A kormány szerint is csak a legjobb esetben lehet szó a 2010-es euróról, hiszen a kabinet szerint a nyugdíjreform elszámolható hatását tartalmazó hiánymutató 2008-ban 2,9-3,7 százalékos lehet. Elhanyagolható késéssel, az eredetileg tervezett október 28. helyett ma kezdődik a 2006-os költségvetés általános vitája az Országgyűlésben, miután a múlt héten a parlamenti bizottságoktól zöld utat kapott a kormány által beterjesztett javaslat. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök napirend előtti felszólalását követően kerül sor Veres János pénzügyminiszter expozéjára, amellyel kezdetét veszi a három napon át tartó, közel 40 órás vita.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének felszólalása, valamint a költségvetési bizottság többségi és kisebbségi véleményének ismertetése után pedig a vezérszónokok értékelik a büdzsé tervezetét. Ha minden a tervek szerint alakul, december 19-én lesz a zárószavazás.
Bár bizonyos elemeiben nem túl konzervatív, mégsem a makropálya előrejelzése okozza a jövő évi költségvetés legfőbb kockázatait. A büdzsét négyszázalékos GDP-növekedésre komponálták, amely nem mondható a valóságtól elrugaszkodottnak, ugyanakkor a jelenlegi előrejelzések felső határán áll. A lakossági fogyasztás valamelyest élénkül, s ez összhangban áll a gyorsuló reálbér-növekedés kissé késleltetve jelentkező hatásával. A bevételek tervezése szempontjából kedvező irányú kockázatot jelent a kétszázalékos inflációs prognózis.
Ezzel szemben a költségvetési kiadások és bevételek alakulására és így a hiány mértékére vonatkozó tervek gazdaságkutatók, elemzők, az Európai Bizottság és az ÁSZ szerint is igencsak gyenge lábakon állnak. A törvényjavaslatot kritikával illetők elsősorban az áfabevételek - hagyományosnak mondható - felültervezésére, illetve a kamat- és a családi kiadások alulbecslésére, valamint a tb-alapok nem megalapozott egyenlegére hívják fel a figyelmet. Márpedig a deficit még a tervek szintjén is óriási: a törvényjavaslat alapján a pénzforgalmi hiány az ideinek másfélszeresére, 1583 milliárd forintra duzzadhat.
Az euróbevezetés szempontjából fontosabb mutató, az eredményszemléletű deficit pedig a kormány 6,1 százalékos GDP-arányos céljánál jócskán nagyobb, az Európai Bizottság szerint 8,1 százalékos lehet, s ez erősen megkérdőjelezi a 2010-re tervezett euróbevezetés időpontjának tarthatóságát.
Ez a felismerés vezethette a kormányt, amikor néhány nappal ezelőtt kiegészítette a törvényjavaslatot a 2008-ig tartó időszakra vonatkozó deficitlefutási pályával. Bár a kommunikáció szintjén Gyurcsány Ferenc nemrég hitet tett a maastrichti kritériumoknak 2008-ra történő megfelelés mellett, amely az évtized végi eurózóna-csatlakozás feltétele, az államháztartási kitekintést tartalmazó mellékletben már 2,9-3,7 százalékos hiány szerepel 2008-at illetően úgy, hogy abban már figyelembe vették a nyugdíjreform elszámolható hatását.
Ez annyit jelent, még a kabinet szerint is csak a legjobb esetben lehet szó a 2010-es euróról - márpedig az utóbbi négy évben rendre és jócskán rosszabb lett a szaldó a kormány által tervezettnél. Ráadásul nem világos, hogy miért adtak meg ilyen széles intervallumot a hiányszámra, holott eddig és a konvergenciaprogramban is csak egy szám szerepelt egy évre vonatkozóan.
Az elmúlt évekhez hasonlóan jövőre is a jóléti tételek teszik ki az államháztartási kiadások döntő - igaz, hajszálnyival csökkenő - részét. Ebben nagy szerepe van a családtámogatási rendszer átalakításának, amelynek nyomán drasztikusan növekszik a családi pótlékok és gyermekeknek járó juttatások részaránya.
Az állami működési funkciók részesedése az összes költésből 13,1-ről 12,1 százalékra mérséklődik, ez azonban nominális értelemben csupán néhány milliárdos kiadáscsökkenést takar azzal a kormányzati ígérettel szemben, hogy 200-300 milliárdot spórolnak a tárcákon.
