Az Országgyűlésben két jelölt verseng egymással a tisztségért. A szocialisták által jelölt Szili Katalin parlamenti elnök és a Fidesz, valamint az MDF jelöltje, Sólyom László, aki az Alkotmánybíróság volt elnöke. Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja meg. Az első forduló akkor eredményes, ha valamelyik jelölt megszerzi a 386 tagú parlament kétharmadának, vagyis 257 képviselőnek a támogatását. Ha az első szavazás sikertelen, akkor új jelöléseket lehet tenni, és annak alapján újból szavazást kell tartani. Itt is kétharmados többségre van szükség.
Az Országgyűlésben két jelölt verseng egymással a tisztségért. A szocialisták által jelölt Szili Katalin parlamenti elnök és a Fidesz, valamint az MDF jelöltje, Sólyom László, aki az Alkotmánybíróság volt elnöke. Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja meg. Az első forduló akkor eredményes, ha valamelyik jelölt megszerzi a 386 tagú parlament kétharmadának, vagyis 257 képviselőnek a támogatását. Ha az első szavazás sikertelen, akkor új jelöléseket lehet tenni, és annak alapján újból szavazást kell tartani. Itt is kétharmados többségre van szükség.
Ezt a második fordulót holnap délelőttre ütemezték be. Ha akkor sem tudnak köztársasági elnököt választani, akkor még aznap kora délután következik a harmadik forduló, ahol már a szavazásban résztvevők egyszerű többségével meg lehet választani az új köztársasági elnököt. A kisebbik koalíciós párt, az SZDSZ bejelentette: nem szavaz, mert nem támogatja egyik jelöltet sem.
Az MSZP-, a Fidesz- és az SZDSZ-frakció képviselői nem fogadták el az MDF nyilvános szavazásra vonatkozó felvetését, mivel a titkos szavazás már kialakult hagyományait nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Mádl Ferenc köztársasági elnöki megbízatása augusztus 3-án jár le. Az utódját legkésőbb 30 nappal ezt megelőzően kell megválasztania az Országgyűlésnek. Mandur László, az Országgyűlés alelnöke a csütörtöki tájékoztatóján elmondta: abban minden frakció egyetértett, hogy hétfőn és kedden a plenáris ülés menterendjébe illesztve szavazzanak a képviselők az államfőjelöltekre.
A két jelölt: Szili Katalin és Sólyom László
A törvény szerint rögzített határidőig Szili Katalinra és Sólyom Lászlóra érkezett érvényes ajánlás a köztársasági elnök személyére. A házbizottság megállapította, hogy az MSZP 177 képviselője Szili Katalint, a Fidesz 70 képviselője Sólyom Lászlót jelölte köztársasági elnöknek, utóbbihoz csatlakozott az MDF 8 képviselője - közölte Mandur László. Körömi Attila független képviselő érvénytelen ajánlást nyújtott be, az érvényes köztársaságielnök-jelöléshez ugyanis minimum ötven országgyűlési képviselő aláírása szükséges.
Az alelnök szavai szerint az első napon kísérletet tesznek arra, hogy kétharmados többséggel lehessen államfőt választani. Ez hétfőn délután lesz, ennek eredménye körülbelül fél ötre várható. Mint mondta, az úgynevezett második körös jelölésre hétfő este nyolcig lesz lehetőség, és arról a házbizottság még aznap este dönt. A harmadik fordulót kedden tartják, ott már a szavazásban résztvevők egyszerű többségével lehet megválasztani az új köztársasági elnököt.
A szavazást - ha az eredményes - ünnepélyes eskütétel követi. A beiktatási ceremónia augusztus elején várható, amikor lejár a jelenlegi elnök, Mádl Ferenc mandátuma.
Az államfő jogköre
Az államfő jogköréről az Alkotmány rendelkezik. A köztársasági elnök többek között képviseli a magyar államot, kitűzi a választások és az országos népszavazások időpontját, részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein, népszavazást kezdeményezhet, kinevezi és felmenti az államtitkárokat, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat; az egyetemek rektorait.
Õ nevezi ki és lépteti elő a tábornokokat; adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket, gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát, dönt az állampolgársági ügyekben.
