-
Karácsonyi koncert az ARSO-tól
Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar az idei esztendő zenei jubilánsainak műveiből válogatta össze hagyományos karácsonyi hangversenyének műsorát. Hétfőn este a nápolyi operastílus atyamestere, Alessandro Scarlatti halálának 300. évfordulójára emlékezve a mester gyönyörű Karácsonyi kantátája indította a programot.
2025.12.16. -
90 lve hunyt el Kaszap István
A Prohászka-emléktemplomban 17 órakor Spányi Antal megyés püspök koncelebrált szentmise keretében emlékezik meg Kaszap István halálának 90. évfordulójáról. A szentmise után a papság és a hívek Kaszap István sírjához vonulnak, és imádkoznak mielőbbi boldoggá avatásáért.
2025.12.16. -
Máltai és magyar dallamok
Egy különleges, karácsonyváró koncert erejéig külföldi vendégekkel egészült ki a Vox Mirabilis Kamarakórus. A Jézus Szíve templomban rendezett hangverseny vendége a Cantilena Malta Ensemble volt, akik Máltáról érkeztek Székesfehérvárra.
2025.12.15. -
Megnyílt H2L új tárlata
Albert Einstein, Elvis Presley és Marilyn Monroe is látható többek között Hegedűs 2 László legújabb kiállításán. A H2 Archívum Computer Coontact elnevezésű tárlat az Új Magyar Képtárban nyílt meg.
2025.12.15.
Ma van a magyar kultúra napja - 202 éves a Himnusz
A magyar kultúra napja ünnepi eseményei Székesfehérváron
Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének legnagyobb remekét, a Hymnust, amelynek kéziratát 1823. január 22-én tisztázta le.
A költemény először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurora című folyóiratában jelent meg, a kéziraton még szereplő „a Magyar nép zivataros századaiból” alcím nélkül, de 1832-ben, Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot.
Kölcsey Ferenc külön lapokra írta és kéziratcsomagokban gyűjtötte verseit.
A Hymnust tartalmazó kéziratcsomag az 1830-as évek végén eltűnt, s több mint száz év lappangás után, 1946-ban került az Országos Széchényi Könyvtár birtokába, a Hymnus tintamarás miatt megsérült kézirata két lapon található.
A Himnusz megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, amelyet Erkel Ferenc, a pesti Nemzeti Színház karmestere nyert meg. Pályaművét 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban a zeneszerző vezényletével. Szélesebb nyilvánosság előtt 1844. augusztus 10-én énekelték először az Óbudai Hajógyárban a Széchenyi gőzös vízre bocsátásakor, hivatalos állami ünnepségen először 1848. augusztus 20-án csendült fel. Akkoriban ünnepi alkalmakkor még felváltva vagy együtt énekelték a Szózattal, a szabadságharc leverését követő elnyomás időszakában aztán – mondhatni közmegegyezéses alapon – a Himnusz lett a magyarok nemzeti imádsága.
A Himnuszt hivatalosan csak az 1949. évi pártállami alkotmányt alapjaiban módosító 1989. évi XXXI. törvény iktatta nemzeti jelképeink sorába. A 2012. január elsején hatályba lépett Alaptörvény I) cikke is kimondja: „Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.”
A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben. Szavai szerint „ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is.” A Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december 29-én határozott a magyar kultúra napjának megtartásáról, a rendezvényekre először 1989 januárjában került sor.