Magyarországon is indul a Norvég Alap 

 Öt éven át évi 27 millió euró többletforrást jelent Magyarországnak az Európai Gazdasági Térség nem uniós országaiból érkező támogatás. Az összegből lehetőség nyílhat olyan fejlesztési területek támogatására is, amelyek nem tartoznak az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap hatáskörébe. 

 Öt éven át évente 27 millió euró támogatást jelent magyarországi projektek számára a két új - egységesen kezelendő - pénzügyi alap, amelynek elindításáról június 10-én Budapesten írt alá megállapodást Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter és Kim Traavik norvég külügyminiszter-helyettes. A program forrását az Európai Gazdasági Térség (EGT) Finanszírozási Mechanizmusa mellett az a kétoldalú szerződés adja, amelyet Norvégia kötött, illetve köt az újonnan csatlakozott tagországokkal. 

A nem uniós tagok fizetnek a felzárkózóknak 

 A 2004. május 1-jével hatályba lépett, új EU-EGT szerződés értelmében az Európai Gazdasági Térség nem EU-tag országai - Norvégia, Liechtenstein és Izland - egyfajta részvételi díjat fizetnek az egységes belső piaci részvételért. Ez a hozzájárulás képezi az EGT Finanszírozási Mechanizmus elnevezésű új támogatási forma alapját. A támogatás teljes összege 5 éven keresztül - a tíz újonnan csatlakozott országnak, valamint Spanyolországnak, Portugáliának és Görögországnak - összesen évi 120 millió euró. Ebből Magyarország részesedése tíz százalék, tehát évente mintegy 12 millió euró. 

 Az EGT Finanszírozási Mechanizmus mellett Norvégia kétoldalú szerződésekkel úgynevezett Norvég Alapot hozott, illetve hoz létre a 10 újonnan csatlakozott ország részére. Ennek teljes összege 5 éven keresztül évi 113 millió euró, amelyből Magyarország részesedése 13 százalék, azaz évi 15 millió euró. 

Újabb finanszírozható programok 

 Magyarország ennek megfelelően a két, egységesen kezelendő alapból a most aláírt megállapodás eredményeként 5 éven keresztül összesen évi 27 millió euró - vagyis mintegy 6,5 milliárd forint - támogatást kap. A program által lehetőség nyílhat olyan fejlesztési területek támogatására is, amelyek ma nem tartoznak az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap hatáskörébe. Így a program kilenc támogatási célterülete között ott szerepel például a fenntartható fejlődés, az európai örökség megőrzése, az egészségügy vagy éppen a bel- és igazságügyi együttműködés is. 
 A programról bővebb információ a Nemzeti Fejlesztési Hivatal, valamint az alap angol nyelvű honlapján található.