert ezekben minden benne van, hogy miért van szükség erre a tárlatra.
„Az lenne a legjobb, ha ezt a kiállítást soha nem kellett volna megtartani, soha nem kellett volna megrendezni.” - emelte ki beszédében Cser-Palkovics András polgármester.
Köszöntője zárásaként Székesfehérvár polgármestere egy történetet mesélt el arról, hogy mit is jelent magyarnak lenni az elcsatolt területeken élők számára. Felidézte, hogy két idős hölgy az állampolgári eskütételüket követően a következőket mondták a Hiemer-házban: "60 évet vártam erre" és "Most már nyugodtan halok meg"..
Köszöntötte a megnyitó résztvevőit dr. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója is, aki kiemelte, hogy a magyarság egészségének megőrzéséért dolgozni kell egymásért, beszélni a közös nyelvet, továbbadni a közösség élő örökségét és tudni, hogy magyar és magyar összetartozik határok felett.
A megnyitón Petrás Mária, Magyar Örökség díjjal kitüntetett, Prima Primissima díjas népdalénekes és Szlama László Junior Prima díjas népzenész zenélt a közönségnek.
"Jankovics Marcell fantáziája, mesélőkedve és az a vizuális nyelv, amelyen szól hozzánk, mindig a közösségről és a közösségnek szól. Ami az élet drámája, a színpadon tragédiában és komédiában ölt testet zenét hallgatva harmóniákat hallunk, a kiállítóterek intim világában pedig minden jó műalkotás egyszerre mesél valamit a világról, közben saját magunkról és közös történelmünkről." - fogalmazott a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, aki szólt arról is, hogy "közös magyar történelmünkben sok oldalt írt tele a fájdalom, sok nemzedék magyarjai járták meg a pokol tornácát és közel álltunk hozzá, hogy annyi túlélt háború után a trianoni műtőasztalon végzett barbár csonkolástól vérezzünk el.."
"Jankovics Marcell műveiben ennek a lassan száz éve el nem múló, be nem gyógyult seb okait és következményeit, valamint mindennek a metafóráit keresi." - tette hozzá dr. Baán László.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke Sütő Andrástól idézett: „Emberi létünk lavinaveszedelmeit – ha megpróbáltuk is csönddel csitítani – el nem kerülhettük. Mert akárhogy helyezkedtünk is: mindig alattuk maradunk, ha egyszer oda rendelt a sors. Békésebb nyughelyet keresve elvándorolhat a madár, a kárpáti gímszarvas, szélfútta magjainak útján még a gyökeres fa is, ám kegyes-kegyetlen szülőföldjét lélekcsonkulás nélkül az ember el nem hagyhatja.” Trianonról szólva feltette a kérdést, hogy Magyarország kivel cserélne ma az akkori gőgös ítélkezők, vagy haszonélvezők és potyautasok közül?.. "Száz év csöndes várakozás után türelemmel, alázattal, hittel és imádsággal érte el a magyar nemzet, hogy ma már nem cserélnénk senkivel.." - fogalmazott Szász Jenő. 
Tóth Norbert, a kiállítás kurátora megnyitó beszédében arról szólt, hogy Jankovics Marcell kiállítása az ősi szakrális királyságról mesél, mely természete szerint befogadó, és hazája az itt élő népeknek.
"Arról a népről, mely elsőnek hirdeti a vallásszabadságot. Arról a nemzetről, mely anyanyelvükön köszönti és tanítja nemzettársait. Arról a közös hazáról, melyért évezreden át vérét adta e soknyelvű nemzet, hogy védelmezze a keresztény hitet és műveltséget. Arról az ég és föld közötti egységről, melynek ősi tanát angyalok hozták, hogy a Szent Korona akaratán keresztül érvényre juttassák Istennek és embernek tetsző módon.”
Jankovics Marcell a tárlatnyitón elmondta, hogy hamarosan könyv formájában is megjelennek majd a kiállításon látható, Trianonról szóló grafikák.
Az ünnepi megnyitón részt vett L. Simon László országgyűlési képviselő, Brájer Éva és Róth Péter alpolgármesterek, továbbá a megye és a város önkormányzatának, az egyházaknak, az intézményeknek, valamint a civil szervezeteknek a képviselői.
