A Sebő-együttes Facebook-oldalán egy József Attila-idézettel búcsúznak tőle: "Hát dolgoztam hiven, zümmögve, mint a rét. Milyen könnyű a menny! A műhely már sötét."
Sebő Ferenc 1947. február 10-én született egy katonatiszt fiaként, aki 1944 őszén csapatával három hétig védelmezte a Gyimesi-szorost a hatalmas túlerőben lévő szovjetek ellen. Gimnáziumi tanulmányait Székesfehérváron kezdte, emellett zongorázni és csellózni tanult, az érettségit a budapesti Eötvös József Gimnáziumban tette le. 1970-ben a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán szerzett diplomát, néhány évig építészként dolgozott. Egyetemi évei alatt a BME szimfonikus zenekarában csellózott. Halmos Bélával, aki évfolyamtársa és szobatársa is volt, a Bercsényi kollégiumban énekeltek, gitároztak, megzenésített József Attila-verseket adtak elő. A Halmos-Sebő duó idővel együttessé bővült, historikus énekeket, gitárral kísért népdalfeldolgozásokat és énekelt verseket adtak elő.
Sebő Ferenc két éve a Zichy ligetben lépett fel Székesfehérváron.
Még egyetemista volt, amikor a rádióban Sárosi Bálint népzenei sorozatában meghallotta a széki zenét. Érdeklődése az autentikus hangszerek, a brácsa, a citera és a tekerőlant felé fordult, majd a Martin György néprajzkutatónál hallott népzenei felvételek hatására a gyűjtésbe is bekapcsolódott. Tímár Sándor koreográfus megkeresésére lett a Bartók Táncegyüttes zenei vezetője, ahol a néptáncokat is tanulmányozták.
A Sebő-együttes 1972-ben a Fővárosi Művelődési Házban indult klubja a táncoktatással összekötött össztáncok helyszíne lett. 1973 végén a Kassák Klubba költöztek, ekkortól énekelt velük az évtized végéig Sebestyén Márta.
Ők voltak a nem sokkal később országos mozgalommá szerveződött táncház úttörői, Halmos Bélával a zenészeket is ők tanították. A Kassák Klubban igazi klubélet folyt meghívott művészekkel, kiállításokat, beszélgetéseket rendeztek, nyári táborokat szerveztek és a magyar táncházmódszer 2011-ben az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára is felkerült. A Sebő-együttes 1994-ben új tagokkal bővült.
A zenekutatás, a zeneszerzés és az előadóművészet szétválaszthatatlanul egybefonódnak életében. 1984 és 1989 között elvégezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zenetudományi szakát, szakdolgozatát Vikár Béla népzenei gyűjteményéből írta. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen népzenét, repertoárismeretet, tekerőlantot, kamarazenét tanított.
1973-tól az évtized végéig a Népművelési Intézet kutatási osztályán dolgozott, 1988-ban az MTA Zenetudományi Intézetének kutatója lett. 1991-től a Magyar Televízióban az ő szerkesztésében kerültek adásba a népzenei és régizenei témájú műsorok, számos költészeti ismeretterjesztő sorozatban működött közre, zenét írt a gyerekeknek készített Cimbora című műsorhoz.
1996 és 2001 között az Állami Népi Együttes művészeti vezetője, 1999-2000-ben a Magyar Táncművészeti Szövetség társelnöke, a 2002. évi alapítástól 2011-ig a Hagyományok Házának szakmai igazgatója volt. A Fölszállott a páva című televíziós népzenei és néptáncos tehetségkutató zsűrijének elnökeként is tevékenykedett, önálló rádióműsort is jegyzett Népzene-Sebő címmel.
Az első Sebő-album 1975-ben jelent meg, ezen népdalfeldolgozások és versmegzenésítések szerepeltek, később további harminc korong következett. Megzenésítették mások mellett József Attila, Weöres Sándor, Nagy László és Lázár Ervin verseit. Sebő Ferenc lemezen jelentette meg saját gyűjtéseit, klasszikus gyűjteményeket tett közzé, több filmzenét írt (Még kér a nép, Fotográfia, Amerikai anzix, Talpuk alatt fütyül a szél, Rosszemberek), dolgozott a rádió és a színház számára is, Jordán Tamással közös József Attila-estjükkel pedig két évtizeden át járták az országot. 2018-ban a Sebő-együttes Árdéli szép tánc címmel CD-t és könyvet is kiadott, amelyen Kovács András Ferenc romániai magyar költő megzenésített verseit éneklik.
Sebő Ferenc művészi munkássága elismeréseként 1985-ben Állami Díjat kapott, 1995-ben a Magyar Művészetért Alapítvány díjával, 2000-ben Budapestért Díjjal, 2003-ban Prima-díjjal, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével és Pro Cultura Urbis díjjal tüntették ki.
A magyar népművészeti örökség ápolásáért, a népművészet, a zene és tánc kutatásának és mai alkalmazásának módszertani központjául szolgáló Hagyományok Háza, valamint újító szellemű műsorok létrehozásáért, a határokon túl is számon tartott sokoldalú művészi munkássága elismeréseként 2012-ben Kossuth-díjat vehetett át.
A következő évben Lajtha-díjjal jutalmazták, 2014-ben az első alkalommal átadott Nemzet Művésze díjban részesült, 2019-ben a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) levelező tagjává választották.
