-
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15. -
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye
Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.
2026.08.07. -
Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák
Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.
2026.08.02. -
További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár
Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.
2026.08.01.
Mádl Ferenc: fontos változásokat hozott az EU-tagság
Az államfő szerint Uniós tagságunk első évében nem következett be döntő fordulat, de történtek fontos változások: milliárdos nagyságrendű forrásokhoz jutottunk, egyszerűsödött a határátlépés és bővültek a fiatalok lehetőségei az oktatásban. Mádl a negatívumok között az késve érkező agrártámogatásokat és a gazdasági egyensúlyt ért Uniós bírálatokat említette. Elsősorban rajtunk múlik, milyen mértékben fordítjuk a javunkra az EU-tagságot, ehhez a kormányzati és ellenzéki erőknek meg kell állapodniuk a prioritásokat illetően - hangsúlyozta Mádl Ferenc köztársasági elnök Magyarország Uniós csatlakozásának első évfordulója alkalmából.
Az államfő szerint Uniós tagságunk első évében nem következett be döntő fordulat, de történtek fontos változások: milliárdos nagyságrendű forrásokhoz jutottunk, egyszerűsödött a határátlépés és bővültek a fiatalok lehetőségei az oktatásban. Mádl a negatívumok között az késve érkező agrártámogatásokat és a gazdasági egyensúlyt ért Uniós bírálatokat említette.
Elsősorban rajtunk múlik, milyen mértékben fordítjuk a javunkra az EU-tagságot, ehhez a kormányzati és ellenzéki erőknek meg kell állapodniuk a prioritásokat illetően - hangsúlyozta Mádl Ferenc köztársasági elnök Magyarország Uniós csatlakozásának első évfordulója alkalmából.
Mádl konszenzust szorgalmaz az NFT2-ről
"A politikai élet szereplőinek, a közszereplőknek, döntéshozóknak konszenzust kell kialakítaniuk a Nemzeti Fejlesztési Tervről. Az unióhoz eljuttatott, kormányzati ciklusokon túlnyúló időszakot átölelő terveket nem lehet négyévenként változtatni, ezért a kormányzati és ellenzéki erőknek meg kell állapodniuk. Ez az ő felelősségük, amellyel az ország érdekeire tekintettel tisztában kell lenniük" - állapította meg Mádl Ferenc.
Fontos változásokat hozott a csatlakozás
Döntő fordulat nem következett be, de már az első évben is történtek fontos változások - értékelte az elmúlt évet az államfő. Példaként megemlítette: teljes jogkörű, választott európai képviselőink révén részt veszünk az Európa sorsát érintő döntési folyamatokban, már az első évben is milliárdos nagyságrendű erőforrásokhoz jutottunk, lényegesen leegyszerűsödött a határátlépés, bővültek vállalkozási lehetőségeink, részt vehetünk a pályázati és más EU-rendszerekben, bővült a fiatalok részvételi lehetősége az unión belüli oktatásban, képzésben. "És annak ellenére, hogy vannak országok, melyek egy ideig még korlátozzák a szabad munkavállalást, sokan kaptak már állást EU-tagállamokban" - tette hozzá.
Késve érkeznek az agrártámogatások
Mádl Ferenc szerint a tagság első évének negatívumai a gazdasági egyensúly bizonytalansága miatti uniós bírálatok voltak, és az, hogy a gazdák csak jelentős elmaradással juthatnak hozzá az Európai Uniós támogatásokhoz. "Itt nem arról van szó, hogy jó-e vagy rossz a birtokszerkezet, hatékonyan termelnek-e a gazdálkodók, hanem egyszerűen arról, hogy ha mezőgazdasági termelőink nem tudják igénybe venni ezeket a forrásokat, akkor a többi tagország termelőihez képest egyértelmű hátrányba kerülnek.
Az euróövezethez történő csatlakozás pozitív hatásainak megítélésében konszenzus van a gazdasági élet szereplői és a politikai szféra tagjai között, az EU különböző előírásainak betartása pedig éppen az euró bevezetésének szükséges feltétele - mondta Mádl Ferenc.