-
Hamvazószerda
A nagyböjt a keresztények számára bűnbánati időszak, amely alkalmat ad a lemondásra, a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre, hogy méltóképpen felkészülhessenek Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére.
2026.02.18. -
Tűz és vér /Történelem és költészet
A tavaly októberben bemutatott, a lokálpatriotizmus és a hazaszeretet által inspirált, verses gigaposzterek, amelyek hazánk történelmének sorsfordító eseményeit elevenítik fel, keddtől az Óbudai Egyetem Alba Regia Karának „K” épületében láthatóak, ahol szeretettel várják a nagyközönséget a tárlat megismerésére.
2026.02.17. -
Fecsegő Dolhai Attilával
Folytatódott a Fecsegő a Nyitrai úti Közösségi Házban. A találkozón Dolhai Attila a Vörösmarty Színház igazgatója volt Silye Sándor vendége.
2026.02.17. -
Lélekablak - A szabadság ára
Kivételes visszatekintés részesei lehettek a Városháza Dísztermébe látogató irodalombarátok. Rékasi Károly előadásában az emigrációba kényszerített Márai Sándor gondolatait ismerhették meg.
2026.02.17.
Megemlékezés a török kiűzésének 324. évfordulóján
A török uralom alóli felszabadulás évfordulója alkalmából tartottak megemlékező ünnepséget. A Nemzeti Emlékhelyen a Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola diákjai adtak műsort, majd a Romkert külső falán elhelyezett emléktáblánál helyezett el koszorút Vargha Tamás, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke és Róth Péter, Székesfehérvár alpolgármestere.
2012.05.18. 12:55 |
A török uralom alóli felszabadulás évfordulója alkalmából tartottak megemlékező ünnepséget. A Nemzeti Emlékhelyen a Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola diákjai adtak műsort, majd a Romkert külső falán elhelyezett emléktáblánál helyezett el koszorút Vargha Tamás, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke és Róth Péter, Székesfehérvár alpolgármestere.
|
A kiéheztetett törökök 1686-ban szabadon vonultak ki a városból: a források szerint az ostrom végére mindössze "penészes köles" volt az egyetlen élelmiszer a város falain belül. Székesfehérvár elhanyagolt, romos állapotban volt. A város betelepítése közvetlenül a török kiűzése után megkezdődött. A Rákóczi szabadságharc kitöréséig főleg Ausztriából, Csehországból, Morvaországból, valamint Sziléziából és egyéb német területekről, továbbá Nyugat-Magyarország vármegyéiből érkező német polgárokkal telepítették be a várost. Õk honosították meg a város kézműves iparát, és teremtették meg a céhes ipart.
Buda 1686-ban történt visszafoglalását követően, Székesfehérvárt is hamarosan ostromzár alá fogták a császári csapatok. A hosszas blokád éhínséget eredményezett, s a kilátástalan helyzetben lévő törökök tárgyalásokat kezdtek a vár kapitulációjáról, május 19-én a török helyőrség végleg elhagyta Isztolni Belgrádot. A törökök kivonulását követően a város, mint újszerzeményi terület a katonai parancsnok, majd a budai kamara igazgatása alá került. A kamarai adminisztráció mellett a városparancsnok szerepe emelhető ki az első hónapokban, de tulajdonképpen hosszabb ideig fennmaradt a katonai és a kamarai igazgatás kettősége, amely számos konfliktust eredményezett.
|
