Március végétől látogatható a Mindentudás Főiskolája

A Mindentudás Egyeteme sikerei nyomán országszerte több szerencsés mutációja jelent meg a rendezvénysorozatnak, köztük a székesfehérvári, amelyet március 24-e és június 2-a között rendez meg A Szabadművelődés Háza és a Kodolányi János Főiskola. Ez idő alatt hat előadás lesz napjaink aktuális tudományos kérdéseiről, a szervezők jeltolmácsolást is biztosítanak.

Sok helyen rájöttek, hogy az Internetről letölthető írások, a sajtóban megjelent riportok, a tévés és rádiós közvetítések sem pótolják az élőszó varázsát, a személyes kontaktust az előadóval. A Szabadművelődés Háza alaptevékenységei közé tartozik a tudományos ismeretterjesztés. Ezen a területen is újabb lehetőségeket jelent a Kodolányi János Főiskolával való együttműködés, amelynek újabb kezdeményezése: A Mindentudás Főiskolája. Az előadások után minden alkalommal lehetőség lesz kérdésekre, hozzászólásokra.

Az első előadás: "Miért teremtettük az evolúciót?" címmel március 24-én lesz, 18.00 órakor. Előadó: Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, egyetemi tanár. Az élet kialakulása mindig is az egyik legnagyobb rejtélynek tűnt az emberiség számára. Napjaink egyik legizgalmasabb kutatási területe az evolúcióbiológia, mely számos részletet feltárt már az élet fejlődésének mozgatórugóiról, zsákutcáiról és a "sikerágazatokról". Szathmáry Eörs világszerte elismert szakértője a témának, aki nem szokta elhallgatni a még válaszra váró kérdéseket sem. Előadásait mindig látványos illusztrációkkal látja el, hogy a biológiai összefüggések a laikus érdeklődő számára is érthetőek legyenek.

A második előadást Dr. Lukács László néprajztudós tartja április 6-án, 18.00 órakor. Címe: "A néprajzi látásmód az ezredfordulón". "A herderi népszellem megnyilvánulási formáit huszadik századunk végén a nemzeti kulturális örökség kifejezéssel foglaljuk össze. Munkánk célja az új ezredfordulón is: kulturális örökségünk értékeinek felmutatása, beépítése a magyar és az európai műveltségbe. Olyan anyagi, szellemi, erkölcsi értékekre gondolok, amely a néprajztudomány eszközeivel feltárhatók, bemutathatók. Ezredfordulónk számos területen kiszámíthatatlan végeredményhez vezető világában a nemzeti kulturális örökség értékei olyan szilárd alapnak látszanak, amelyre államokat lehetne építeni. Olyan államokat, amelyek a második évezred utolsó évtizedében átrajzolták Közép-, Délkelet-Európa, a Baltikus és Közép-Ázsia térképét." (Részlet Lukács László előadásvázlatából)