2. Kultúra

Ma van a magyar kultúra napja - 200 éves a Himnusz

1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.
2023.01.22. 07:07 |
Ma van a magyar kultúra napja - 200 éves a Himnusz

Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének legnagyobb remekét, a Hymnust, amelynek kéziratát 1823. január 22-én tisztázta le.

A költemény először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurora című folyóiratában jelent meg, a kéziraton még szereplő „a Magyar nép zivataros századaiból” alcím nélkül, de 1832-ben, Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot.

Kölcsey Ferenc külön lapokra írta és kéziratcsomagokban gyűjtötte verseit. A Hymnust tartalmazó kéziratcsomag az 1830-as évek végén eltűnt, s több mint száz év lappangás után, 1946-ban került az Országos Széchényi Könyvtár birtokába, a Hymnus tintamarás miatt megsérült kézirata két lapon található.

A Himnusz megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, amelyet Erkel Ferenc, a pesti Nemzeti Színház karmestere nyert meg. Pályaművét 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban a zeneszerző vezényletével. Szélesebb nyilvánosság előtt 1844. augusztus 10-én énekelték először az Óbudai Hajógyárban a Széchenyi gőzös vízre bocsátásakor, hivatalos állami ünnepségen először 1848. augusztus 20-án csendült fel. Akkoriban ünnepi alkalmakkor még felváltva vagy együtt énekelték a Szózattal, a szabadságharc leverését követő elnyomás időszakában aztán – mondhatni közmegegyezéses alapon – a Himnusz lett a magyarok nemzeti imádsága.

A Himnuszt hivatalosan csak az 1949. évi pártállami alkotmányt alapjaiban módosító 1989. évi XXXI. törvény iktatta nemzeti jelképeink sorába. A 2012. január elsején hatályba lépett Alaptörvény I) cikke is kimondja: „Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.”

A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben. Szavai szerint „ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is.” A Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december 29-én határozott a magyar kultúra napjának megtartásáról, a rendezvényekre először 1989 januárjában került sor.

Kultúra

Összes

  1. Csoóri 90, Csanádi 100

    Pénteken este mutatták be a Csoóri Sándor 90, Csanádi Imre 100 című tanulmánykötetet a Szent István Művelődési Házban. A Csoóri Sándor Társaság szervezte eseményen Vári Fábián László Kossuth-díjas költő, Izabella Caussanel és Csoóri Sándor “Sündi”, az Ötödik Évszak zenekar tagjai, valamint Csengey Márton versmondó lépett fel. 

    2023.02.04.

  2. Brückner Ákos Előd köszöntése

    Dallal, verssel és szeretetvendégséggel köszöntötték Brückner Ákos Előd ciszterci szerzetest, a Ciszterci Szent István Gimnázium spirituális vezetőjét, akit éppen 60 évvel ezelőtt ezen a napon, azaz 1963. február 3-án szenteltek pappá. A plébánia közösségeinek képviselői a Nagyboldogasszony - Nepomuki Szent János-templom oratóriumában gyűltek össze, és lepték meg e jeles napon plébánosukat.

    2023.02.03.

  3. Gyertyaszentelő Boldogasszony napján

    Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, amely egyben a Megszentelt élet világnapja is Spányi Antal celebrált szentmisét a Szent István Székesegyházban.

    2023.02.03.

  4. Ki(s)állítás

    Kisállítás címmel nyílt kamarakiállítás a Vörösmarty Mihály Könyvtár Tolnai utcai Tagkönyvtárában. Danka Attila grafikusművész kiállítása kis grafikákból álló válogatást mutat be.

    2023.02.02.