Kétharmados törvények zárószavazásával ért véget a parlament nyári rendkívüli ülésszaka. A képviselők nemet mondtak a helyi önkormányzati rendszer átalakításáról szóló javaslatra és a Parlament létszámának csökkentésére, elfogadták azonban a felsőoktatási törvény módosítását, amely megteremti a tandíj bevezetésének lehetőségét. A módosítás szerint a képzési hozzájárulás összege tanévenként 105 ezer forint, a mesterképzésben pedig 150 ezer forint diákonként. A közoktatásról szóló törvény módosítása többek között megemeli a tanárok kötelező óraszámát, valamint kötelezővé teszi a nyolc osztálynál kisebb iskolák tagiskolává válását.
Kétharmados törvények zárószavazásával ért véget a parlament nyári rendkívüli ülésszaka. A képviselők nemet mondtak a helyi önkormányzati rendszer átalakításáról szóló javaslatra és a Parlament létszámának csökkentésére, elfogadták azonban a felsőoktatási törvény módosítását, amely megteremti a tandíj bevezetésének lehetőségét.
Nem kapta meg az elfogadáshoz szükséges kétharmados többséget a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítását célzó előterjesztés az Országgyűlés nyári rendkívüli ülésszakának utolsó napján. A képviselők közül 180-an igennel, 150-en nemmel szavaztak, két képviselő tartózkodott. A törvénymódosítás fő elemei a regionális önkormányzati rendszer létrehozása, a kistérségek, valamint a körjegyzőségek fejlesztése és a fővárosi önkormányzati rendszert érintő változtatások voltak.
Nem csökken a Parlament létszáma
Nem kapta meg az elfogadásához szükséges kétharmados többséget az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat sem. Az előterjesztésről 193 képviselő szavazott igennel, 154-en nemmel, és 2 tartózkodott. Az előterjesztés a jelenlegi 386-ról 298 főre csökkentette volna a képviselők létszámát.
Bevezethető lesz a tandíj
Módosult azonban a közoktatási és a felsőoktatási törvény. A közoktatásról szóló törvény módosítása többek között megemeli a tanárok kötelező óraszámát, valamint kötelezővé teszi a nyolc osztálynál kisebb iskolák tagiskolává válását. A felsőoktatási törvény módosításának legtöbb vitát kiváltó pontja a képzési hozzájárulás bevezetése, amelyet az államilag támogatott oktatásban részt vevők fizetnének.
A módosítás szerint a képzési hozzájárulás összege tanévenként 105 ezer forint, a mesterképzésben pedig 150 ezer forint diákonként. Az adott felsőoktatási intézmény hallgatói létszámának 15 százalékáig mentességet adhat a képzési hozzájárulás megfizetése alól, elsősorban a tanulmányi eredmény alapján. A képzési hozzájárulás összegétől az intézmények plusz-mínusz 50 százalék arányban eltérhetnek.
Felsőoktatási képzésben jelenleg több mint 400 ezer fő vesz részt, és meghaladja a 200 ezret azoknak a száma akik költségtérítésesek. Õk, a felsőoktatási tájékoztató szerint, tanévenként 55 ezertől 1,3 millió forintig terjedő díjat fizetnek.
Nem módosulnak az összeférhetetlenségi előírások
Elutasította a mentelmi jogra, valamint az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti (EP) képviselők összeférhetetlenségére vonatkozó, kétharmados támogatást igénylő jogszabályok módosítását hétfőn az Országgyűlés.
Az országgyűlési képviselők és az EP képviselők összeférhetetlenségét szabályozó törvénymódosítás azt célozta, hogy az országgyűlési és az EP képviselők az állami szférában gazdasági tevékenységet egyáltalán ne folytathassanak. A mentelmi jogra vonatkozó törvény módosítása csökkentette volna a mentelmi jogban részesülők körét, illetve bizonyos esetekben lehetővé tette volna a mentelmi jog jogosultjainak alkoholszondáztatását.
Teljesítményelv a közigazgatásban
Módosította a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvényeketaz Országgyűlés. A törvény rugalmasabbá teszi a létszámgazdálkodást, és bevezeti a teljesítményelvet a közigazgatásban. A jogszabály rendelkezik arról, hogy a közszférában foglalkoztatottaknak a végkielégítést a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni.