-
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15. -
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye
Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.
2026.08.07. -
Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák
Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.
2026.08.02. -
További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár
Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.
2026.08.01.
Magyar írásbelivel kezdődnek hétfőn reggel az érettségi vizsgák
Ma reggel a magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsgákkal megkezdődtek a tavaszi érettségi vizsgák: az első vizsganapon középszinten 1130 helyszínen 83109 diák, míg emelt szinten 55 helyszínen 2357 vizsgázó ad számot tudásáról. Az érettségi vizsga menete megegyezik a tavalyival: a magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy közép- és emelt szintű írásbeli vizsgája egyaránt 240 percig tart.
2008.05.05. 07:32 |
Hétfőn a magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsgákkal megkezdődnek a tavaszi érettségik: az első vizsganapon középszinten 1130 helyszínen 83109 diák, míg emelt szinten 55 helyszínen 2357 vizsgázó ad számot tudásáról. Az érettségi vizsga menete megegyezik a tavalyival: a magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy közép- és emelt szintű írásbeli vizsgája egyaránt 240 percig tart. Középszinten a vizsgázóknak két feladatlapot kell megoldaniuk, a szövegértési feladatlap esetében 60 perc, a szövegalkotási feladatlap esetében pedig 180 perc áll a rendelkezésükre. A vizsgázók először a szövegértési feladatlapot oldják meg, és csak ennek az összegyűjtése után kezdhetik meg a szövegalkotási feladatlap megoldását.
A szövegértési feladat szövege általában egy esszé, ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány, publicisztikai mű egésze vagy részlete. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz szöveges kifejtése, esetenként megadott válaszvariációk közötti döntés. Szövegalkotási feladatlap esetében a vizsgázó három eltérő típusú, műfajú és témájú szövegalkotási feladatból választ egyet. A vizsgázó által választott feladat megoldásánál az elvárható terjedelem 500-1500 szó.
Emelt szinten az írásbeli vizsga nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból és három különböző szövegalkotási feladatból áll. A vizsgázók a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják. A nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy alkotáshoz kapcsolódik.
A három szövegalkotási feladat különböző témáról, adott szempontú és műfajú önálló szöveg megírását szabja meg. Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor közép- és emelt szinten is helyesírási szótár használható, ebből vizsgacsoportonként legalább négy példány szükséges. A szótárról a vizsgát szervező intézmény gondoskodik.