Mária, a magyarok Boldogasszonya - megnyílt Józsa Judit tárlata

Józsa Judit, Józsa János és Julianna, Európa-szerte ismert, neves korondi keramikus népművészek harmadik gyermekeként, Székelyudvarhelyen született. Az elemi iskolát Korondon, a középiskolát Székelyudvarhelyen végezte el. Érettségi után egészségügyi szakdolgozóként szerzett oklevelet, másfél évig a székelyudvarhelyi kórházban dolgozott.

Szülei műhelyében volt második iskolapadja. Első kisplasztikáját, - egy keresztfára boruló öregasszonyt - „Szeretet” címmel, - 11 évesen mintázta. 1994. augusztus 15-én áttelepült Magyarországra. A Szent Margit Kórház szociális szervezőjeként dolgozott. 1997-ben kapta meg a magyar állampolgárságot. Budapesti első bemutatkozása óta, - 1995-től - már közel kétszáz egyéni és csoportos kiállítása volt, alkotásai eljutottak a tengeren túlra, az Amerikai Egyesült Államokba, Kanadába és Ausztráliába is.

Józsa Judit 2009-ben a Magyar Kultúra Lovagja címet, 2010-ben a Női Esélyegyenlőségért díjat, míg 2012-ben a Világ Magyarságáért Művészeti díjat vehetett át.

„A családi élet értékeit sokan, nagy erővel és nagy hangerővel támadják és próbálják elavultnak hazudni. Józsa Judit alkotásaival belekiáltja a világba a családi élet értékét, szépségét, életet hordozó képességét, amelyben az ember kiteljesedést talál.” - hangsúlyozta a tárlatot megnyitó köszöntőjében Spányi Antal, püspök.

„Európában a keresztény értékrendet háttérbe szorítják, lekicsinylik. Józsa Judit azonban a keresztény értékeket erősíti és hangsúlyozza, amikor a legfontosabb oltalmazónknak mutatja be nekünk a boldogságos Szűz Máriát, az egyházi liturgikus év ünnepein keresztül.

Így, ez a téma soha nem került még feldolgozásra.

Szent István felajánlott bennünket Máriának, mintegy ezer esztendeje, országot és népet, minden magyart. Mária azóta véd minket és nekünk tanúságot kell tenni róla. Tanúságot kell tenni a megváltás örömhíréről, a kereszténység értékeiről, kultúrát teremtő erejéről. Ezt tették őseink is, - védve a keresztény egyházat, a Nyugatot – és ezt kell tennünk ma is, amikor a Nyugat már kezdi elfelejteni keresztény gyökereit és behódol a pénz hatalmának, értékeit vesztve és ezzel a saját sírját is ássa." - tette hozzá a megyés főpásztor.

Máriával kell járnunk az esztendőt az ünnepek vezetésével, de vele kell járnunk Jézus nyomában is. Máriával Jézushoz. Hogy lehessen keresztény kultúra, mely a szeretet kultúrájának alapja.” - zárta gondolatait Spányi Antal.

„Szeretném, ha minden alkotásom „dalát”, mondandóját örömről, bánatról, szépségről, szeretetről, emberségről, magyarságról megértenék és szívükbe zárnák.” - emelte ki Józsa Judit, kerámiaszobrász.

Az eseményen részt vett Róth Péter, Székesfehérvár alpolgármestere és Deák Lajosné, a határon túli magyarokkal kapcsolatos feladatok tanácsnoka is.

Február 11-én, hétfőn 16 órakor az alkotó várja tárlatvezetéssel az érdeklődőket, míg a március 30-i, szombati zárónapon 15 órától finisszázst tartanak a művésznő részvételével.