Megnyílt a Szentek titka kiállítás - először látható Szent Gellért ereklyéje

Az örök boldogságra jutott tiszta arcú nők és férfiak festmények, szobrok, filmek, fotók és multimédiás installációk segítségével elevenednek meg. A kiállításhoz a múzeum felvételeket kapott Madridból, Lisieux-ből, Dijonból, Torinóból, Rómából. A jogtulajdonosok hozzájárultak a világhírű fotógráfus, Yousuf Karsh fényképeinek felhasználásához is a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum kiállításán. A szentek titka című kiállításon a múzeum épületében először látható Szent Gellért Székesfehérváron őrzött sípcsontereklyéje, melyet Simor János hercegprímás 1870-ben adományozott szülővárosának.

Az új tárlat izgalmas látványelemekkel, érdekes újításokkal mutatja be a Katolikus Egyház 2000 éves hagyományát, és azoknak az életét, akiket az egyház különösen tisztelt. A különböző korokban élt, különböző élethelyzetű szentek életét közérthető, érdekfeszítő módon szemléltetik a rendezők. A kiállítás megerősíti, hogy a szentekben mindenki követhető életpéldára találhat és nem utolsó sorban arra is kap választ vajon tudunk-e ma jók lenni?

A tavalyi nagysikerű, mintegy 15 ezer látogatót vonzó István, a szent király tárlat után az egyházmegye azt reméli, a mozgóképek, multimédiás tartalmakkal, a műtárgyakkal egyenrangú, szemléltető, illusztráló eszközökkel nagyszámú érdeklődőt fogadhatnak idén is.

A Szent Imre templomban rendezett megnyitó ünnepségen a Hermann László Zeneiskola tanárai női szentekről szóló énekeket adtak elő, majd  Spányi Antal megyéspüspök mondott köszöntőt, aki kiemelte, hogy a kiállítás szentjei az ezeréves keresztény magyar múltat és a kétezer éves keresztény hagyományt képviselik. „Életükkel azt keresték, hogyan tudnak eljutni Istenhez?  Példájukkal azt mutatták, hogy Istenhez eljutni az embereken keresztül, a felebaráti szeretet  segítségével lehet. – mondta.  Spányi Antal hozzátette, hogy a bemutatott szentek maguk helyett másokat emeltek fel, mások sebeit gyógyították. Hangsúlyozta, hogy a tárlat nem a szentek kultuszát kívánta bemutatni, hanem az életüket.

Megnyitó beszédében Kubik Anna Kossuth díjas színművésznő azokat az alakításait emelte ki, amelyekben szenteket formált meg. Pályafutása során többek között Szent Erzsébet, Szent Johanna és Boldog Gizella szerepét játszotta, a Magyar Katolikus Rádióban pedig Kodolányi János Boldog Margit című regényét olvasta fel.