-
Mikor lesz az őszi szünet?
Szeptember 1-jén becsöngettek az általános és középiskolások számára, ezzel hivatalosan is elkezdődött a 2026/27-es tanév. Összefoglaljuk, hogy mikor lesznek a szünetek, vagy mikor lesznek olyan témahetek, amik fellazíthatják a klasszikus tanulást.
2026.09.01. -
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15. -
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye
Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.
2026.08.07. -
Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák
Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.
2026.08.02.
Magyarország elkötelezett NATO-tagként fejleszti haderejét
Fotó: Szalay-Bobrovniczky Kristóf Facebook
Magyarország prioritásként kezeli a Székesfehérváron települt NATO Közép-európai Többnemzeti Hadosztályparancsnokság további erősítését a másik két keretnemzettel, Horvátországgal és Szlovákiával partnerségben - mondta a honvédelmi miniszter.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf az MTI-t tájékoztatva beszámolt arról, hogy egyre több tagállam tervezi elérni azt a NATO-követelményt, hogy a hazai össztermék (GDP) legalább két százalékát fordítsa védelmi kiadásokra. Ezt az elvárást Magyarország már 2023 óta teljesíti, ami nem csak a védelmi szövetség elismerését vívta ki, de garanciája is annak, hogy a magyar kormány elkötelezett a magyar emberek biztonságának szavatolása és a NATO követelményének teljesítése iránt.
Hangsúlyozta: a mostani brüsszeli értekezlet ismételten rávilágított arra, hogy a tagállamoknak jelentősen többet kell beruházniuk biztonságukba. Ez nem egy fájdalommentes folyamat, ugyanakkor a szükséges képességek biztosításához elengedhetetlen, hogy az összes tagállam teljesítse a tavaly, a vilniusi NATO-csúcstalálkozón megújított védelmi beruházási kötelezettségvállalást, és minél előbb a hazai összetermékének legalább 2 százalékát költse védelmi célokra - húzta alá.
Elmondta: a miniszteri találkozó kiemelt feladata volt, hogy áttekintse és előkészítse a NATO fennállásának 75. évfordulóját is ünneplő júliusi, washingtoni állam-, illetve kormányfői találkozó védelmi kérdéseit. Ezek közül kiemelkedik a szövetségesek kollektív védelmének erejét és hatékonyságát tovább fokozó tervek véglegesítése is - részletezte.
"A megbeszélésen hangsúlyosan került szóba a védelmi ipari kapacitások bővítésének szükségessége is, amelyben hazánk szintén élen jár, hiszen az ukrajnai háborút megelőzően már megkezdte a hazai védelmi ipari bázis kiépítését. Ennek jelentőségét az eltelt időszak többszörösen is visszaigazolta" - fogalmazott a miniszter.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf aláhúzta: Magyarország számára kiemelten fontos a NATO keretében tett vállalások teljesítése, akár a képességfejlesztés, akár a műveleti hozzájárulás, akár a pénzügyi kötelezettségek terén. A miniszter kijelentette: "ezzel együtt nem dőlhetünk hátra. Tovább kell folytatnunk a Magyar Honvédség modernizációját, ráadásul a szövetség keleti szárnyán elhelyezkedő tagállamként jelentős részt kell vállalnunk a NATO védelmi képességeinek erősítésében."
A miniszter közölte továbbá, hogy a csütörtöki értekezlet keretében tartott NATO-Ukrajna Tanács ülésén az ukrán védelmi miniszter tájékoztatást adott az ukrajnai helyzetről, ennek kapcsán pedig a szövetségesek áttekintették az Ukrajnának nyújtott támogatásokat. A tagállamok döntő többsége továbbra is a harc folytatását és a fegyverszállításokat sürgeti - mondta. Szalay-Bobrovniczky Kristóf ezzel összefüggésben leszögezte, Magyarország álláspontja változatlan: nem szállít fegyvert, és kiáll amellett, hogy csak a mielőbbi tűzszünet és a béketárgyalások vethetnek véget a háborúnak.