-
Gyertyaszentelő a Székesegyházban
Február 2-án hétfőn, Urunk bemutatásának ünnepén, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, 16 óra 30-kor közös zsolozsmát, majd 17 órától koncelebrált ünnepi szentmisét tartanak a Székesegyházban. A Megszentelt élet világnapján együtt imádkozhatnak a hívek a szerzetesekkel, szerzetesnővérekkel, a Prohászka Imaszövetség tagjaival és a plébániákon működő közösségek és a lelkiségi mozgalmak képviselőivel.
2026.01.31. -
Emberi sorsok a Don-kanyarban
A 2. magyar hadsereg tragédiájának hátterével, a magyar honvédek történetének máig ható üzenetével ismerkedhettek meg a fiatalok pénteken a Vármegyeházán, ahol Illésfalvi Péter történész tartott szemléletes előadást. A fiatalokat Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettes, Székesfehérvár országgyűlési képviselője és dr. Tanárki Gábor főispán köszöntötte
2026.01.30. -
Emberi sorsok a Don-kanyarban
Rendhagyó történelemórát tartottak a Vármegyeházán. A középiskolás diákok a Don-kanyar tragédiájának történelmi hátteréről hallhattak előadást, valamint mini kiállítás keretében tekinthették meg katonai egyenruhákat és felszereléseket.
2026.01.30. -
Mezőföld tánchagyományai
Béresek nyomában címmel a Mezőföld hagyományait idézték meg a Táncházban. A koreográfiákat Majoros Róbert és Majorosné Szabó Veronika jegyzi.
2026.01.30.
Megkezdődtek a tervásatások az egykori koronázóbazilika területén
Székesfehérvárt nagyon korán, Európában is szinte egyedülálló módon, már a XI. század elején kőfallal vették körül. Nem csak egy kis részét, hanem – jelen tudásunk szerint – a teljes Belvárost, ami kuriózumnak számított akkoriban, és mutatja a város jelentőségét.
E fal maradványainak nyomait kutatják a Nemzeti Emlékhely – Közép-kori Romkertben. Mint ismert, három hónappal ezelőtt talajradarozást végeztek el a területen annak érdekében, hogy kijelöljék az ásatás helyszínét, ahol a feltételezések szerint a középkori városfal alapozását, fagerendákat rejt a föld.
Törmelékek, faragott kövek, cserépdarabok bukkantak elő eddig a tervásatáson – mutatta meg a szelvényben kutató Pokrovenszki Krisztián.
A Szent István Király Múzeum főigazgatója, ásatásvezető régész a megkezdett feltárásról szólva elmondta, a középkori fal vonalát a tervek szerint egy méter szint mélységben érik el. Az, hogy a városfal pontosan hol megy, jelenleg nem tudják, ugyanis ezt többször átépítették, lebontották, újra visszaépítették az elmúlt évszázadokban.
„A metszett falban a különböző rétegek között megfigyelhető egy fekete, porózus réteg, amely tele van vassalakkal, azaz égés nyomait őrzi. Ez alatt jelentkezik egy olyan habarcsos, köves réteg, amely közel lesz ahhoz, amit keresünk. A talajradarozás során készült radargrammon pont ezen a részen látszódik valami anomália. A következő napokban ezt körbe bontjuk, a feltáruló leletanyagot megnézzük, és készítünk egy metszetet is. Reményeink szerint újabb adatokhoz juthatunk majd a helyszín középkorát tekintve.” – tette hozzá a régész.
Az újabb tudományos módszerek segítségével korábban már kiderült: a városfal hossza mintegy másfél kilométer volt, építéséhez pedig rengeteg faanyagot használtak.
Ha a Nemzeti Emlékhelyen is sikerül megtalálni ezeket a fagerendákat, akkor a dendrokronológiai kutatásoknak köszönhetően kiderülhet az is, hogy ez a szakasz pontosan mikor épült, és – közvetve – megbízhatóan lesz datálható a Szűz Mária prépostsági templom építésének ideje is, hiszen erre jelenleg csak közvetett utalások vannak.