Megnyílt George Kégl kiállítása az Öreghegyi Közösségi Házban

George Kégl igazi világpolgár, hiszen Párizsban született, Londonban járt iskolába, de élt Ausztriában és Németországban is. Grafikai képzettséget Düsseldorfban szerzett, otthona jelenleg Magyarország.

A festőművész az arisztokrata Kégl-család leszármazottja, akiknek Székesfehérvár városa is sokat köszönhet. Ükapja, Kégl György Fejér vármegyében jelentős közéleti szerepet játszott, alapítványt hozott létre, így épülhetett meg a Szent György Közkórház. 1878-ban építtetett kastélyuk még ma is áll Csalapusztán.

George Kégl első fehérvári bemutatkozása az a kiállítás, amelyet csütörtökön délután – a Kortárs Művészeti Fesztivál keretében – nyitottak meg az Öreghegyi Közösségi Házban.

„Nem tudok elfogultság nélkül szólni a kiállításról, hiszen Öreghegy és Csala sorsa a szívügyem és nagyon örülök annak, hogy megismerhettem a Kégl családot és elfogadták a meghívásomat a kiállításra. Remélem, hogy az öreghegyieknek és csalaiaknak is sokat jelent ez a kiállítás, melynek igyekszünk a legjobb házigazdái lenni.”– mondta Östör Annamária önkormányzati képviselő, majd köszönetet mondott A Szabadművelődés Háza és az Öreghegyi Közösségi Ház munkatársainak.

A tárlaton portrékat, aktokat, csendéleteket és tájképeket láthatunk. A festőművész sokszínű látásmódját bemutató, életérzéseket és hangulatokat közvetítő alkotásai június 11-ig látogatható az Öreghegyi Közösségi Házban.

A város nevében Cser-Palkovics András köszöntötte Kégl Györgyöt és családját. „Megtisztelő és nagy öröm a város közösségének, hogy a család újra itthon van Székesfehérváron, hiszen nem felejthetjük el, hogy egy olyan család sarjának kiállítása tekinthető meg, melynek nagyon sokat köszönhet a város.” A Kégl családnak köszönhetjük, a mai Szent György Kórház alapítását, ami jó példa lehet a mánakis, hiszen Magyarországon is vannak olyan családok és emberek, akiknek van lehetősége többet adni a közösségnek. Jó példa a múltból a Kégl család erre, hiszen volt lehetősége támogatni a közösséget és ezt meg is tette." – hangsúlyozta Fehérvár polgármestere. Kiemelte, hogy Csalán a Kégl kastély sajnos nem a család tulajdona, „nem titok azonban, hogy a családdal lennének közös terveink egy közösségi tulajdonba kerülő kastéllyal. Remélem, hogy erre egyszer lehetőség nyílik és fontos, hogy a nyilvánosság is megismerhesse városnak ezt a szándékát. Remélem, hogy a Kortárs Művészeti Fesztivál idei első kiállítását sokan nézik majd meg az Öreghegyi Közösségi Házban, meglátva a festmények üzenetét, amitől az életünk lesz vidámabb.”A tárlat kurátora, L. Simon László a mecenatúra fontosságáról beszélt, kiemelve a második világháború előtti nemesek, gyárosok és iparmágnások akkoriban jellemző mecénási tevékenységét. Felajánlásaik révén múzeumokat, könyvtárakat hoztak létre, folyóiratokat finanszíroztak és külön példaként említette a korabeli Baumgartner-díjjal járó jelentős pénzösszeget, melyet nem az állam biztosított. „Jó lenne feleleveníteni azt a hagyományt, hogy aki teheti, az a sajátjából is adjon, mert a magyar kultúra ügyét támogatni kell.”

A kiállított képekről szólva arról is beszélt, hogy „a művészetben ma a konzervatív szót azt szinte szitokszóként szokták használni, mintha valami bűn lenne az, ha valakimert klasszikus témához klasszikus módon hozzányúlni. Kégl György művészeti tevékenysége nem a 19. századi vagy a romatika illetve az előtti tradiciójához nyúlik vissza. Nagyon határozottan integrálja magába a 20. század azon művészeti irányzatait, melyek olyan módon próbálnak visszanyúlni a 19. század művészetéhez, hogy vállalták a figurativitást, a tájképfestészetet és a portréábrázolást. Nagyon fontos volt a bécsi impresszionizmus és a német expresszionizmus hatása. Ezek nyomait láthatjuk a képeken, bár őszintén szólva magam a portrékban némi naivitást is látok.” Beszélt arról, hogy az igazán jó festő, akárcsak a jó fotográfus a fénnyel tud nagyon jól bánni.