-
Floralia 2024
Elkezdődött szombaton délelőtt és egészen vasárnap estig tart a Floralia tavaszköszöntő ünnep kétnapos programsorozata Gorsiumban, ahova mintegy ötezer látogatót várnak. Már a szombati nyitáskor nagyon sokan gyülekeztek, hogy szemtanúi legyenek Septimius Severus császár és légiója pannóniai fogadásának, az áldozatbemutatásnak és a gladiátorjátéknak.
2024.04.27. -
Alba Regia kórusfesztivál
Közös énekléssel, a kórusok köszöntésével és koncerttel indult az Alba Regia Gyermek- és Ifjúsági Kórusfesztivál. A háromnapos eseményen hat vendégkórus érkezett az ország különböző pontjairól a házigazda, a Székesfehérvári Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és AMI meghívására.
2024.04.26. -
In memoriam Eötvös Péter
In memoriam Eötvös Péter-Francia impressziók címmel a közelmúltban elhunyt világhírű zeneszerzőre emlékeztek az Alba Regia Szimfonikus Zenekar koncertjén. A hangverseny karmestere a világhírű francia dirigens, Rémi Durupt volt.
2024.04.26. -
Az ókori kínaiak Gorsiumba érkeztek
Az ókori Kínába csöppenhetünk a Gorsium Régészeti Parkban. Ötven agyagkatona és két agyagló érkezett Tácra, megnyílt "Az első kínai császár halhatatlan őrei" című nemzetközi tárlat.
2024.04.25.
Magyarországnak Édes Oltalma - látomásjáték, tudományos beszélgetés, filmvetítés
Árpád vezér és népe vándorlásával, hazakeresésének képével indul az a történelmi látomásjáték, amelyet a Szabad Színház mutatott be a Székesfehérvári Királyi Napok zárónapján a Fehérvári Civil Központban.
Az Adorján Viktor által írt Árpád ébredése című darabban a küzdelmes honfoglalást követően a vezér megpihen, és álmában megjelenik a jövő, népe történelme. A pozsonyi csata, az Árpád-házi királyok döntései, a koronáért és a hatalomért való küzdelem, a magyarság sorsának alakulása egészen a XX. század végéig. A darab zenei betéteit a Hungarikum Együttes adta elő. A humorban és elgondolkodtató mondanivalóban bővelkedő látomásjátékot Nagy Judit rendezte.
Az Állam, hatalom, nemzet… témakörben Váczi Márk történésszel Vakler Lajos újságíró beszélgetett, többek között arról, hogyan alakult a címben leírt három fogalom jelentéstartalma a törzsszövetségtől Szent István és Szent László királyok korán át az Aranybulláig. A beszélgetést a törzsszövetségi időkkel kezdték, a törzsfők közötti hatalommegosztással, amiben ott van a gyula és a kende, mint a két legfőbb vezetői méltóság. Mint elhangzott, ez a kettős fejedelemség megszűnt a X. században és egy nagyfejedelem vezetése alá kerül a magyarság. Kialakultak az úrságok, uralmi területek, amelyek István fejedelemsége, sőt királysága idején is léteztek. Ilyen Somogyban Koppány, a Marosvidéken Ajtony úrsága vagy országa. Szent István koronázásával megjelentek a legfőbb hatalmi jelvények: korona, kard, jogar, országalma, a lándzsa, később a koronázási palást. A koronázások hármas feltételrendszere meghatározta, kit lehet érvényesen uralkodó királynak tekinteni. Megemlítették azt is, hogy kialakul a fehérvári törvénylátó napok szokása. Ezeket először III. Béla idején jegyezték le, majd az Aranybulla rögzítette az évenkénti megtartását. A korona kapcsán kiemelték, ami az előadásban is elhangzott: nem az országnak van koronája, hanem a koronának van országa, sőt országai.
A tartalmas délelőtt a Szent László nyomában Erdélyben dokumentumfilm vetítésével zárult, amelyet Vakler Lajos, Megyeri Zoltán és Szentmiklósi Dávid készített.