-
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15. -
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye
Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.
2026.08.07. -
Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák
Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.
2026.08.02. -
További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár
Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.
2026.08.01.
Magyarország 139 milliárd forintos többlettel zárta a tavalyi uniós kasszát
Mind az európai uniós támogatások kifizetésében, mind a közösségi költségvetésből kapott támogatások nagyságát tekintve második helyen végzett hazánk az újonnan csatlakozott országok között 2005-ben, derül ki az Európai Bizottság csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentéséből.
2006.09.24. 09:47 |
Mind az európai uniós támogatások kifizetésében, mind a közösségi költségvetésből kapott támogatások nagyságát tekintve második helyen végzett hazánk az újonnan csatlakozott országok között 2005-ben, derül ki az Európai Bizottság csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentéséből. Az Európai Unióhoz csatlakozott új tagállamok közül egyedül Lengyelország kapott több támogatást hazánknál 2005-ben. Magyarországnak sikerült csaknem megduplázni a közösségi költségvetésből származó támogatási bevételeit az előző évhez képest: 2004-ben valamivel több mint 188 milliárd forintot, tavaly mintegy 360 milliárdot hívhattunk le.
Magyarország továbbra is nettó haszonélvezője az uniós tagságnak: ráadásul a pénzügyi egyenleget tekintve a bejövő források egyre nagyobb mértékben haladják meg befizetéseinket. Az Európai Bizottság statisztikái szerint míg 2004-ben nettó egyenlegünk 46 milliárd forint körül alakult, tavaly mintegy 139 milliárd forinttal fordíthattunk több pénzt beruházásokra, fejlesztésekre, mint amennyit a közös kasszába befizettünk.
Az uniós támogatások kifizetésében hazánk 2005. végére az új tagállamok közül második helyen állt, egyedül Szlovénia
előzött meg bennünket. Tavaly az összes támogatás harmadát már kifizettük a jogosult kedvezményezetteknek. A mai napon ez az arány már 40 százalék fölött van. A 100 százalék körüli szintet 2008 végére kell elérni, amikorra az utolsó 2006-ban indult projektek is befejeződnek.
A források kezelésével, felhasználásával kapcsolatos hazai gyakorlatot korábban vizsgáló független, brüsszeli korrupció ellenes szervezet, a Transparency International megállapította, hogy Magyarországon a források fogadásához szükséges intézményrendszer és szabályozás az uniós normák által előírtaknak összességében megfelel, működőképes és kivédi a klasszikus korrupció eseteit. A partnerség elve messze jobban érvényesül hazánkban mint a kutatásba bevont többi új tagállamban – áll többek között a jelentésben.
Az Európai Bizottság közösségi költségvetéssel kapcsolatos jelentését itt érheti el!