-
Néma koszorúzás a hősök emléke előtt
Néma koszorúzással emlékeztek Székesfehérváron a 108 évvel ezelőtt aláírt padovai fegyverszüneti egyezményre. A Fekvő katona emlékmű előtt tisztelegtek a város közösségeinek képviselői, fejet hajtva a háborúban elhunytak emléke előtt.
2026.11.03. -
Költségvetés fehérvári szemmel
A 2027. évi országos költségvetés benyújtott tervezetével kapcsolatban közösségi oldalán fogalmazta meg észrevételeit Székesfehérvár polgármestere. Értékelése szerint a tervezet több előremutató változást tartalmaz, például csökken a szolidarítási hozzájárulás mértéke, ugyanakkor továbbra sem látható, hogy bizonyos városi feladatok ellátásához milyen támogatásokra számíthatnak az önkormányzatok.
2026.11.03. -
Munkaszüneti nap lesz december 24-e
Az Országgyűlés 193 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megszavazta a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáról szóló törvényjavaslatot.
2026.11.03. -
A hősi halottakra emlékeztek
Csendes tiszteletadásokat tartottak a székesfehérvári katonatemetőkben és emlékhelyeken Halottak Napja alkalmából. A város hagyományosan így tiszteleg a fehérvári katonatemetőkben nyugvó hősi halottak, katonák emléke előtt.
2026.10.30.
Megemlékezés a török kiűzésének 323. évfordulóján
A város 143 éves török uralom alóli felszabadulására emlékezett Székesfehérvár Önkormányzata és a Hermann László Zeneművészeti Szakközépiskola. A város nevében Róth Péter alpolgármester helyezett el koszorút a Romkert oldalában található emléktáblánál, de a megemlékezésen Bíró Rozália Nagyvárad alpolgármestere is részt vett.
2011.05.19. 10:54 |
A város 143 éves török uralom alóli felszabadulására emlékezett Székesfehérvár Önkormányzata és a Hermann László Zeneművészeti Szakközépiskola. A város nevében Róth Péter alpolgármester helyezett el koszorút a Romkert oldalában található emléktáblánál, de a megemlékezésen Bíró Rozália Nagyvárad alpolgármestere is részt vett.
A kiéheztetett törökök 1686-ban szabadon vonultak ki a városból: a források szerint az ostrom végére mindössze "penészes köles" volt az egyetlen élelmiszer a város falain belül. Székesfehérvár elhanyagolt, romos állapotban volt. A város betelepítése közvetlenül a török kiűzése után megkezdődött. A Rákóczi szabadságharc kitöréséig főleg Ausztriából, Csehországból, Morvaországból, valamint Sziléziából és egyéb német területekről, továbbá Nyugat-Magyarország vármegyéiből érkező német polgárokkal telepítették be a várost. Õk honosították meg a város kézműves iparát, és teremtették meg a céhes ipart.
Buda 1686-ban történt visszafoglalását követően, Székesfehérvárt is hamarosan ostromzár alá fogták a császári csapatok. A hosszas blokád éhínséget eredményezett, s a kilátástalan helyzetben lévő törökök tárgyalásokat kezdtek a vár kapitulációjáról, május 19-én a török helyőrség végleg elhagyta Isztolni Belgrádot. A törökök kivonulását követően a város, mint újszerzeményi terület a katonai parancsnok, majd a budai kamara igazgatása alá került. A kamarai adminisztráció mellett a városparancsnok szerepe emelhető ki az első hónapokban, de tulajdonképpen hosszabb ideig fennmaradt a katonai és a kamarai igazgatás kettősége, amely számos konfliktust eredményezett.

