-
Fehérvári Lovagi Akadémia
A téma legjobb, nemzetközi szinten ismert kutatói avatják be a február 21-től induló Fehérvári Lovagi Akadémia résztvevőit a középkori lovagvilág minden aspektusába, a bajvívástól kezdve az építészeten át egészen a költészetig. Az elsősorban fiataloknak, fiatal felnőtteknek szánt elméleti képzésen túl lehetőség lesz a középkori lovagi küzdelmek kipróbálására is.
2026.02.04. -
Szirtaki és csacsacsa
Vidám hangulat fogadta szerda délelőtt a Lövölde utcai Nyugdíjas Szolgáltatóházba érkezőket: a Fürge Lábak Tánccsoport vezetője, Khaut Magdolna és az Alba Regia Nyugdíjas Egyesület elnöke, Czifra Attiláné igazi örömtáncra várta a szenior korúakat.
2026.02.04. -
Ökoklub a Sóstón
Érdekel a természet? Szívesen részt vennél tudományos felfedezésen vagy akár egy mikroszkópos vizsgálatban is? Akkor ott a helyed a Sóstó új ökoklubjában, amely február 7-én, szombaton délelőtt indul. A részvételhez előzetes bejelentkezés szükséges.
2026.02.04. -
Farsangfarki felvonulás Fehérváron
Február 15-én, vasárnap rendezi hagyományos farsangfarki mulatságát a Szabad Színház Székesfehérvár Belvárosában. Lesz maskarás felvonulás, tél kitáncolás, játékos fánkevő verseny, hagyományos bőgőtemetés és kiszebáb égetés is. Az évtizedes múltra visszatekintő farsangfarki programra minden jelmezest várnak!
2026.02.04.
Leleményes újdonsággal védik a madarakat Székesfehérvár közelében
Az új eszköz a villamos hálózaton nagy számban használt oszlopkapcsoló berendezés tovább fejlesztett változata: a hagyományoshoz képest „fejjel lefelé“ szerelik fel, így nem található rajta olyan pont, ahova le tudnának szállni a madarak.
A berendezést három helyszínen, a tiszántúli Hajdúszováton, a Fejér megyei Soponya, és március végétől a Baranya megyei Udvar község közelében tesztelik majd a Duna-Ipoly Park Igazgatóság (DINPI) és az E.ON munkatársai. Egy éven keresztül figyelik, hogy az új eszközök mennyire üzembiztosak, könnyen szerelhetők-e, ellenállnak-e állnak az időjárásnak, és főleg, hogyan viszonyulnak hozzájuk a madarak. Az összegyűjtött tapasztalatok értékelése után döntenek arról, érdemes-e nagy számban alkalmazni a mostani fejlesztést.
„Párhuzamosan több fejlesztésen dolgozunk együtt a természetvédelmi szakemberekkel és a villamossági gyár mérnökeivel, hiszen a sok százezer kilométernyi villamos hálózaton számos különböző berendezést kell üzemeltetnünk ahhoz, hogy alapfeladatunkat, az áramellátás zavartalan biztosítását teljesíteni tudjuk. Munkánk során szeretnénk a természeti környezetünket óvni, ezért folyamatosan keressük a legjobb megoldásokat minden olyan hálózati elem esetében, amelyek veszélyt jelenthetnek az élővilág számára” – emelte ki Szumzer László, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. székesfehérvári üzemigazgatója.
A tesztelés helyszínének kiválasztásakor egyebek mellett a környék madárvilágát vették figyelembe a szakemberek.
"Gólyák, nagy- és kisebb testű ragadozómadarak, vércsék, ölyvek és sasok pihennek meg elsősorban ezeken az oszlopfőkön, az ő védelmükre gondolva született meg ez a fejlesztés. Közvetlenül mellettünk egy tájvédelmi körzet található, amely madárvédelmi szempontból kiemelt terület. Örömmel mondhatom, hogy a most felhelyezett, átalakított oszlopkapcsoló megoldáshoz nagy reményeket fűzünk, úgy látjuk ez az eddigi legjobb megoldás ezeknek a madaraknak a védelmében" - mondta Halász Antal, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője.