Mederkotrás és tájépítés a Sóstón – az embert és a természetet is szolgálja a rehabilitáció

A város két részre bontotta a Sóstó Természetvédelmi Terület környezetvédelmi beruházásaira vonatkozó rehabilitációs munkákat, az egyik a vízutánpótlás megoldása, a másik pedig az északi tó mederkotrási és a teljes Sóstó területére vonatkozó tájépítészeti munkák .Ezek egymással párhuzamosan zajlanak a két különböző beruházást végző cég folyamatos egyeztetése mellett. Az Északi-tóból a mintegy 115 ezer köbméternyi iszapot kotornak ki, majd többszörösen tisztított szennyvizet vezetnek a tóba.

  Kedden bejáráson tekintette meg a munkálatokat Cser-Palkovics András polgármester és Mészáros Attila alpolgármester. „Ha azt kérdezik, hogy mi az a fejlesztés, amire az önkormányzat a legbüszkébb, akkor az a Sóstó rehabilitáció, mert egy nagyon régi, szakemberek által többször megindokolt fejlesztésről van szó.” - emelte ki a területbejáráson Székesfehérvár polgármestere, aki elmondta, hogy két kivitelezési munka kezdődött meg egyidejűleg: a mederkotrás és tájépítészeti munkák, illetve vízpótlás megoldása. „Mindkettőre szükség van ahhoz, hogy ezt a beruházást meg lehessen valósítani. A két munka megközelítőleg 600 millió forintból valósul meg és 2018 májusáig kell ezeket a feladatokat a nyertes kivitelezőknek elvégezni.” - tette hozzá Cser-Palkovics András polgármester, aki elmondta, bízik benne, hogy a rehabilitációval megmenthetik és tovább örökíthetik azokat az értékeket, amelyek egyedivé teszik a Sóstót.
A polgármester köszönetet mondott azért, hogy a környezetvédelmi szakemberek vezetésével minden előkészítő munka megtörtént annak érdekében, hogy júliusban elkezdődhessen a beruházás. Cser-Palkovics András polgármester szólt arról is, hogy a rehabilitáció során – ami az embert és a természetet egyaránt szolgálja - mintegy ötezer cserjét és háromszáz fát ültetnek el a területen.
Csete Gábor természetvédelmi mérnök, a Városgondnokság munkatársa elmondta, a madárvilággal és a kétéltű hüllővédelemmel kell a legjobban foglalkozniuk a rehabilitáció során. Ha sérült madarat találnak, a Vadmadárkórházba viszik, a teknősöket pedig helyben tartják és a homokbánya mocsaras részeibe szállítják. Hozzátette, hogy úgy alakítják ki mind a tanösvényt, hogy azokat a fafajtákat távolítják el, amelyek nem őshonosak a területen, így zömében akácot, ostorfát, bálványfát vágnak ki, a visszatelepítés során pedig őshonos fákat ültetnek.

Kálmán Lilla, a Környezetvédelmi Iroda vezetője elmondta, hogy a kikotort mederanyagból költő és fészkelőszigetek lesznek, egy részük átkerül a déli tóba, vagy az északi tómeder parti részeibe építik be. Felújítják és kibővítik a tanösvényt, az északi tó teljes mértékben körbejárható lesz, a felső részén 500 négyzetméteres stéget alakítanak ki játszótérrel. Megújulnak a tanösvény táblái is, amelyek jobban illeszkednek majd a tájba.

Hévizi János, a kivitelező cég ügyvezetője a 11 hónapot átfogó munkálatokkal kapcsolatban arról számolt be, hogy a kivitelezés a terület előkészítésével indult a fák és a cserjék kivágásával, majd megindult a mederkotrás is, ami a legkevésbé kiszámítható része a munkálatoknak. Ebben a munkafázisban alakítják ki a szigeteket is, amelyek két akácoszlop közé szorított rőzsekötegből épített fallal lesznek körbevéve. Különféle vízépítési munkák is lesznek, vízpótló műtárgyak épülnek, amelyeknek a forrása a szennyvíz, a csapadékvíz és a Basa-árok vize lesz; a negyedik műtárgy a Déli-tóval köti össze a területet, biztosítva a víz szabályozását. Ezt követi majd a tájépítés a következő év tavaszán, a tanösvény kialakításával.

A teljes rehabilitáció magában foglalja majd a természetvédelmi terület környezetében lévő utak, járdák, parkolók, sétányok felújítását, valamint a Sóstó keleti kapujánál a Vadmadárkórház kialakítását és egy közösségi ház megépítését is.