-
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15. -
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye
Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.
2026.08.07. -
Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák
Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.
2026.08.02. -
További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár
Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.
2026.08.01.
"Lakásszámrobbanás" volt a 2003-as évben derül ki a KSH jelentéséből
1986 óta egyetlen évben sem adtak ki annyi új lakásépítési engedélyt, mint 2003-ban és 1991 óta nem volt olyan sok befejezett lakás, mint ebben az évben - áll a KSH jelentésében. Az építésügyi hatóságok 2003-ban az előző évinél 13 százalékkal több, 35,5 ezer új, befejezett lakásra adták ki a használatbavételi engedélyt, és több mint 59 ezer új lakás építése kezdődhetett el a kiadott új engedélyek alapján, ami 22 százalékkal több, mint az előző évben - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
1986 óta egyetlen évben sem adtak ki annyi új lakásépítési engedélyt, mint 2003-ban és 1991 óta nem volt olyan sok befejezett lakás, mint ebben az évben - áll a KSH jelentésében. Az építésügyi hatóságok 2003-ban az előző évinél 13 százalékkal több, 35,5 ezer új, befejezett lakásra adták ki a használatbavételi engedélyt, és több mint 59 ezer új lakás építése kezdődhetett el a kiadott új engedélyek alapján, ami 22 százalékkal több, mint az előző évben - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
Tavaly a IV. negyedévben 39 százalékkal több új építési és 28 százalékkal több használatbavételi engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban.
A hatóságok 2002-ben 31.511 új lakásra adták ki a használatbavételi engedélyt, ami 12,3 százalékkal több a 2001. évinél. Tavalyelőtt 48,762 ezer új lakás építése kezdődhetett el a kiadott új engedélyek alapján, 1,9 százalékkal több a bázisnál.
A negyedik negyedévben mért fellendülés azt eredményezte, hogy 1986 óta egyetlen évben sem adtak ki annyi új lakásépítési engedélyt, mint 2003-ban és 1991 óta nem volt olyan sok befejezett lakás, mint ebben az évben - áll a KSH jelentésében.
Mindebben szerepet játszott, hogy a lakáspolitikában az év második felében bekövetkezett, illetve beígért változások az év utolsó három hónapjában hirtelen lendületet adtak a lakásépítésnek. A látványos mennyiségi növekedés a lakásépítés szerkezetében, minőségében nem hozott lényeges módosulást. A 2003-ban használatba vett lakások 62 százalékát a lakosság, 31 százalékát vállalkozások építették, 4 százalék volt az önkormányzati építkezések aránya. A többségében saját használatra épült lakások mellett 11,5 ezret értékesítésre szántak, 1.600-at bérbe adásra. A kivitelezések 59 százalékát építőipari főtevékenységet végző szervezetek végezték, lakossági házilagos kivitelezéssel épült az új lakások 35 százaléka. A lakások átlagos alapterülete 95 négyzetméter volt. Az átlagos kivitelezési idő a 2002. évihez képest egy hónappal 412 napra rövidült.
A jelentés szerint az újonnan épített lakások 98 százalékban közüzemi vízzel ellátottak, 91 százalékuk vezetékes gázra, 78 százalékuk közcsatorna-hálózatra kapcsolt. Tavaly 5.600 lakás szűnt meg, 14 százalékkal több, mint az előző évben. Leginkább az új építkezések miatt nőtt a lakásmegszűnések száma, és egyben ez jelenti a megszűnések legfőbb okát is.
Tavaly 5,4 millió négyzetméter lakóépület és 4 millió négyzetméter nem lakóépület beépítésére adtak ki építési engedélyt, ami 23 illetve 13 százalékos növekedés. A kiadott új engedélyek alapján 1 millió négyzetméterrel nagyobb alapterület beépítésére kerül sor a lakóépületeknél, mint 2002-ben, a növekedés fele a három és többlakásos épületeknél jelentkezik.
A nem lakóépületek háromnegyed részét az ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi épületek adják. Az ipari beruházások kétharmad része a városokat, a mezőgazdaságiak kétharmad része a községeket érinti, míg a kereskedelmi hálózatfejlesztés fele a fővárosban valósul meg.