Magyarok tündöklő csillaga címmel rendeztek ünnepi megemlékezést vasárnap a Civil Központban. Elsőként István király legendája címmel a Szabad Színház előadását láthatta a közönség, majd történészek előadásaival idézték fel az államalapító életét és korát.
Az István király legendája című darabot Hartvik Püspök Szent István legendája nyomán írta Adorján Viktor
Magyarok tündöklő csillaga megemlékezés
A fars műfajú képmutogató játék a középkor színjátszó stílusára jellemző. A történet középpontjában Estefán ( I.Szent István) Király áll, egyfelől úgy, ahogyan azt a középkorban ábrázolták volna, másfelől pedig a mai ember hétköznapi problémáihoz, gyötrődéseihez közel álló módon bemutatva az uralkodót. A helyzetszituációk, és történelmi tények függvényében az előadás segített megérteni István király meghatározó szerepét a keresztény kultúra fejlődésében.
A színdarabot követően Németh László, az Alapítvány a Székesfehérvári Fogyasztóvédelemért kurátora köszöntötte a rendezvény résztvevőit, kiemelve, hogy Siklósi Gyula régészprofesszorral együtt szívügyének tekintették a szent istváni hagyomány ápolását, a professzor halála után pedig az ő emléke is ösztönzőleg hatott arra, hogy létrehozzák a mai rendezvénysorozatot.
Köszöntötte a résztvevőket Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője is, kiemelve, hogy a Királyok Városa az ország jelenének és múltjának az egyik legfotosabb közössége és azok az események, amelyek itt történtek az elmúlt évszázadokban, sorsfordítóak voltak az ország szempontjából is.
Vargha Tamás két történelmi mérföldkövet emelt ki beszédében: az egyik azoknak a privilégiumoknak a megadása, amelyet fehérvári jogként ismerünk és ami igazából várossé tette Fehérvárt. A fehérvári jog a magyar városok önkormányzati jogalapját képező szabadságjogcsalád, amit elsőként a Magyar Királyság világi fővárosának számító Székesfehérvár kapott meg, mely ezzel az első igazi magyar várossá vált. A hagyomány szerint már Szent István király is ellátta különleges jogokkal uralkodói székhelyét, ám az első privilégiumokat, melyekre konkrét bizonyítékaink vannak, III. István király adományozta Fehérvárnak 1170 körül, ezeket a kiváltságokat aztán IV. Béla erősítette meg 1237-ben.
A másik fontos mérföldkőnek az 1222-es Aranybulla kiadását említette: Az Aranybulla szűkebb értelemben a II. András magyar király által az 1222-es székesfehérvári országgyűlésen kiadott, függőpecséttel ellátott királyi okirat, amely a magyar nemesség jogait először rögzítette. Kiadásának 800. évfordulóját jövőre ünnepli Székesfehérvár. Vargha Tamás beszédében kiemelte, hogy Szent István víziója életre kelt, hiszen egy erős, független, az évszázadok viharait átvészelni képes nemzet született, ami minden csapás és megpróbáltatás után fel tudott állni.
A beszédet követően történészek előadásaival idézték fel az államalapító életét és korát.
Elsőként Dr. Szabados György történész, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont munkatársa tartott előadást István király koronázó fővárosa címmel. A források között Laskai Osvát 1497-es prédikációgyűjteményére, Spangár András 1738-es történetírására, a Szent István-legendákra, Kézai Simon kórinkájára és a Képes Krónikára is hivatkozva több alappillért említett, melyek alapján helytálló a következtetés: a székesfehérvári Szűz Mária Bazilika volt a koronázótemplom. Csak székesfehérvári koronázásról állnak rendelkezésre források, esztergomiról nem, mondta, illetve a király saját kápolnájának tekintette a fehérvári templomot, és olyan hatalmat adományozott annak, hogy fölötte egy püspök se gyakorolhasson hatalmat – így az egyetemes egyházkormányzati rendszerbe nem tagozódott be a nagy kiváltságú Bazilika. Továbbá a bolgár, 1009-1015 körüli hadjáratról szóló történetírásaiban az áll, hogy a Szűz Mária Bazilikának István király adományt adott a zsákmányból, tehát annak állnia kellett már abban az időben. Így a fehérvári királyi kápolna akkor már a „magyar nemzet álladalmi temploma” lehetett, amit az államformaváltásra tudatosan készülő nagyfejedelem építtetett 997 és 1000 között – foglalta össze a történész.
Ezt követően Váczi Márk történész Szent István emlékezete Székesfehérváron című előadását hallhattuk, majd Kulcsár Mihály régész, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont igazgatója emlékezett a régészprofesszor tevékenységére "Négy évtized Székesfehérvár szolgálatában - Siklósi Gyula és Székesfehérvár" címmel.
Magyarok tündöklő csillaga című rendezvény filmbemutatóval zárult, Vakler Lajos Szent István emlékek Rómában című filmjét vetítették a közönségnek.
A Szent István Ház, a Pápai Magyar Egyházi Intézet, a Magyarok Nagyasszonya Kápolna, a Santa Stefano Rotondo Templom, sőt még a turisták számára nem nyilvános Vatikáni Titkos Levéltár is azok között a helyszínek között van, ahol Vakler Lajos szerkesztő-rendező Preszter Elemér operatőrrel római filmjét forgatta. Utóbbi helyszínen látható az a freskó, amely a Szilveszter pápa által Szent Istvánnak küldött Szent Korona átvételét ábrázolja. A falfestményt 1610-ben, Annibale Durante festette. Ezen kívül a filmben számos más alkotás, festmény is bemutatásra kerül, amely a Szent család életéről tanúskodik. Többek között Vajk Istvánná válásáról, valamint Szent Imréről és Szent Lászlóról.
