A Székesfehérvári Királyi Napok keretében vasárnap a Fehérvári Civil Központ adott otthont a "Magyarországnak Édes Oltalma .." eseménynek, amelynek keretében mutatta be a Szabad Színház Adorján Viktor Árpád ébredése című történelmi látomásjátékát, majd Állam, hatalom, nemzet… címmel Váczi Márk történésszel beszélgetett Vakler Lajos újságíró. A program zárásaként vetítették le a Szent László nyomában Erdélyben dokumentumfilmet.
Árpád vezér és népe vándorlásával, hazakeresésének képével indul az a történelmi látomásjáték, amelyet a Szabad Színház mutatott be a Székesfehérvári Királyi Napok zárónapján a Fehérvári Civil Központban.
Az Adorján Viktor által írt Árpád ébredése című darabban a küzdelmes honfoglalást követően a vezér megpihen, és álmában megjelenik a jövő, népe történelme. A pozsonyi csata, az Árpád-házi királyok döntései, a koronáért és a hatalomért való küzdelem, a magyarság sorsának alakulása egészen a XX. század végéig. A darab zenei betéteit a Hungarikum Együttes adta elő. A humorban és elgondolkodtató mondanivalóban bővelkedő látomásjátékot Nagy Judit rendezte.
Árpád ébredése - a Szabad Színház történelmi látomásjátéka
Az előadást követően egy tudományos beszélgetéssel folytatódott a program. A résztvevőket Róth Péter alpolgármester köszöntötte, aki városunk tíznapos ünnepi rendezvénysorozata egyik méltó zárásának nevezte a vasárnapi eseményt. Mint mondta, Adorján Viktor drámája végigmegy azokon a fontos eseményeken, amelyek egyértelműen azt bizonyítják, hogy a magyar jogi gondolkodás, a magyar társadalmi berendezkedés arra épült, hogy hatalommegosztás legyen. Hogy a mai fogalmaink szerinti jogállamiságnak, az adott történelmi helyzetben és kulturális viszonyok között minél inkább megfeleljen Magyarország. Ez a téma az Aranybulla Emlékévben különösen jelentős, mint ahogy az Árpád-házi királyok élete és története is. Utalt itt a Magyarságkutató Intézet szakmai munkájára, amelynek során vizsgálták az Osszáriumban őrzött leleteket, valamint kiemelten szólt Szent Lászlóról, hiszen néhány héttel ezelőtt bebizonyosodott, hogy a Győrben őrzött ereklye tőle származik.
Az Állam, hatalom, nemzet… témakörben Váczi Márk történésszel Vakler Lajos újságíró beszélgetett, többek között arról, hogyan alakult a címben leírt három fogalom jelentéstartalma a törzsszövetségtől Szent István és Szent László királyok korán át az Aranybulláig. A beszélgetést a törzsszövetségi időkkel kezdték, a törzsfők közötti hatalommegosztással, amiben ott van a gyula és a kende, mint a két legfőbb vezetői méltóság. Mint elhangzott, ez a kettős fejedelemség megszűnt a X. században és egy nagyfejedelem vezetése alá kerül a magyarság. Kialakultak az úrságok, uralmi területek, amelyek István fejedelemsége, sőt királysága idején is léteztek. Ilyen Somogyban Koppány, a Marosvidéken Ajtony úrsága vagy országa. Szent István koronázásával megjelentek a legfőbb hatalmi jelvények: korona, kard, jogar, országalma, a lándzsa, később a koronázási palást. A koronázások hármas feltételrendszere meghatározta, kit lehet érvényesen uralkodó királynak tekinteni. Megemlítették azt is, hogy kialakul a fehérvári törvénylátó napok szokása. Ezeket először III. Béla idején jegyezték le, majd az Aranybulla rögzítette az évenkénti megtartását. A korona kapcsán kiemelték, ami az előadásban is elhangzott: nem az országnak van koronája, hanem a koronának van országa, sőt országai.
A tartalmas délelőtt a Szent László nyomában Erdélyben dokumentumfilm vetítésével zárult, amelyet Vakler Lajos, Megyeri Zoltán és Szentmiklósi Dávid készített.
.jpg)