-
Elhunyt Sebő Ferenc előadóművész, zeneszerző, a táncházmozgalom egyik elindítója
Elhunyt Sebő Ferenc előadóművész, zeneszerző, a táncházmozgalom egyik elindítója. A Kossuth-díjas művész idén februárban töltötte be 79. életévét. Többször játszott az elmúlt években is Székesfehérváron és a városban kezdte a gimnáziumi tanulmányit is.
2026.04.27. -
Tánc világnapja a színházban
A tánc világnapjához kapcsolódóan idén is nagyszabású gálával készült az Alba Regia Táncegyüttes. A Vörösmarty Színházban vasárnap este a Mozdulatlan legendák című előadást láthatta a közönség. A ma esti ráadásműsorra korlátozott számban még lehet jegyet váltani.
2026.04.27. -
Mozdulatlan legendák
Különleges műsorral készült az Alba Regia Táncegyüttes tánc világnapjára. A Mozdulatlan legendák című előadás Székesfehérvár történetét mutatta be hat korszakon és hat híres köztéri szobron keresztül.
2026.04.27. -
"Angyaltollat keresni mentem"
Nagy László, egykori kiváló író születésének 100. évfordulójára emlékeztek a tavalyi évben a Csoóri Sándor Társaságnál. Az ő kezdeményezésükre rendeztek filmvetítést a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban.
2026.04.24.
Megemlékezés a török kiűzésének 324. évfordulóján
A török uralom alóli felszabadulás évfordulója alkalmából tartottak megemlékező ünnepséget. A Nemzeti Emlékhelyen a Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola diákjai adtak műsort, majd a Romkert külső falán elhelyezett emléktáblánál helyezett el koszorút Vargha Tamás, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke és Róth Péter, Székesfehérvár alpolgármestere.
2012.05.18. 12:55 |
A török uralom alóli felszabadulás évfordulója alkalmából tartottak megemlékező ünnepséget. A Nemzeti Emlékhelyen a Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola diákjai adtak műsort, majd a Romkert külső falán elhelyezett emléktáblánál helyezett el koszorút Vargha Tamás, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke és Róth Péter, Székesfehérvár alpolgármestere.
|
A kiéheztetett törökök 1686-ban szabadon vonultak ki a városból: a források szerint az ostrom végére mindössze "penészes köles" volt az egyetlen élelmiszer a város falain belül. Székesfehérvár elhanyagolt, romos állapotban volt. A város betelepítése közvetlenül a török kiűzése után megkezdődött. A Rákóczi szabadságharc kitöréséig főleg Ausztriából, Csehországból, Morvaországból, valamint Sziléziából és egyéb német területekről, továbbá Nyugat-Magyarország vármegyéiből érkező német polgárokkal telepítették be a várost. Õk honosították meg a város kézműves iparát, és teremtették meg a céhes ipart.
Buda 1686-ban történt visszafoglalását követően, Székesfehérvárt is hamarosan ostromzár alá fogták a császári csapatok. A hosszas blokád éhínséget eredményezett, s a kilátástalan helyzetben lévő törökök tárgyalásokat kezdtek a vár kapitulációjáról, május 19-én a török helyőrség végleg elhagyta Isztolni Belgrádot. A törökök kivonulását követően a város, mint újszerzeményi terület a katonai parancsnok, majd a budai kamara igazgatása alá került. A kamarai adminisztráció mellett a városparancsnok szerepe emelhető ki az első hónapokban, de tulajdonképpen hosszabb ideig fennmaradt a katonai és a kamarai igazgatás kettősége, amely számos konfliktust eredményezett.
|
