-
Tiszán innen, Dunán túl
A Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban tartják március 19-én a „Tiszán innen, Dunán túl" Országos Népdaléneklési Minősítő Versenyének vármegyei döntőjét, amelyre szeretettel várják a magyar népzene és az ifjú tehetségek iránt érdeklődőket.
2026.03.17. -
Író-olvasó találkozó Czakó Zsófival
A háromkötetes írónő, Czakó Zsófi lesz a Könyvek Boltja következő vendége március 18-án. A Nagypénteken nem illik kertészkedni, a Szívhang és a frissen megjelent Távoli rokonok regények szerzőjét Schneider Beáta kérdezi majd szerdán 17.30 órától. Minden érdeklődőt szeretettel várnak!
2026.03.17. -
100 hegedűs koncert
"100 hegedűs" címmel újra megrendezték a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola vonós tanszakának koncertjét. A fiatalok négy év után léphettek fel, bemutatva tehetségüket.
2026.03.17. -
A sokszínűség harmóniája
Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és Aalapfokú Művészeti Iskola adott otthont a III. Fejér Vármegyei Művészeti Iskolák Vándortalálkozójának.
2026.03.17.
Megkezdődtek a tervásatások az egykori koronázóbazilika területén
Székesfehérvárt nagyon korán, Európában is szinte egyedülálló módon, már a XI. század elején kőfallal vették körül. Nem csak egy kis részét, hanem – jelen tudásunk szerint – a teljes Belvárost, ami kuriózumnak számított akkoriban, és mutatja a város jelentőségét.
E fal maradványainak nyomait kutatják a Nemzeti Emlékhely – Közép-kori Romkertben. Mint ismert, három hónappal ezelőtt talajradarozást végeztek el a területen annak érdekében, hogy kijelöljék az ásatás helyszínét, ahol a feltételezések szerint a középkori városfal alapozását, fagerendákat rejt a föld.
Törmelékek, faragott kövek, cserépdarabok bukkantak elő eddig a tervásatáson – mutatta meg a szelvényben kutató Pokrovenszki Krisztián.
A Szent István Király Múzeum főigazgatója, ásatásvezető régész a megkezdett feltárásról szólva elmondta, a középkori fal vonalát a tervek szerint egy méter szint mélységben érik el. Az, hogy a városfal pontosan hol megy, jelenleg nem tudják, ugyanis ezt többször átépítették, lebontották, újra visszaépítették az elmúlt évszázadokban.
„A metszett falban a különböző rétegek között megfigyelhető egy fekete, porózus réteg, amely tele van vassalakkal, azaz égés nyomait őrzi. Ez alatt jelentkezik egy olyan habarcsos, köves réteg, amely közel lesz ahhoz, amit keresünk. A talajradarozás során készült radargrammon pont ezen a részen látszódik valami anomália. A következő napokban ezt körbe bontjuk, a feltáruló leletanyagot megnézzük, és készítünk egy metszetet is. Reményeink szerint újabb adatokhoz juthatunk majd a helyszín középkorát tekintve.” – tette hozzá a régész.
Az újabb tudományos módszerek segítségével korábban már kiderült: a városfal hossza mintegy másfél kilométer volt, építéséhez pedig rengeteg faanyagot használtak.
Ha a Nemzeti Emlékhelyen is sikerül megtalálni ezeket a fagerendákat, akkor a dendrokronológiai kutatásoknak köszönhetően kiderülhet az is, hogy ez a szakasz pontosan mikor épült, és – közvetve – megbízhatóan lesz datálható a Szűz Mária prépostsági templom építésének ideje is, hiszen erre jelenleg csak közvetett utalások vannak.