Felmérés készült a fehérvári lakosok versekhez fűződő szokásairól. Mindezt az Echo Szociológiai Kutatóintézet végezte el, apropóját A költészet napja (április 11.) adta. A szakemberek arra voltak kíváncsiak, hány otthonban található verseskötet, milyen gyakran olvasnak verseket szabadidejükben a lakosok, milyen felületen teszik azt, illetve ki a kedvenc költőjük. A kutatás eredményeit sajtótájékoztató keretében ismertették pénteken délelőtt.
Hazánkban 50 éve, 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük a költészet napját. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal, versenyekkel, Versünneppel és versmaratonnal tisztelgünk a tragikus sorsú poéta emléke és a magyar líra előtt. Az Intézet ez alkalommal a versekhez való viszonyukról kérdezte a fehérvári lakosokat. 2014. március 20. és április 4. között került sor az Alba Radar kutatásra, melynek során az Echo Innovációs Műhely adatfelvételi részlege 300 főt kérdezett meg telefonon. A kutatás eredményeit sajtótájékoztató keretében ismertette Mészáros Attila ifjúsági tanácsnok és Turzó- Németh A. Violetta, az Echo Szociológiai Kutatóintézet szociológusa 2014. április 11-én, a Fehérvári Civil Központban.
Mészáros Attila ifjúsági tanácsnok elmondta: „Fontos, hogy minél többet beszéljünk a költészetről, művészetről ebben a technikával átszőtt világunkban. Április 11. Székesfehérváron is nagy ünnep, éppen ezért, számos rendezvény van ma a városunkban, ami A költészet napjához köthető. A fiatalok is egyre többen érdeklődnek a költészet iránt, ezt mutatja, hogy immáron 5. éve rendezi meg a város a Versünnepet, és minden évben sikeres a program.” „Az adatfelvétel során kiderült, hogy a verseskötetek az emberek háztartásában ugyanolyan magas arányban megtalálhatók, mint más könyvek vagy nyomtatványok, 2014-ben a megkérdezettek harmada nyilatkozott úgy, hogy egy-két verseskötete van otthon, további 55 százalékuknál több ilyen kötet is van. A fehérváriak 13 százalékánál teljesen hiányoznak a verseskötetek a háztartásból. Egy korábbi kutatás során már vizsgáltuk ugyanezt a kérdést. Az akkori és a mostani adatok összehasonlításából jól látszik, hogy 2012-höz képest duplájára nőtt azoknak a száma, akiknek az otthonában több verseskötet is található, valamint csökkent azoknak a száma, akiknél egyáltalán nem található ilyen könyv” - ismertette a kutatás eredményeit Turzó- Németh A. Violetta szociológus.
A passzív szabadidős tevékenységek struktúrájában az utóbbi évtizedekben a könyvek olvasását folyamatosan háttérbe szorította a televízió illetve az utóbbi években a számítógép előtt töltött idő, ennek pedig részben áldozatul esett a versek olvasása is. 2014-ben arra a kérdésre, hogy „Milyen gyakran szokott Ön szabadidejében verseket olvasni?” a fehérvári lakosok közül 17 százalék mondta, hogy ez hetente jellemzi, 18 százalékuk pedig azt említette, hogy minden hónapban szokott verset olvasni. A lakosság fele saját bevallása szerint ennél ritkábban olvas verset, 15 százalékuk pedig sohasem teszi ezt. A 2012-es kutatási eredményekhez viszonyítva sokkal többször olvas verset a fehérvári lakosság, akkor ugyanis mindössze 5 százalék volt azoknak az aránya, akik legalább havonta tették ezt, míg mára a lakosság több mint harmada folytatja a tevékenységet legalább havi szinten. Ugyanakkor a korábbi évhez képest azoknak az aránya is jelentősen, harmadára csökkent, akik soha nem olvasnak verset.
A korábbi időszakban versek alapvetően újságokban, folyóiratokban vagy pedig kötetekben jelenhettek meg. Az internet megjelenése ezen a téren is változást hozott, hiszen újabb kommunikációs felületként a versek publikációs formájaként is találkozhatunk vele. Az internet megváltoztatta a versolvasási szokásokat a fehérváriak körében, azok, akik szoktak verseket olvasni, egyötödük már az interneten teszi ezt idén. A versolvasók további egyötöde folyóiratokban, nagy részük (59 százalékuk) azonban kötetben olvassa a költeményeket. A kézzel fogható kötetek azonban kezdik visszanyerni korábbi súlyukat, 2012-höz képest ugyanis felére csökkent azoknak az aránya, akik az interneten, de majdnem megduplázódott azoké, akik kötetben olvasnak verseket.
Függetlenül attól, hogy a megkérdezett székesfehérvári lakosok 15 százaléka soha nem olvas verseket, az emberek közel háromnegyedének van kedvenc költője. 2014-ben a székesfehérvári felnőtt lakosok körében a legnépszerűbb költő toronymagasan Petőfi Sándor. Második helyezett lett a népszerűségi listán a költészet napja kapcsán legtöbbet emlegetett József Attila. A népszerűségi „verseny” dobogósa még Ady Endre, a költészete mellett politikai újságírásáról híres költő. A fehérváriak kedvencei között találjuk még többek között Radnóti Miklóst, Arany Jánost, Tóth Árpádot, Vörösmarty Mihályt. A 2012-es kutatás során is Petőfi volt a legnépszerűbb költő, őt azonban akkor Arany János követte a sorban, aki idén 5. lett. József Attila 2012-ben a harmadik volt, Ady Endre pedig a negyedik.
Végezetül arra kérték a válaszadókat, mondják meg, hogy tudnának-e fejből is verset mondani. A kapott válaszok alapján az irodalomórai memoriterek illetve a rendszeresebb versolvasás nem múlt el nyomtalanul, mert a megkérdezettek 85 százaléka, úgy nyilatkozott 2014-ben, hogy fejből is tud verset mondani, az önbevallás alapján minden ötödik fehérvári több verset is ismer kívülről. A 2012-es kutatási eredményekhez viszonyítva jelentősen nőtt annak a felnőtt székesfehérvári lakosságnak az aránya, akik fejből tudnak verselni.
