-
Floralia 2024
Elkezdődött szombaton délelőtt és egészen vasárnap estig tart a Floralia tavaszköszöntő ünnep kétnapos programsorozata Gorsiumban, ahova mintegy ötezer látogatót várnak. Már a szombati nyitáskor nagyon sokan gyülekeztek, hogy szemtanúi legyenek Septimius Severus császár és légiója pannóniai fogadásának, az áldozatbemutatásnak és a gladiátorjátéknak.
2024.04.27. -
Alba Regia kórusfesztivál
Közös énekléssel, a kórusok köszöntésével és koncerttel indult az Alba Regia Gyermek- és Ifjúsági Kórusfesztivál. A háromnapos eseményen hat vendégkórus érkezett az ország különböző pontjairól a házigazda, a Székesfehérvári Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és AMI meghívására.
2024.04.26. -
In memoriam Eötvös Péter
In memoriam Eötvös Péter-Francia impressziók címmel a közelmúltban elhunyt világhírű zeneszerzőre emlékeztek az Alba Regia Szimfonikus Zenekar koncertjén. A hangverseny karmestere a világhírű francia dirigens, Rémi Durupt volt.
2024.04.26. -
Az ókori kínaiak Gorsiumba érkeztek
Az ókori Kínába csöppenhetünk a Gorsium Régészeti Parkban. Ötven agyagkatona és két agyagló érkezett Tácra, megnyílt "Az első kínai császár halhatatlan őrei" című nemzetközi tárlat.
2024.04.25.
Megemlékezés a török kiűzésének 324. évfordulóján
A török uralom alóli felszabadulás évfordulója alkalmából tartottak megemlékező ünnepséget. A Nemzeti Emlékhelyen a Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola diákjai adtak műsort, majd a Romkert külső falán elhelyezett emléktáblánál helyezett el koszorút Vargha Tamás, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke és Róth Péter, Székesfehérvár alpolgármestere.
2012.05.18. 12:55 |
A török uralom alóli felszabadulás évfordulója alkalmából tartottak megemlékező ünnepséget. A Nemzeti Emlékhelyen a Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola diákjai adtak műsort, majd a Romkert külső falán elhelyezett emléktáblánál helyezett el koszorút Vargha Tamás, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke és Róth Péter, Székesfehérvár alpolgármestere.
A kiéheztetett törökök 1686-ban szabadon vonultak ki a városból: a források szerint az ostrom végére mindössze "penészes köles" volt az egyetlen élelmiszer a város falain belül. Székesfehérvár elhanyagolt, romos állapotban volt. A város betelepítése közvetlenül a török kiűzése után megkezdődött. A Rákóczi szabadságharc kitöréséig főleg Ausztriából, Csehországból, Morvaországból, valamint Sziléziából és egyéb német területekről, továbbá Nyugat-Magyarország vármegyéiből érkező német polgárokkal telepítették be a várost. Õk honosították meg a város kézműves iparát, és teremtették meg a céhes ipart.
Buda 1686-ban történt visszafoglalását követően, Székesfehérvárt is hamarosan ostromzár alá fogták a császári csapatok. A hosszas blokád éhínséget eredményezett, s a kilátástalan helyzetben lévő törökök tárgyalásokat kezdtek a vár kapitulációjáról, május 19-én a török helyőrség végleg elhagyta Isztolni Belgrádot. A törökök kivonulását követően a város, mint újszerzeményi terület a katonai parancsnok, majd a budai kamara igazgatása alá került. A kamarai adminisztráció mellett a városparancsnok szerepe emelhető ki az első hónapokban, de tulajdonképpen hosszabb ideig fennmaradt a katonai és a kamarai igazgatás kettősége, amely számos konfliktust eredményezett.
|